Ugrás a fő tartalomra

Ismét a Portfolio-n jelent meg véleménycikkünk

Szakmai tartalmunkat Dr. Berta Adrienn üzleti vezérigazgató-helyettesünk jegyzi, aki a cikkben a Demján Sándor Program magyar gazdaságra gyakorolt pozitív hatásait járta körbe.

Elemzői tartalmunkban több fontos megállapítás is szerepel az összesen 1400 milliárd forinttal meghirdetett Demján Sándor Program várható eredményeivel kapcsolatban:

A teljes tartalom ezen a linken olvasható.

Javuló exportpiaci kereslet várható Magyarországon 2025-ben

Az EXIM exportspecifikus tényezőkre és várható tendenciákra irányuló szakmai kiadványa, az Export-Őr legfrissebb száma szerint 2024 során a világgazdaság növekedése ellenállónak bizonyult, miközben az infláció mérsékelt maradt.

A nemzetközi szinten legmeghatározóbb gazdaságok közül Kína, az USA és az Egyesült Királyság esetén is a javultak a növekedési prognózisok idén mind 2024-re, mind 2025-re vonatkozóan. Ennek eredményeként a globális GDP-növekedési ütem mértéke 2024-2025-ben a nemzetközi intézmények prognózisai alapján várhatóan 3,2%-on stabilizálódik. A német gazdaság 2024-es stagnálása az ezzel járó alacsony külső kereslet miatt negatívan érinti a magyar ipart és exportot, a folyamatban csak jövőre várható javulás az élénkülő fogyasztási hajlandóság és az exportpiaci kereslet eredményeként.

Bár hazánk külkereskedelmi egyenlege 2024-ben is kimagasló többletet mutat, – a visszafogott külső kereslet eredményeként – az ipari termelés, és így az exportdinamika is mérséklődhet az év egészében. 2025-től kezdődően a magyar gazdaság várhatóan visszatérhet a kiegyensúlyozott, külső és belső kereslet által egyaránt támogatott 3% feletti növekedési pályájára, melyet a GDP prognózist publikáló intézmények 2025-ös várakozásai is igazolnak. Egyfelől a háztartások óvatossági motívumának oldódása nyomán az elkövetkező negyedévekben várható a fogyasztási dinamika fokozatos erősödése, másfelől pedig az exportpiaci kereslet javulásával párhuzamosan az ipari termelés és a kivitel fokozatos bővülése valószínűsíthető. A magyar exportteljesítmény 4,9-6,7%-os ütemben bővülhet az előrejelzések szerint, a külső kereslet, valamint a beruházási aktivitás korrekciójának köszönhetően. Mindazonáltal a belső kereslet élénkülése az áru- és szolgáltatásimportot is támogatja, ezáltal a nettó export mérsékelt pozitív hatása várható csak a 2025. évi GDP alakulásában.

2025 során a vállalati forrásbevonási költségek mérséklődése várható. Bár a globálisan meghatározó jegybankok továbbra is restriktív kamatpolitikát folytatnak, 2024. nyár-ősz folyamán az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, valamint az Európai Központi Bank is megkezdte a monetáris kondíciók lazítását, amely az elkövetkező időszakban várhatóan tovább folytatódik, és a kisebb gazdaságok számára is nagyobb teret enged a kamatcsökkentésre.

Mélypont után fokozatos növekedés várható az eurózónában

Az eurózóna gazdasága 2023-ban elérte a mélypontját, amelyet követően 2024-2025-ben egyaránt fokozatos gyorsulás várható. A 2023-as 0,4 százalékos növekedést követően 2024-ben 0,7-0,8%, 2025-ben pedig 1,2-1,3% körül alakulhat az országcsoport GDP-növekedési dinamikája.

Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerének számító Németország gazdasági teljesítménye 2024-ben stagnálást mutat, mindössze 0,0-0,1%-os lehet a GDP-növekedés üteme. A továbbra is gyenge fogyasztói bizalom, valamint a visszafogott külső kereslet nyomán a német gazdaság az első negyedévben 0,8%-kal esett vissza, majd a második negyedévben 0,1%-kal, a harmadikban pedig 0,2%-kal emelkedett éves alapon a nyers adatok szerint. A német feldolgozóipar gyenge teljesítménye – a szoros gazdasági kapcsolatok következtében – számottevő kedvezőtlen hatást gyakorol a hazai ipari- és exporttevékenységet illetően is, ugyanis a hazai feldolgozóipar német felvevőpiacoktól való függése 25-35% között mozog. A magyar ipari termelés volumene az elmúlt időszakban – a német dinamikát lekövetve – csökkent éves összevetésben, ezen belül pedig kifejezetten az autógyártáshoz kötődő exportorientált alágazatok kibocsátása esett vissza.

Kína bővülése lassult, gazdasági lehetőségeket jelentenek a közép-ázsiai országok

2024 első három negyedévében a kínai gazdaság növekedési dinamikája elmaradt a 2023-as bővülés ütemétől. Miközben az első három hónapban a feltámadó export és az erőteljes ipari aktivitás hatására éves alapon 5,3%-kal bővült a kínai GDP, addig a második és a harmadik negyedévben a gyenge belső kereslet következtében rendre 4,7%-ra, illetve 4,6%-ra lassult a növekedési ütem.

A Magyarország szempontjából gazdasági lehetőségeket rejtő közép-ázsiai országok GDP-növekedése 2024-ben 4,7%-kal emelkedhet, amelyet 2025-ben további 5,2%-os bővülés követhet az Ázsiai Fejlesztési Bank legutóbbi előrejelzése alapján. Az intézmény 2024. áprilisi előrejelzéséhez képest mind a 2024-es, mind a 2025-ös prognózisát kis mértékben megemelte a régióban megfigyelt robosztus gazdasági növekedés hatására.

A nyugat-balkáni régió külső pozíciójának romlását az európai uniós kereskedelmi partnerek alacsony növekedése okozza

Az Európai Unióhoz szorosan kötődő nyugat-balkáni országok gazdasági növekedése 2024-ben 3,3%-ot, míg 2025-ben 3,7%-ot érhet el a Világbank őszi előrejelzése alapján. A 2024-es évben a régió növekedésének alapját sokkal inkább a belső, mint a külső kereslet biztosítja. A növekedést támogatja az expanzív fiskális politika, a hozzáférhetőbb hitelpiac, valamint az inflációs nyomás csökkenése, amely a fogyasztás és a beruházások növekedését eredményezi. Mindemellett a kulcsfontosságú európai kereskedelmi partnerek, különösen Németország visszafogott gazdasági teljesítménye – hazánkhoz hasonlóan – nyomást gyakorol a külső keresletre, valamint a turisztikai szolgáltatások iránti kereslet bővülése sem olyan dinamikus, mint korábban.

Továbbra is a gázai konfliktust övező bizonytalanság a Közel-Kelet meghatározó eseménye

A Közel-Kelet és Észak-Afrika régió várható gazdasági teljesítménye – a mérsékelt, 1,8%-os 2023-as növekedést követően – 2024-ben 2,2%-kal bővülhet a Világbank prognózisa alapján. Ez visszafogottabb ütem a tavaszi 2,7%-os növekedési előrejelzéshez képest, amely részben az OPEC+ országok továbbra is fennálló, csökkentett mértékű olajkitermelésével, részben pedig a gázai konfliktust övező bizonytalansággal magyarázható.

