A hazai kis-és középvállalatok növekedésének lehetőségei a munkaerő, tőke és technológia bevonásán keresztül

A magyar gazdaság növekedési lehetőségeinek elemzésekor kiemelt jelentőségűek a külföldi közvetlen tőkebefektetések (FDI). Ezek a befektetések nemcsak tőkét importálnak Magyarországra, hanem tudást és technológiát is, ezáltal elősegítve a magyarországi kis-és középvállalatok nemzetközi értékláncokba való becsatlakozását, exportnövekedési potenciálját és termelékenységük növekedését.

Magyarország termelési tényezői és ezek korlátai

A közgazdaságtan törvényei szerint a gazdasági növekedés három meghatározó pillére a munkaerő, a tőke és a technológia. E három termelési tényező megléte és sikeres felhasználása kulcsszerepet játszik Magyarország növekedési céljainak elérésében.

A munkaerő akkor maradhat meghatározó termelési tényező, ha Magyarország képes lesz a munkaerőpiaci tartalékok további kiaknázására, a munkaerőpiaci aktivitási ráta növelésére.

Az elmúlt évtizedekben a magyar gazdasági növekedéshez jelentős részben járult hozzá a munkaerő extenzív bevonása. Míg 2009-ben a 15-74 éves korosztályban 3,9 millió fő volt a foglalkoztatottak létszáma, addig 2023 harmadik negyedévében már 4,7 millióan dolgoztak Magyarországon. Ezek következtében a magyar gazdaság munkaerőhiányban szenved, 2023 harmadik negyedévében 79 ezer volt a betöltetlen álláshelyek száma.

Bár az elmúlt 15 évet vizsgálva a magyar aktivitási ráta 2023. harmadik negyedéves 78,2%-os értéke rekordmagas, európai uniós összehasonlításban csupán a középmezőnyben helyezkedünk el. Ezek alapján van még mozgástér Magyarországon az aktivitási ráta növelésére a munkaerőpiaci tartalékok bevonásán keresztül.

A munkaerőpiaci tartalékok célzott bevonása három különböző módon történhet. Az egyik lehetséges út az atipikus foglalkoztatási módok elterjedése, mint például a gyermeket nevelőket célzó részmunkaidős állások, vagy a nyugdíjas-foglalkoztatás megerősítése. Egy második lehetőség a külföldön dolgozó magyarok hazavonzása, továbbá a  foglalkoztatási adatok regionális különbségeinek feloldása is enyhítheti a munkaerőhiányt. Érdemes kiemelni, hogy míg a Nyugat-Dunántúlon 2023. harmadik negyedévében 78,7%-os volt a foglalkoztatási ráta, addig az Észak-Magyarországon több mint 8 százalékponttal alacsonyabb, mindössze 70,5%.

A munkaerőpiaci helyzet tehát kétségkívül feszes, amely állapot megfelel a magas nyomású gazdaság elméletének, melynek egyik fő ismertetőjegye az alacsony munkanélküliségi ráta. A magas nyomású gazdaságban az extenzív növekedés a munkaerőhiány miatt korlátokba ütközik, a növekedés pedig a termelékenység javulásán keresztül valósulhat meg.

Ezt az állítást erősíti meg a McKinsey Globális Növekedési Modellje[1], mely szerint 2020 és 2030 között Magyarország 4%-os éves reál GDP-növekedést érhet el, melyhez 1,1 százalékponttal a foglalkoztatási ráta változása, 2,9 százalékponttal pedig a termelékenység növekedése járulhat hozzá. Ez utóbbi tényezőben jelentős szerepet játszanak a  külföldi működőtőke-befektetések (FDI), melyek a másik két meghatározó termelési tényező, a technológia és tőke transzfere által javítják a vállalatok termelékenységét.

A gazdasági növekedés második elengedhetetlen pillére a tőke. A magánszektor adósságának GDP-hez viszonyított arányát tekintve Magyarország 2022-ben a 8. legalacsonyabb rátával rendelkezett (79%), összesen 54 százalékponttal lemaradva az EU-s átlagtól (133%). A vállalatok megfelelő finanszírozásának biztosítása elengedhetetlen a gazdasági növekedéshez és a beruházási ráta magas szinten tartásához. A megfelelő tőkeellátottsághoz hosszú távon tehát a hazai hitelpenetráció növelése, valamint a külföldi működőtőke-beáramlás járulhat hozzá.