A teljes elemzés megtekinthető az EXIM Magyarország hivatalos weboldalán. Az Export-Őr Jelentés elsődleges célja, hogy az EXIM működését befolyásoló gazdasági folyamatokról rendszeres összefoglalót nyújtson minden érdeklődőnek, de különösen az intézmény partnereinek és ügyfeleinek. Az elmúlt három évtizedben az EXIM a magyar vállalkozások exporttevékenységének megkerülhetetlen szereplőjévé vált, valamint hozzájárult a kkv-szektor exportban betöltött súlyának növekedéséhez.

A Baross Gábor hitelprogram valóban a gazdaság újraindítását támogatta

2022 második felétől kezdődően többek között a kedvezőtlen kamatkörnyezet hatására jelentős visszaesés volt tapasztalható a vállalati hitelszerződési volumenben. A magas piaci kamatok ellensúlyozására jött létre a Kormány kezdeményezésére az EXIM államilag támogatott hitelkonstrukciókat kínáló Baross Gábor Hitelprogramja.

A BGH keretein belül megkötött 3 684 darab vállalati hitelszerződés által megközelítőleg 206 milliárd forint kamatmegtakarítást érhettek el a vállalatok, amely jelentősen támogatta a gazdaság újraindítását. A BGH 1 200 milliárdos keretéből 600 milliárd forint forgóeszközfinanszírozási célra volt igénybe vehető. Sokan gondolták úgy, hogy a vállalatok a kedvező forgóeszköz-finanszírozás miatt saját forrásaikat állampapírba vagy lekötött betétekbe fogják fektetni, mivel a támogatott hitelek kamatát meghaladták az állampapír vagy betéti hozamok. Az EXIM ügyfeleinek 2023-as pénzügyi beszámolóiból kinyerhető adatok alapján ma már megállapítható, hogy a kifolyósításra került forgóeszközhitelek mintegy 95 százaléka valós reálgazdasági célt szolgált.

A BGH bevezetésére a vállalati hitelpiac kiszáradása miatt volt szükség

2022 végén a gazdasági várakozásokkal kapcsolatos bizonytalanság és a kedvezőtlen kamatkörnyezet következtében a vállalati hitelek piaca aggasztó képet mutatott Magyarországon. A kiszáradt piac fellendítéséhez állami beavatkozásra volt szükség, ezért a Kormány beruházásokat ösztönző intézkedésekkel támogatta a gazdaság növekedését, amelyben az EXIM Baross Gábor Hitelprogramja meghatározó szerepet játszott. A BGH keretein belül a vállalatok államilag támogatott, alacsony kamatozású forgóeszköz- és beruházási hiteleket, valamint lízingkonstrukciókat vehettek igénybe. A Program hatalmas érdeklődést váltott ki, így az eredeti 700 milliárd forintos keretösszeget először 1 000 milliárd forintra, később 1 200 milliárd forintra emelte a Kormány. A Program hiányában a hitelpiacon credit crunch alakult volna ki: a BGH-n kívül 2023. márciusától 2024. júniusáig (vagyis a Program indulása és lezárulta között) nominálisan alig több mint 3 700 milliárd forint értékben történt szerződéskötés, amely 31%-kal (több mint 1 700 milliárd forinttal) volt alacsonyabb a Hitelprogramot megelőző 16 hónapos időszakhoz képest. Ez a visszaesés reálértéken 39%-os mérséklődést jelentett volna. A BGH a hitelpiaci kiszáradást ugyanakkor jelentősen mérsékelni tudta, hiszen indulása óta az új vállalati hitelszerződések közel 23%-a a Hitelprogram keretein belül valósult meg.

A Baross Gábor Hitelprogram kedvező kamatainak köszönhetően a vállalatok jelentős mértékű kamatmegtakarítást érhettek el

A Baross Gábor Hitelprogram a piacinál kedvezőbb finanszírozási konstrukcióként kamatmegtakarítást tett lehetővé a résztvevő vállalatok részére. A vállalati kamatmegtakarítás kiszámításához két kérdés megválaszolása szükséges:

E két becsült érték különbsége adja meg a vállalatok kamatmegtakarításának mértékét. Ahogy a második ábra is szemlélteti, 2023 elején a vállalati hitelkamatok szintjében jelentős mérséklődés volt megfigyelhető, mely a BGH-szerződések felfutásából adódott. Míg 2023 márciusában a BGH hatásától szűrt, szerződéses összeggel súlyozott piaci kamatok a 17%-ot is elérték, addig a vállalatok a BGH keretein belül 6%-on juthattak forinthitelhez.

A Baross Gábor Hitelprogramban résztvevő vállalatok összesen mintegy 206 milliárd forint kamatmegtakarítást érhettek el. A Baross Gábor Hitelprogram keretein belül 3 684 darab hitelszerződés jött létre, mellyel a Hitelprogram teljes, 1 200 milliárd forintos kerete lefedésre került. Ügyletszintű adatokon számítva, a szerződött BGH-hitelek a vállalatoknak 173 milliárd forint kamatfizetési kötelezettséget jelentenek a teljes futamidő alatt. Amennyiben ezek az ügyletek piaci kamatszinteken jöttek volna létre, úgy több mint kétszer ekkora, nagyságrendileg 380 milliárd forint értékű kamatteherrel szembesültek volna a hitelfelvevők.

A Baross Gábor Hitelprogrammal létrejött kamatmegtakarítás több mint fele a kkv-szektorhoz és nagyságrendileg kétharmada a forintalapú hitelekhez köthető. Az eredmények alapján 1 millió forint BGH-hitelen a forinthitelek esetén átlagosan 220 ezer forint kamatmegtakarítás lett elérhető, míg 1 millió forintnak megfelelő euróhitelen 90 ezer forint értékű kamatmegtakarítás realizálható. A becslések alapján a Baross Gábor Hitelprogram forgóeszközhitelei után összesen 119,7 milliárd forinttal, a beruházási hitelek után pedig 86,2 milliárd forinttal csökkent a vállalatok kamatterhe, melyet ezáltal a finanszírozás helyett a működésükre fordíthattak, ezzel is hozzájárulva a gazdaság újraindításához.

A Baross Gábor Hitelprogram forgóeszközhitel-folyósításainak töredéke járulhatott hozzá a vállalatok tartós megtakarítás vásárlásaihoz

A Baross Gábor Hitelprogram kapcsán felmerült, hogy a vállalatok mekkora részben bővíthették tartós megtakarításaikat a kedvezményes források hatására. A BGH forint- és euróhitelei számottevően alacsonyabbak voltak a tartós megtakarítási formákon realizálható hozamoknál; a kamatkülönbözet akár a 4,5 százalékpontot is elérhette, ami akár arbitrázsként is értelmezhető lehet. A BGH-hitelek ilyen jellegű hatása kizárólag a forgóeszközhitelek esetén merülhetett fel, hiszen a beruházási hitelek kötött hitelcél mentén valósulhattak meg.

A tartós megtakarítások bővülésének meghatározására az EXIM tényadatokon alapuló visszamérést készített. Az elemzés 769 vállalatra terjedt ki, melyek 2023 végéig BGH-forgóeszközhitelt vettek igénybe. A hitelfelvevők 2023. évi számviteli beszámolóiban a tartós megtakarítás jellegű állománybővülést, azaz az államkötvények, a diszkontkincstárjegyek, az ezeket tartalmazó befektetési jegyek, valamint a tartós betétlekötések növekvő állományát kerestük. Az elemzés az állománybővülés elsődleges okaként a BGH-hitelfolyósításnak köszönhetően felszabadult egyéb vállalati forrást feltételezi, ami felső becslésnek tekinthető, hiszen a mérlegadatok alapján nem igazolható a BGH-hitelfolyósítások ilyen jellegű hatása.

A Baross Gábor Hitelprogram forgóeszközhitel-folyósításaira vetítve nagyságrendileg 5%-ban feltételezhető a kedvezményes forrásokkal párhuzamosan a tartós megtakarítások bővülése. A sokaságból mindössze 96 vállalat, vagyis a vizsgált cégek közel 12%-a esetén volt megfigyelhető a tartós megtakarításbővülés 2022 és 2023 vége között, nagyságrendileg 30 milliárd forint értékben. Ezen vállalatok esetén feltételezhető tehát, hogy a forgóeszközhitel-folyósítást követően részben, vagy egészben a megtakarítások növelésére használták fel egyéb forrásaikat. Tehát a folyósított Baross Gábor Hitelprogram forgóeszközhiteleinek 95%-a elsősorban a vállalatok fejlesztési vagy működési céljait szolgálta.

Összefoglalva, a magyar vállalati hitelpiac kiszáradása a piacinál kedvezőbb finanszírozási feltételeket biztosító Baross Gábor Hitelprogram létrejöttét indokolta. A becslések alapján megközelítőleg 206 milliárd forint kamatmegtakarítást érhettek el a szerződött vállalatok a BGH-nak köszönhetően. A tényadatokon való visszamérés a Hitelprogram sikerét igazolja: a 2023-ban kifolyósított forgóeszközhitelek közel 95%-a valós fejlesztési célokat szolgált, azaz a Baross Gábor Hitelprogram érdemben hozzá tudott járulni a gazdaság újraindításához.

A német gazdasági válság kockázatot hordoz a magyar gazdasági teljesítményre nézve is

Az elmúlt években a magyar gazdaság a sorozatos, kívülről jövő válságok ellenszelében volt kénytelen helytállni. A COVID, a háború, az energiaár-robbanás után most a magyarral erősen összefonódott német gazdaság válságával vagyunk kénytelenek szembenézni. A német ipar elmúlt időszaki gyengélkedése komoly strukturális problémákra hívja fel a figyelmet.

A visszafogott külső kereslet, az elmaradó állami támogatások, valamint a versenyképesebb kínai konkurencia nyomán a német feldolgozóipar új rendelései, valamint rendelésállománya továbbra is csökkenő tendenciát mutat. A válság komolyságát mutatja az is, hogy az elmúlt hetekben több német járműgyártó vállalat gyárbezárásokat és/vagy elbocsátásokat helyezett kilátásba. Az elmúlt hét német politikai eseményei a változás reményét kínálják, a konzervatív fiskális politika oldódása nyomán jelentősebb kormányzati összegek juthatnak majd az elektromobilitási szektor támogatására. Közben a magyar gazdaságpolitika a Demján Sándor Programmal és a feszes reálbér-növekedés fenntartásával a hazai kkv-szektor hatékonyságának növekedését akarja elérni, ami a német növekedéstől kevésbé függő gazdasági motort indíthat be.

A német gazdaság 25 év után ismét mély strukturális problémákkal küzd

1997-ben a Mercedes már piacra vezetett új A-osztályú modellje az oldalára borult Svédországban egy sztenderd biztonsági teszten. A közfelháborodás hatására a Mercedes felhagyott az A-osztály gyártásával súlyos veszteségeket szenvedve el. Később a Mercedes megborulása a jávorszarvas-teszten a német gazdaság 2000-es évek eleji stagnálásának szimbólumává vált. A mély strukturális problémákat csak Schröder kancellár 2002-es reformjai tudták helyrehozni. Ezek után a német gazdaság, különösen a német feldolgozóipar újból szárnyalt. Egészen mostanáig.

A jávorszarvas-teszthez hasonlóan a német gazdaság gyengeségét ismét az autógyártók helyzete mutatja leglátványosabban. Az elmúlt hetekben több német járműgyártó vállalat romló pénzügyi helyzetük miatt gyárbezárásokat és/vagy elbocsátásokat helyezett kilátásba. A Volkswagen, a BMW, valamint a Mercedes üzleti eredményei jelentősen elmaradtak az előzetes tervszámoktól az elmúlt negyedévekben, elsősorban a kínai konkurencia nyomán bekövetkező piacvesztés miatt. Ennek hatására a cégek költségcsökkentő intézkedések mellett döntöttek, amelyek közül a legradikálisabb bejelentést – a magyar Audi gyár tulajdonosa – a Volkswagen tette: a cég legalább három német gyárának bezárását tervezi, miközben a megmaradók termelését visszaskálázná. Mindez több tízezer fős létszámleépítést jelentene, az állásukat megőrző munkavállalók pedig 10%-os bércsökkentéssel, valamint bér-befagyasztással és a kollektív bónuszok megszüntetésével szembesülnének. A rossz gazdasági helyzet az elmúlt héten politikai válságba, a kormányzó nagykoalíció felbomlásába torkollott.

A német gazdaság második éve stagnál, aminek hátterében a Németországban a GDP több mint negyedét kitevő feldolgozóipar versenyképességének romlása áll (1-2. ábra). A problémát a költségvetési szigor és az irracionális szabályozás toxikus elegye készítette elő. Egyrészt a költségvetési héják miatt a német gazdaság kihagyta a 2010-es évek nagy lehetőségét, hogy történelmileg alacsony finanszírozási költségek mellett fejlessze az infrastruktúráját és segítse exportőreit, hogy az államilag megtámogatott kínai konkurenciával tudják tartani a versenyt. Másrészt a német zöld mozgalom kivételesen kártékony gazdaságpolitikai döntéseket zsarolt ki a hatalmon lévő kormányoktól. Elérték, hogy Németország lemondjon a legtisztább és legbiztonságosabb egyben olcsó energiaforrásáról a nukleáris erőművekről, ugyanakkor egyéb környezetvédelmi szabályozások és engedélyezési eljárások a megújuló energiát hasznosító erőművek elterjedését is megdrágították és lelassították. Az ideológiai alapú túlszabályozás az egész német gazdaságot fojtogatja, egy frissen megjelent felmérés szerint a vállalatokat érintő előírások egy évtized alatt 16 ezer oldallal nőttek. Bizonyos szabályozások még a német vállalatok külföldi beszállítóikra is szigorú előírásokat határoznak meg ezzel komoly versenyhátrányba hozva őket a sokkal pragmatikusabb kínai cégekkel szemben.

A 2022-ben Ukrajna orosz megtámadására adott válaszlépésként Németország lemondott az utolsó relatíve olcsó energiaforrásáról az orosz gázról. A Draghi-jelentés az európai lemaradás legfőbb okai között említi a drága energiát, ami Németországot hatványozottan sújtja az energiaintenzív szektorok magas súlya és amiatt, hogy az energia Németországban – a fentebb említett korábbi rossz döntések hatására – még más európai országokkal összehasonlítva is drága. A kialakult helyzetben menekülnek az iparvállalatok Németországból. 2010 óta több mint 650 Mrd euró összértékű tőke áramlott ki Németországból, amelynek csaknem 40%-ára Scholz kancellár 2021-es hatalomra kerülése óta került sor. A Volkswagen már említett leépítésein túl a Siemens 2020 óta 30 milliárd eurót fektetett be a tengerentúlon, mindeközben a legnagyobb német beruházása 750 millió euró értékű volt.