A gazdasági növekedés beindításában már rövid távon is elengedhetetlen a kiszáradt hitelezési piac fellendítése, melyet elősegít a Nemzetgazdasági Minisztérium által kidolgozott, a Bankszövetség által támogatott  átmeneti akció. A megállapodás értelmében a hazai bankok önkéntesen vállalják, hogy a 2024. február 1. és május 1. között megkötött vállalati forinthitelek esetében a BUBOR feletti kamatfelárat nulla százalékra csökkentik a futamidő első hat hónapjában.  Habár mind a vállalatok, mind a bankok rendelkeznek elegendő likviditással, a magas kamatszintek, illetve a vállalatok óvatossági motívumai akadályozzák ezek hatékony felhasználását.

A pénzügyi befektetéseken elérhető kiemelkedő hozamok jelentette magas alternatív költség visszafogja a vállalatok beruházási kedvét, a magas hitelkamatok pedig a hitelkeresletet tompítják. A tavalyi év első 11 hónapjában (a Baross Gábor Hitelprogram hitelei nélkül) nominálisan 27%-kal, reálértéken 39%-kal alacsonyabb értékben történt vállalati hitelszerződés-kötés az előző év azonos időszakához képest. Bár ezt a visszaesést sikeresen csillapították az olyan állami hitelprogramok, mint a Széchenyi Kártya Program és a Baross Gábor Hitelprogram (mely utóbbi 600 milliárd forintos beruházási hitelkeretével a beruházási ráta 25% felett tartásához is hozzájárul), a piaci hitelezés helyreállása rendkívül fontos az egészséges gazdasági növekedés fenntartásában.

A munkaerő és a tőke mellett további elengedhetetlen termelési tényező a technológia, amely hazánk duális – vagyis zöld és digitális – átállását is támogatja.

E három termelési tényezőből kettő, a tőke és a technológia elérhetőségi korlátaira a közvetlen külföldi működőtőke beáramlása részben megoldást kínál.

Közvetlen külföldi működőtőke-befektetések (FDI) hatása Magyarországon

Az FDI állománya 2022 végén közel 100 milliárd eurót tett ki Magyarországon, a Kormány célja pedig az, hogy ezt az állományt 2030-ra megduplázza.

Az 1990 óta történt magyar gazdasági modernizáció egyik meghatározó elemét képezik a külföldi közvetlen tőkebefektetések. Egy korábban megjelent tanulmány[2] szerint a kilencvenes évek közepétől 2010-ig az évi átlagos 2,3%-os GDP-növekedéshez 0,69-0,89 százalékponttal járult hozzá a működőtőke-beáramlás.

A külföldi működőtőke-befektetéseknek emellett pozitív multiplikatív hatása is van a magyar kkv szektor számára: ezek a vállalatok ugyanis beszállítóként globális értékláncokba csatlakozhatnak be, tudásra és egy fejlettebb munkakultúrára tehetnek szert, majd pedig akár saját jogon is exportőrökké válhatnak.

A magyar kkv-k esetén megfigyelhető egy termelékenységi gap azon cégek között, amelyek külföldi nagyvállalatnak szállítanak be, és amelyek nem. Külföldi tulajdonú multiknak beszállító kkv-k vezetőivel folytatott mélyinterjúk[3] alátámasztják, hogy a beszállítói státusz hozzájárult új technológiák bevezetéséhez, illetve pozitív hatást gyakorolt a vizsgált vállalkozások árbevételére és dolgozói létszámára.

A Közgazdasági Szemlében[4] megjelent elemzés szerint a magyar beszállítók különösen a kooperációs beszerzéseken szerepelnek jól – 2015 és 2019 között 36%-uk tudta növelni a hozzáadott értékét ezeknél a beszerzéseknél, vagyis idővel egyre komplexebb termékeket szállítottak. (A kooperációs beszerzések során a vállalat olyan alkatrészeket vásárol, amelyeket nem tud gazdaságosan előállítani. Ennek során a bérgyártáson túlmutató, szoros együttműködés alakul ki a beszállítóval.)

Egy további felmérés[5] szerint azok a vállalatok, amelyek részt vesznek az exportban és az importban is, nagyobb mértékben segítik a munkahelyteremtést. Ezeknél a cégeknél 2007 és 2008 között 10%-os növekedés volt tapasztalható a foglalkoztatás terén, míg más vállalatok esetén ez csak 3% volt. A kutatás további fejleménye szerint a külföldön befektető vállalkozások több, mint 50%-a jelentett árbevétel növekedést 2007 és 2008 között, míg az összes vizsgált cégnél ez az arány csak 35% volt. Az OECD tanulmánya[6] is alátámasztja, hogy a kkv-k globális értékláncokba történő betagozódása hozzájárul üzleti növekedésükhöz és stabilitásukhoz, valamint tudás- és tapasztalatszerzésükhöz.