Előre tekintve a nemzetközi intézmények prognózisai alapján 2025-ben a német gazdaság lassú ütemű növekedése várható: éves szinten 0,8-1,0%-os GDP-bővülés realizálódhat Németországban abban az esetben, amennyiben a külső kereslet fokozatos korrekciójára valóban sor kerül. Mindazonáltal a helyzetet nehezíti, hogy az utóbbi időben az elektromos járművek globális értékesítésének növekedési üteme mérséklődött, sőt egyes régiókban csökkenés is megfigyelhető volt. Az elkövetkező hónapokban várható német feldolgozóipari teljesítményre nézve kedvezőtlen, hogy továbbra is csökkenő az új rendelések és rendelésállományok tendenciája (3. ábra). Ennek eredményeként a vállalatok kapacitáskihasználtsága továbbra is csökkenő tendenciát mutat, a jelenlegi 76%-os értéke jelentősen elmarad a hosszú távú átlagától (4. ábra).

A német kormányválság lehetőséget jelent. A költségvetési héják kiesése elősegíthet egy a gazdaságot jobban támogató fordulatot. Ugyanakkor a hosszú távú megoldást csak egy a Schröder kancelláréhoz mérhető átfogó gazdaságpolitikai reform jelentené, aminek jelei egyelőre nem láthatóak.

A német ipar helyzete nagymértékben meghatározza a magyar gazdaság teljesítményét is

A hazai feldolgozóipar német felvevő piacoktól való függése 25-35% között mozog. A németországi vállalatok jelentős működőtőke-beruházók Magyarországon, amelynek eredményeként a hazánkba érkező német FDI állománya 2022-ben már meghaladta a 7 000 Mrd forintos összértéket, amely kimagaslónak számít a többi ország befektetéseihez képest (5. ábra).

A felvázolt relációk következtében a német feldolgozóipar elmúlt időszaki gyenge teljesítménye számottevő kedvezőtlen hatást gyakorolt a hazai ipari- és exporttevékenységre. A magyar ipari termelés volumene – a német dinamikát lekövetve – a 2024. január-szeptember időszakban 4,3%-kal csökkent éves összevetésben (6. ábra), ezen belül pedig kifejezetten az autógyártáshoz kötődő, exportorientált alágazatok – mint például a járműipar, villamosgyártás, elektronikai ipar – kibocsátása esett vissza. Ennek eredményeként, az idei első félév során az ipar hozzáadott értékének mérséklődése 0,6 százalékponttal fogta vissza a hazai, 1,3%-os GDP-növekedési ütemet. Annak érdekében, hogy a német és a magyar ipari termelés lendületet vegyen, a keresleti oldalon határozott trendfordulóra van szükség, amelynek egyelőre mérsékeltek az előjelei.

Amennyiben a német gazdaság versenyképessége hosszabb távon alacsony marad, az tartósan alacsony szinten tarthatja a magyar ipar termelését is. Hosszú időt vett igénybe, hogy a most szenvedő német-magyar gazdasági kapcsolatok kiépüljenek, így a magyar kapacitások átállítása más értékláncokba hasonlóan hosszú folyamat lenne. A magyar gazdaságpolitika a gazdasági semlegesség stratégiájával segíteni tudja ezt a folyamatot, illetve olyan kínálat oldali intézkedéseket vezet be a Demján Sándor Program keretében, amelyek mozgósítani tudják a magyar gazdaság legnagyobb tartalékát, a hazai kkv-szektor termelékenységi lemaradását.

Az Exporthitel-ügynökségek múltja, jelene és jövője A gazdaságfejlesztésben

Az állami háttérrel rendelkező exporthitelezés intézményrendszere több mint 100 éves nemzetközi múltra tekint vissza. A hálózat szereplőinek legfőbb célja a nemzeti export támogatása finanszírozási és biztosítási termékekkel olyan szegmensekben, amelyektől a piaci bankok és biztosítók kockázatvállalási politikájuk miatt elzárkóznak.

Az exporthitelezési és -biztosítási intézményrendszer szerepköre a 2008-as gazdasági világválság után egyéb gazdaságpolitikát támogató funkciókkal bővült, amelyek a 2020-as évek gazdasági válságai során is kiválóan vizsgáztak. Ami a jövőt illeti, az exporthitel-ügynökségekre a szerepeik további bővülése vár a fenntartható finanszírozás és a nagy volumenű, nemzetközi beruházások közös megvalósítása tekintetében.

Az első exporthitel-ügynökségeket a világkereskedelem fellendítése érdekében több mint 100 éve angolszász országok alapították. Az I. világháború és az 1920-as gazdasági világválság előtt az állami hátterű exportfinanszírozás és -biztosítás még ismeretlen fogalom volt. A két világháború közötti időszakban, kezdetben leginkább az angolszász területeken az export egyre növekvő szerepet kapott a gazdaságfejlesztésben. Az első exporthitel-ügynökségeket Nagy-Britanniában (1919), majd az Egyesült Államokban (1934) hozták létre, innen ered a nemzetközi szaknyelvben bevett elnevezésük, az Export Credit Agencies (a továbbiakban: „ECA”) is.

Az exporthitel-ügynökségek hagyományos gazdaságfejlesztési szerepköre

Az első ECA-kat az a felismerés hívta életre, hogy bizonyos országokba azért nem valósul meg export, mert ezek a felvevőpiacok az exportőr vállalatok szempontjából túlságosan kockázatosak. E kockázatokat a piaci bankok és biztosítók nem vállalták fel. Az állami hátterű exportfinanszírozás és ‑biztosítás célja tehát a kezdetektől fogva az volt, hogy szuverén és nemfizetési kockázatok ellen védelmet nyújtva egy piaci hiányosságot korrigáljanak. A magasabb kockázatú exportpiacok kezelésére több megoldást is kínálnak az ECA-k. A vevőhitel egy olyan pénzügyi eszköz, amelyet külföldi vásárlók számára nyújtanak, hogy megkönnyítsék a hazai exportőrök termékeinek értékesítését. Az exporthitel-biztosítás pedig attól védi meg az exportőröket, ha a külföldi vevők nem fizetik ki a megvásárolt árukat és szolgáltatásokat. A biztosítás fedezi a kereskedelmi (pl. vevő fizetésképtelensége) és a politikai kockázatokat (pl. háború, politikai zavargások, devizakorlátozások) is.

Az ECA-k másik célja a gazdasági erőegyenlőtlenségek kezelése.  Az ECA-k az exporthiteleket egy ún. CIRR-kamatlábon nyújthatják. Ennek célja, hogy az országok exportfinanszírozása nemzetközileg egyenlő feltételek mentén valósuljon meg. Fő szempont, hogy egyrészt a kedvezményes kamatoknak köszönhetően az országok relatív gazdagságából ne lehessen nemzetközi előnyt kovácsolni, másrészt, hogy ne a finanszírozási képesség, hanem a termékek versenyezzenek. 1978-ban, közel egy évtizedig tartó tárgyalássorozat után egy jogi kötőerővel nem bíró „Gentlemen’s Agreement” formájában jött létre az OECD Megállapodás, mint egységes, napjainkban is meghatározó nemzetközi exportfinanszírozási és -biztosítási szabályrendszer. Az aláírók között az EU tagállamai, Japán, Dél-Korea, Norvégia és az Egyesült Államok mellett az összes angolszász állam szerepel. Ez alapján a megállapodás tagjai vállalják, hogy a CIRR-nél kedvezőbb kamaton nem finanszírozzák az exportőreik piacszerzését.

Kibővült gazdaságpolitikai szerepvállalás

A 2008-as pénzügyi világválság paradigmaváltást hozott az exporthitel-ügynökségek életében. A kereskedelmi bankok a válság hatására az exportfinanszírozás terén mérsékelték kockázatvállalási hajlandóságukat, ezzel szemben az ECA-k pénzügyi lehetőségeikhez mérten, hagyományos eszköztárukat kibővítve a globális külkereskedelmi finanszírozás kiemelt szereplőivé váltak. 2008 ősze után a Kereskedelmi Világszervezet ECA tagszervezetei alig fél év alatt megduplázták kereskedelemélénkítő programjaik keretét és (főként KKV-kat célzó) likviditási hitel és garanciaprogramokat indítottak.

A 2020-ban kezdődő, válságokkal tűzdelt időszak már felkészültebben érte az exporthitel- ügynökségeket, ezúttal gyors reakcióidővel és jelentős üzleti élénkítéssel reagáltak. A koronavírus-járvány, az energiaválság és számos regionális katonai konfliktus által sújtott gazdasági környezetben hatalmas szükség volt válságkezelő, a recessziót elkerülő intézkedésekre. Az ECA-k tevékenysége kibővült  az exportfinanszírozás mellett anticiklikus gazdaságpolitikai támogatással. Európa több országában válságkezelő hitelprogramokat hirdettek. Ausztriában az OeKB 2 milliárd eurós forgóeszköz-hitelprogramot jelentett be. Likviditási hitelprogramokat indítottak a legnagyobb európai országok ECA-i is, többek között a francia BpiFrance, a holland Atradius, a német Euler Hermes, az olasz SACE és a spanyol CESCE is.

A magyar EXIM első anticiklikus finanszírozási hitelprogramjai együttesen közel 2 000 milliárd forint összegű kedvezményes forrással támogatták a magyar vállalatokat. A Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram 2023-ban az 1 000 milliárd forintos keretösszegével megmentette a magyar hitelpiacot az összeomlástól, befoltozva a keletkező piaci hiányt. A hitelprogram a forgóeszköz-finanszírozási lábával több, likviditási problémától szenvedő hazai vállalatot menthetett meg a fizetésképtelenségtől, illetve a beruházási hitel lába érdemben hozzájárult a gazdasági növekedés újraindításához.

Az exporthitel-ügynökségek további nemzetgazdasági jelentőségű feladata a kifektetések, vagyis a hazai vállalatok külföldi befektetéseinek, illetve részesedés vásárlásainak támogatása. Kifektetési finanszírozást vagy biztosítást azon vállalatoknak érdemes nyújtani, amelyek kellően versenyképesek, azonban nem rendelkeznek elegendő tőkével, kockázatvállalási hajlandósággal vagy megfelelő intézményi kapcsolatrendszerrel nemzetközi terjeszkedésük megvalósításához. Az ilyen módon kiválasztott és támogatott vállalatokból nőhetnek ki a nemzeti bajnokok.

Az intézményrendszer jövője és szerepe a fenntartható fejlődésben

Az exporthitel-ügynökségek tevékenységében a jövőben egyre nagyobb szerepet kap az együttműködés a többi ECA-val és multilaterális fejlesztési bankokkal a nagy volumenű, gyakran zöld átállást is támogató nemzetközi projektek megvalósításának érdekében. A szereplők kooperációja által nagyértékű és rendkívül kockázatos beruházások is megvalósulhatnak, hiszen az ECA-k kockázatvállalása a multilaterális intézmények (MIGA, EBRD) forrásaival kiegészülve a finanszírozás kockázatát már vállalható szintre csökkenthetik az ügyletben részvevő piaci szereplők számára is. A kockázatok megosztásával a projektekbe tőkét hozhatnak a piaci kereskedelmi bankok és kockázati alapkezelők egyaránt.

ECA-k közreműködésével valósul meg az európai történelem legnagyobb tengeri szélenergia beruházása az Északi-tengeren. A projektet összesen 25 állami, piaci és multilaterális fejlesztési intézmény finanszírozza, illetve 3 exporthitel-ügynökség biztosítja. Globális szinten a Szuezi-csatorna környezetbarát bővítését az egyiptomi állam mellett számos multilaterális intézmény, fejlesztési bank, valamint ECA-k finanszírozása és biztosítása tette lehetővé. A világ egyik legnagyobb, 20 milliárd dollár értékű nemzetközi finanszírozási projektjének keretében pedig 8 ECA és 24 kereskedelmi bank forrásaiból épül fel Ausztrália nyugati partvidékén a világ egyik legnagyobb tengeri LNG-terminálja.

Az exporthitel-ügynökségek 100 éves történelmük során jelentős funkcióbővülésen mentek át. Kezdetben kizárólag exportélénkítő feladatokat láttak el, majd a pénzügyi és a koronavírus okozta világválságok során eszköztárukat kiszélesítve anticiklikus szerepvállalásukkal jelentős piaci hiányosságokat töltöttek be. A jövőben az ECA-k a kiemelkedően nagy volumenű infrastrukturális projektekben, a nemzetközi együttműködés erősítésével támogathatják a világgazdaság fenntartható fejlődését.

Így alakulhat idén a világgazdaság az elemzők szerint

Az EXIM exportspecifikus tényezőkre és várható tendenciákra irányuló szakmai kiadványa, az Export-Őr friss száma szerint a világgazdaság teljesítménye 2023-ban a vártnál ellenállóbbnak bizonyult. Ennek következtében az idei növekedési kilátások összességében felfelé módosultak az elmúlt félévben: a 2023-ban mért 3,2%-os bővülést követően a globális GDP-növekedés 2024-ben is a 3,1-3,2%-os sávban alakulhat. Bár a fejlettebb országokban már számottevően csökkent az áremelkedés mértéke, a globálisan meghatározó jegybankok a monetáris kondíciók lazítását várhatóan az idei év nyarán-őszén kezdhetik majd meg, amennyiben azt a gazdasági adatok és fejlemények is lehetővé teszik.

Bár a magyar gazdaság teljesítménye 2023 egészében 0,9%-kal csökkent, az idei első negyedévben új lendületet vett, ugyanis éves alapon 1,1%-kal nőtt a GDP, elsősorban a piaci szolgáltatások bővülésének eredményeként. 2024-ben a belső kereslet várható felfutásának köszönhetően a hazai GDP-növekedés üteme a 2-3%-os sávban alakulhat, majd 2025-től kezdődően visszatérhet a gazdaság a 4% körüli növekedési pályájára.