Egy magyarországi autóipari beszállítói felmérésében[7] – melyben a válaszadók 32%-a esetén magyar a többségi tulajdonos, 63% esetén hazánkban tevékeny külföldi többségi tulajdonú vállalatról beszélünk – megállapították, hogy az egyes beszállítók milyen termékekkel vagy szolgáltatásokkal támogatták a hazai autóipart. A megkérdezett vállalatok az esetek 53%-ban tier 1-es beszállítók, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak végtermék előállítójával, ez elősegíti a hazai vállalatok tudásszerzését, szervezeti kultúrájának fejlődését. A vállalatok 23%-a tier 2-es, 14%-a pedig tier 3-as beszállító, akik ugyancsak közvetett kapcsolatban állnak a tőkebefektető céggel, de azoknak is a multinacionális működés elvárásai szerint kell termelniük.

Az exportőrökké „felnövő” magyar kkv-k támogatásában kiemelt szerepet játszik az EXIM – hazánk exporthitel-ügynöksége. Az EXIM által nyújtott exporttámogató hitelek hatéves időtávon átlagosan 65%-kal növelik a hitelezett vállalatok exportvolumenét, 12%-kal pedig dolgozói létszámukat[8]. Az USA exporthitel-ügynökségét vizsgáló tanulmány[9] hasonló eredményre jut:  abban a 4 éves időszakban, amikor az intézmény felfüggesztette a 10 millió dollár feletti, államilag támogatott exporthitelek jóváhagyását, az érintett cégek árbevételében 18%-os csökkenés volt megfigyelhető. Az exporttámogató hitelek mellett az EXIM rendkívül széles termékpalettájával támogatja a hazai vállalatokat exporttevékenységük fejlesztésében.

Konklúzió

A külföldi közvetlen tőkebefektetésekkel tehát két kulcsfontosságú termelési tényező is érkezik Magyarországra – tőke és technológia. Még szerencsésebb, ha a működőtőkével a jövő technológiáját importáljuk és elősegítjük a magyar gazdaság duális átállását. Az FDI-nak azonban ezen túl is vannak pozitív multiplikatív hatásai. A beszállítói értékláncba betagozódni vágyó magyar kkv-knak ugyanis ,,kötelező” a magas színvonalú gyártás és szolgáltatás, ez a hajtóerő pedig hozzájárul a tudásszerzésükhöz, munkakultúrájuk fejlesztéséhez, és legfőképpen termelékenységük növeléséhez. Az olyan globális jelentőségű események, mint a Covid-19-járvány vagy a jelenleg is zajló vörös-tengeri konfliktus, rávilágítottak a földrajzilag kiterjedt értékláncok törékenységére. Mindez arra sarkallhatja a magyarországi nagyvállalatokat, hogy beszállítóikat egyre nagyobb arányban a biztonságos közelben működő magyar kkv-k közül válasszák ki. A magyarországi közvetlen működőtőke ráadásul túlnyomó arányban exportra termel, amelynek kiemelt előnye, hogy a hazai piaccal szemben az exportpiacok vásárlóereje, kereslete elméletileg korlátlan, vagyis a telítődő piac jóval kisebb kockázatot jelent, mint a hazai piacra való termelés esetén.


[1] McKinsey (2020): Repülőrajt | Elérhető: https://www.mckinsey.com/hu/~/media/McKinsey/Locations/Europe%20and%20Middle%20East/Hungary/Our%20Insights/Flying%20start%20Powering%20up%20Hungary%20for%20a%20decade%20of%20growth/McK-Hungary-2030-Report-HU.pdf
[2] Balatoni, Pitz (2012): A működőtőke hatása a bruttó nemzeti jövedelemre Magyarországon | Elérhető: A működőtőke hatása a bruttó nemzeti (oszk.hu)
[3]Szabó: A magyarországi kis-és középvállalkozások globális értékláncokba történő bekapcsolódásának lehetőségei (link: Kutatói innovációk egybe_p106-127.pdf (uni-bge.hu)
[4] Hegedűs, Vasvári (2020): Hazai vállalatok az értékláncban | Elérhető: http://real.mtak.hu/118002/7/03%20Heged%C5%B1s-Vasv%C3%A1rijav2A%20%281%29.pdf
[5]Európai Bizottság (2015): Internationalisation of European SME-s | Elérhető: internationalisation of EU SME-s
[6] OECD (2015): Enhancing the Role of SMEs in Global Value Chains’ | Elérhető: https://www.ecb.europa.eu/home/pdf/research/compnet/Enhancing_the_role_of_SMEs.pdf?9235c9ba9b76a6a403bc10723d6dd11e
[7]Osztovits, Krug, Végh: Magyarországi Autóipari Beszállítói Felmérés 2018 (link: autoipar (pwc.com)
[8] Exim saját kutatás
[9] Kabir, Matray, Müller, Xu: The Real Effects of Trade Financing by ECA-s | Elérhető: EXIM’s Exit: The Real Effects of Trade Financing by Export Credit Agencies | NBER)