2023 során – visszafogott export- és importdinamika mellett – hazánkban a nettó export 4,9 százalékponttal mérsékelte a GDP visszaesését, 2024 első negyedévében pedig 3,1 százalékpontos volt a növekedési hozzájárulása, valamint a tavalyi évet követően a külkereskedelmi egyenleg az idei év elején is érdemi többletet mutatott. Előre tekintve 2024 első felében a kivitelre termelő ipari ágazatok teljesítménye, és így az exportteljesítmény is mérsékelt maradhat a visszafogott külső kereslet következtében. Ezt követően az év második felétől kezdődően az exportpiacok javuló konjunktúrájával párhuzamosan várható az ipari termelés és a kivitel tartós bővülése.

A magyar gazdaság, valamint az EXIM külgazdasági kitettsége szempontjából releváns exportspecifikus tényezőkre és várható tendenciákra fókuszáló Export-Őr Jelentés hazánk legfontosabb exportpiacainak gazdasági fejleményeit mutatja be, valamint a kiadványban szereplő külgazdasági hőtérkép által a magyar gazdaság fontosabb, exportteljesítményhez kapcsolódó mutatóinak együttes alakulását is szemlélteti. Ezen túlmenően a jelentés az exportőr iránytűvel a külpiaci megjelenést vagy bővülést kereső vállalatokat is támogathatja a potenciális exportpiacaik feltérképezésében.

Exportőr iránytű a külpiacot kereső vállalatok számára

(Az IMF 2024-re vonatkozó GDP-növekedési prognózisainak és az EXIM országkockázati besorolásainak keresztábrája)

Az eurózónában tavaly elmaradt a várt növekedés

Az eurózóna gazdasága 2023 egészében jelentősen visszafogott gazdasági teljesítményt mutatott. A tavalyi évben 0,4%-os bővülést realizált, elsősorban a gyenge belső kereslet, azon belül pedig különösen a mérsékelt fogyasztási hajlandóság, valamint a szigorú finanszírozási kondíciók következtében. Az idei évben az övezet növekedési dinamikája valamelyest erősödhet, ugyanakkor továbbra is 1% alatt maradhat.

Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerének számító Németország gazdasági teljesítménye 2023-ban 0,3%-kal esett vissza éves alapon, ugyanakkor 2024 elején 0,2%-kal bővülni tudott negyedéves összevetésben. 2024 egészében 0,2%-os ütemben növekedhet a továbbra is gyenge fogyasztói bizalom, valamint a visszafogott külső kereslet nyomán. A német feldolgozóipar új rendeléseinek és rendelésállományának tendenciája is csökkent az elmúlt időszakban, ami kockázatokat hordoz a hazai exporttevékenységet illetően.

Keleten folytatódik a bővülés

Kína gazdasága a tavalyi 5,2%-os növekedési teljesítményét követően az idei év egészében várhatóan 4,6-4,9% körüli mértékben tud majd bővülni. Ezt megerősíti az első negyedéves 5,3%-os GDP-növekedési ütem is, ugyanakkor a folyamatokat olyan negatív kockázatok övezik, mint például az ingatlanszektor válsága, a deflációs kockázatok, valamint a visszafogott belső kereslet az óvatossági motívumok felerősödése mentén.

Oroszország gazdasági teljesítménye a vártnál gyorsabban, 3,6%-kal növekedett a 2023-as év egészében, 2024-ben pedig 2,6-3,2%-os ütemben bővülhet az előrejelzések alapján, amelyet az idei első negyedéves 5,4%-os növekedés is megerősít. Az orosz olajexport stabilitását támogatja, hogy egyre inkább elmozdult a fókusza Kína, India, Törökország és az Egyesült Arab Emírségek felvevőpiaca felé a korábbi európai országok helyett.

Bár a közép-ázsiai gazdaságok tavalyi 5,3%-os GDP bővülése meghaladta a várakozásokat, a 2024-es növekedési ütemet illetően már alacsonyabb, 4,3%-os GDP-bővülés valószínűsíthető a térségben.

A nyugat-balkáni régió növekedési teljesítménye erősen függ az EU-tól

Az Európai Unió értékláncaiba szorosan integrált nyugat-balkáni országok GDP-növekedése a tavalyi 2,6%-ról várhatóan 3,2%-ra emelkedik 2024-ben. Az EU 2023-as gyenge növekedési teljesítménye alapjaiban befolyásolta a nyugat-balkáni országok gazdasági helyzetét, ugyanis egyedül Montenegró és Szerbia GDP-bővülése tudta meghaladni az előzetes várakozásokat. Utóbbi növekedése a visszafogott tavalyi első félévet követően gyorsulni tudott 2023 második félévében, így az év egészében a vártnál magasabb, 2,5%-os GDP-bővülést ért el. Mindazonáltal a növekedési különbségek mérséklődtek a termelésorientált országok (Szerbia, Bosznia és Észak-Macedónia), valamint a szolgáltatásorientált gazdaságok között (Albánia, Montenegró és Koszovó).

Afrika és a Közel-Kelet térségében kockázatot hordoz a vörös-tengeri konfliktus

Közel-Kelet és Észak-Afrika régiójának várható gazdasági teljesítménye – a mérsékelt, 1,9%-os tavalyi növekedést követően – 2,7%-kal bővülhet 2024-ben. A világgazdasági átlagtól elmaradó GDP-növekedési ütem a térség geopolitikai konfliktusainak, az olajkitermelés csökkenésének, valamint a korábban vártnál szigorúbb monetáris politikának tulajdonítható.

Tavaly év vége óta a globális kereskedelemben jelentős fennakadások léptek fel a Vörös-tenger térségében kialakult geopolitikai konfliktus miatt. Mindezek hatására az Ázsia és a Földközi-tenger közötti tengeri szállítás időigénye és költsége is jelentősen megemelkedett 2023 decembere óta, amelynek elhúzódása kedvezőtlenül érintheti az idei inflációs folyamatokat. A vörös-tengeri konfliktus világgazdasági hatásait az Export-Őr Jelentés egyik keretes írása részletesen is bemutatja.

A teljes összefoglaló az EXIM honlapján megtekinthető. Az Export-Őr Jelentés elsődleges célja, hogy az EXIM működését befolyásoló gazdasági folyamatokról rendszeres összefoglalót nyújtson minden érdeklődőnek, de különösen az intézmény partnereinek és ügyfeleinek. Az elmúlt három évtizedben az EXIM a magyar vállalkozások exporttevékenységének megkerülhetetlen szereplőjévé vált, valamint hozzájárult a kkv-szektor exportban betöltött súlyának növekedéséhez.

A hazai kis-és középvállalatok növekedésének lehetőségei a munkaerő, tőke és technológia bevonásán keresztül

A magyar gazdaság növekedési lehetőségeinek elemzésekor kiemelt jelentőségűek a külföldi közvetlen tőkebefektetések (FDI). Ezek a befektetések nemcsak tőkét importálnak Magyarországra, hanem tudást és technológiát is, ezáltal elősegítve a magyarországi kis-és középvállalatok nemzetközi értékláncokba való becsatlakozását, exportnövekedési potenciálját és termelékenységük növekedését.


Magyarország termelési tényezői és ezek korlátai


A közgazdaságtan törvényei szerint a gazdasági növekedés három meghatározó pillére a munkaerő, a tőke és a technológia. E három termelési tényező megléte és sikeres felhasználása kulcsszerepet játszik Magyarország növekedési céljainak elérésében.


A munkaerő akkor maradhat meghatározó termelési tényező, ha Magyarország képes lesz a munkaerőpiaci tartalékok további kiaknázására, a munkaerőpiaci aktivitási ráta növelésére.


Az elmúlt évtizedekben a magyar gazdasági növekedéshez jelentős részben járult hozzá a munkaerő extenzív bevonása. Míg 2009-ben a 15-74 éves korosztályban 3,9 millió fő volt a foglalkoztatottak létszáma, addig 2023 harmadik negyedévében már 4,7 millióan dolgoztak Magyarországon. Ezek következtében a magyar gazdaság munkaerőhiányban szenved, 2023 harmadik negyedévében 79 ezer volt a betöltetlen álláshelyek száma.


Bár az elmúlt 15 évet vizsgálva a magyar aktivitási ráta 2023. harmadik negyedéves 78,2%-os értéke rekordmagas, európai uniós összehasonlításban csupán a középmezőnyben helyezkedünk el. Ezek alapján van még mozgástér Magyarországon az aktivitási ráta növelésére a munkaerőpiaci tartalékok bevonásán keresztül.

A munkaerőpiaci tartalékok célzott bevonása három különböző módon történhet. Az egyik lehetséges út az atipikus foglalkoztatási módok elterjedése, mint például a gyermeket nevelőket célzó részmunkaidős állások, vagy a nyugdíjas-foglalkoztatás megerősítése. Egy második lehetőség a külföldön dolgozó magyarok hazavonzása, továbbá a  foglalkoztatási adatok regionális különbségeinek feloldása is enyhítheti a munkaerőhiányt. Érdemes kiemelni, hogy míg a Nyugat-Dunántúlon 2023. harmadik negyedévében 78,7%-os volt a foglalkoztatási ráta, addig az Észak-Magyarországon több mint 8 százalékponttal alacsonyabb, mindössze 70,5%.


A munkaerőpiaci helyzet tehát kétségkívül feszes, amely állapot megfelel a magas nyomású gazdaság elméletének, melynek egyik fő ismertetőjegye az alacsony munkanélküliségi ráta. A magas nyomású gazdaságban az extenzív növekedés a munkaerőhiány miatt korlátokba ütközik, a növekedés pedig a termelékenység javulásán keresztül valósulhat meg.


Ezt az állítást erősíti meg a McKinsey Globális Növekedési Modellje[1], mely szerint 2020 és 2030 között Magyarország 4%-os éves reál GDP-növekedést érhet el, melyhez 1,1 százalékponttal a foglalkoztatási ráta változása, 2,9 százalékponttal pedig a termelékenység növekedése járulhat hozzá. Ez utóbbi tényezőben jelentős szerepet játszanak a  külföldi működőtőke-befektetések (FDI), melyek a másik két meghatározó termelési tényező, a technológia és tőke transzfere által javítják a vállalatok termelékenységét.


A gazdasági növekedés második elengedhetetlen pillére a tőke. A magánszektor adósságának GDP-hez viszonyított arányát tekintve Magyarország 2022-ben a 8. legalacsonyabb rátával rendelkezett (79%), összesen 54 százalékponttal lemaradva az EU-s átlagtól (133%). A vállalatok megfelelő finanszírozásának biztosítása elengedhetetlen a gazdasági növekedéshez és a beruházási ráta magas szinten tartásához. A megfelelő tőkeellátottsághoz hosszú távon tehát a hazai hitelpenetráció növelése, valamint a külföldi működőtőke-beáramlás járulhat hozzá.



A gazdasági növekedés beindításában már rövid távon is elengedhetetlen a kiszáradt hitelezési piac fellendítése, melyet elősegít a Nemzetgazdasági Minisztérium által kidolgozott, a Bankszövetség által támogatott  átmeneti akció. A megállapodás értelmében a hazai bankok önkéntesen vállalják, hogy a 2024. február 1. és május 1. között megkötött vállalati forinthitelek esetében a BUBOR feletti kamatfelárat nulla százalékra csökkentik a futamidő első hat hónapjában.  Habár mind a vállalatok, mind a bankok rendelkeznek elegendő likviditással, a magas kamatszintek, illetve a vállalatok óvatossági motívumai akadályozzák ezek hatékony felhasználását.


A pénzügyi befektetéseken elérhető kiemelkedő hozamok jelentette magas alternatív költség visszafogja a vállalatok beruházási kedvét, a magas hitelkamatok pedig a hitelkeresletet tompítják. A tavalyi év első 11 hónapjában (a Baross Gábor Hitelprogram hitelei nélkül) nominálisan 27%-kal, reálértéken 39%-kal alacsonyabb értékben történt vállalati hitelszerződés-kötés az előző év azonos időszakához képest. Bár ezt a visszaesést sikeresen csillapították az olyan állami hitelprogramok, mint a Széchenyi Kártya Program és a Baross Gábor Hitelprogram (mely utóbbi 600 milliárd forintos beruházási hitelkeretével a beruházási ráta 25% felett tartásához is hozzájárul), a piaci hitelezés helyreállása rendkívül fontos az egészséges gazdasági növekedés fenntartásában.


A munkaerő és a tőke mellett további elengedhetetlen termelési tényező a technológia, amely hazánk duális – vagyis zöld és digitális – átállását is támogatja.


E három termelési tényezőből kettő, a tőke és a technológia elérhetőségi korlátaira a közvetlen külföldi működőtőke beáramlása részben megoldást kínál.


Közvetlen külföldi működőtőke-befektetések (FDI) hatása Magyarországon


Az FDI állománya 2022 végén közel 100 milliárd eurót tett ki Magyarországon, a Kormány célja pedig az, hogy ezt az állományt 2030-ra megduplázza.

Az 1990 óta történt magyar gazdasági modernizáció egyik meghatározó elemét képezik a külföldi közvetlen tőkebefektetések. Egy korábban megjelent tanulmány[2] szerint a kilencvenes évek közepétől 2010-ig az évi átlagos 2,3%-os GDP-növekedéshez 0,69-0,89 százalékponttal járult hozzá a működőtőke-beáramlás.


A külföldi működőtőke-befektetéseknek emellett pozitív multiplikatív hatása is van a magyar kkv szektor számára: ezek a vállalatok ugyanis beszállítóként globális értékláncokba csatlakozhatnak be, tudásra és egy fejlettebb munkakultúrára tehetnek szert, majd pedig akár saját jogon is exportőrökké válhatnak.


A magyar kkv-k esetén megfigyelhető egy termelékenységi gap azon cégek között, amelyek külföldi nagyvállalatnak szállítanak be, és amelyek nem. Külföldi tulajdonú multiknak beszállító kkv-k vezetőivel folytatott mélyinterjúk[3] alátámasztják, hogy a beszállítói státusz hozzájárult új technológiák bevezetéséhez, illetve pozitív hatást gyakorolt a vizsgált vállalkozások árbevételére és dolgozói létszámára.


A Közgazdasági Szemlében[4] megjelent elemzés szerint a magyar beszállítók különösen a kooperációs beszerzéseken szerepelnek jól – 2015 és 2019 között 36%-uk tudta növelni a hozzáadott értékét ezeknél a beszerzéseknél, vagyis idővel egyre komplexebb termékeket szállítottak. (A kooperációs beszerzések során a vállalat olyan alkatrészeket vásárol, amelyeket nem tud gazdaságosan előállítani. Ennek során a bérgyártáson túlmutató, szoros együttműködés alakul ki a beszállítóval.)


Egy további felmérés[5] szerint azok a vállalatok, amelyek részt vesznek az exportban és az importban is, nagyobb mértékben segítik a munkahelyteremtést. Ezeknél a cégeknél 2007 és 2008 között 10%-os növekedés volt tapasztalható a foglalkoztatás terén, míg más vállalatok esetén ez csak 3% volt. A kutatás további fejleménye szerint a külföldön befektető vállalkozások több, mint 50%-a jelentett árbevétel növekedést 2007 és 2008 között, míg az összes vizsgált cégnél ez az arány csak 35% volt. Az OECD tanulmánya[6] is alátámasztja, hogy a kkv-k globális értékláncokba történő betagozódása hozzájárul üzleti növekedésükhöz és stabilitásukhoz, valamint tudás- és tapasztalatszerzésükhöz.


Egy magyarországi autóipari beszállítói felmérésében[7] – melyben a válaszadók 32%-a esetén magyar a többségi tulajdonos, 63% esetén hazánkban tevékeny külföldi többségi tulajdonú vállalatról beszélünk – megállapították, hogy az egyes beszállítók milyen termékekkel vagy szolgáltatásokkal támogatták a hazai autóipart. A megkérdezett vállalatok az esetek 53%-ban tier 1-es beszállítók, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak végtermék előállítójával, ez elősegíti a hazai vállalatok tudásszerzését, szervezeti kultúrájának fejlődését. A vállalatok 23%-a tier 2-es, 14%-a pedig tier 3-as beszállító, akik ugyancsak közvetett kapcsolatban állnak a tőkebefektető céggel, de azoknak is a multinacionális működés elvárásai szerint kell termelniük.


Az exportőrökké „felnövő” magyar kkv-k támogatásában kiemelt szerepet játszik az EXIM – hazánk exporthitel-ügynöksége. Az EXIM által nyújtott exporttámogató hitelek hatéves időtávon átlagosan 65%-kal növelik a hitelezett vállalatok exportvolumenét, 12%-kal pedig dolgozói létszámukat[8]. Az USA exporthitel-ügynökségét vizsgáló tanulmány[9] hasonló eredményre jut:  abban a 4 éves időszakban, amikor az intézmény felfüggesztette a 10 millió dollár feletti, államilag támogatott exporthitelek jóváhagyását, az érintett cégek árbevételében 18%-os csökkenés volt megfigyelhető. Az exporttámogató hitelek mellett az EXIM rendkívül széles termékpalettájával támogatja a hazai vállalatokat exporttevékenységük fejlesztésében.


Konklúzió


A külföldi közvetlen tőkebefektetésekkel tehát két kulcsfontosságú termelési tényező is érkezik Magyarországra – tőke és technológia. Még szerencsésebb, ha a működőtőkével a jövő technológiáját importáljuk és elősegítjük a magyar gazdaság duális átállását. Az FDI-nak azonban ezen túl is vannak pozitív multiplikatív hatásai. A beszállítói értékláncba betagozódni vágyó magyar kkv-knak ugyanis ,,kötelező” a magas színvonalú gyártás és szolgáltatás, ez a hajtóerő pedig hozzájárul a tudásszerzésükhöz, munkakultúrájuk fejlesztéséhez, és legfőképpen termelékenységük növeléséhez. Az olyan globális jelentőségű események, mint a Covid-19-járvány vagy a jelenleg is zajló vörös-tengeri konfliktus, rávilágítottak a földrajzilag kiterjedt értékláncok törékenységére. Mindez arra sarkallhatja a magyarországi nagyvállalatokat, hogy beszállítóikat egyre nagyobb arányban a biztonságos közelben működő magyar kkv-k közül válasszák ki. A magyarországi közvetlen működőtőke ráadásul túlnyomó arányban exportra termel, amelynek kiemelt előnye, hogy a hazai piaccal szemben az exportpiacok vásárlóereje, kereslete elméletileg korlátlan, vagyis a telítődő piac jóval kisebb kockázatot jelent, mint a hazai piacra való termelés esetén.


[1] McKinsey (2020): Repülőrajt | Elérhető: https://www.mckinsey.com/hu/~/media/McKinsey/Locations/Europe%20and%20Middle%20East/Hungary/Our%20Insights/Flying%20start%20Powering%20up%20Hungary%20for%20a%20decade%20of%20growth/McK-Hungary-2030-Report-HU.pdf
[2] Balatoni, Pitz (2012): A működőtőke hatása a bruttó nemzeti jövedelemre Magyarországon | Elérhető: A működőtőke hatása a bruttó nemzeti (oszk.hu)
[3]Szabó: A magyarországi kis-és középvállalkozások globális értékláncokba történő bekapcsolódásának lehetőségei (link: Kutatói innovációk egybe_p106-127.pdf (uni-bge.hu)
[4] Hegedűs, Vasvári (2020): Hazai vállalatok az értékláncban | Elérhető: http://real.mtak.hu/118002/7/03%20Heged%C5%B1s-Vasv%C3%A1rijav2A%20%281%29.pdf
[5]Európai Bizottság (2015): Internationalisation of European SME-s | Elérhető: internationalisation of EU SME-s
[6] OECD (2015): Enhancing the Role of SMEs in Global Value Chains’ | Elérhető: https://www.ecb.europa.eu/home/pdf/research/compnet/Enhancing_the_role_of_SMEs.pdf?9235c9ba9b76a6a403bc10723d6dd11e
[7]Osztovits, Krug, Végh: Magyarországi Autóipari Beszállítói Felmérés 2018 (link: autoipar (pwc.com)
[8] Exim saját kutatás
[9] Kabir, Matray, Müller, Xu: The Real Effects of Trade Financing by ECA-s | Elérhető: EXIM’s Exit: The Real Effects of Trade Financing by Export Credit Agencies | NBER)

Még elkél a segítség a vállalati hitelezés pályán tartásához

Három évtizeddel ezelőtt kulcsfontosságú volt, hogy a volt szocialista piacok összeomlását követően a magyar exportőr vállalatok Nyugat-Európában találjanak maguknak új megrendeléseket. Ehhez elengedhetetlenné vált az állam segítségnyújtása, ezért is döntött az akkori kormányzat az EXIM jogelődjének, a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságnak a létrehozása mellett 1994-ben.

De vajon képes lehet-e egy klasszikus állami exporthitel-ügynökség egy globális szinten átalakuló gazdasági helyzetben, a 2020-as évtizedben is átfogó támogatást nyújtani a nemzetgazdaságban a vállalati hitelezés területén? Különösen aktuális lehet számot vetni a kérdésben, az EXIM alapításának közelgő 30. évfordulójára készülve.

A válasz korántsem magától értetődő, noha az EXIM számos alkalommal igazolta már működése nélkülözhetetlenségét. A kerek három évtized alatt szerzett szakmai tudással, tapasztalattal és nemzetközi kapcsolatrendszerrel az EXIM mostanra a világ mintegy 150 országába segített már – pénzügyi eszközei által – eljuttatni magyar termékeket vagy szolgáltatásokat. Európa egyik legnyitottabb gazdaságaként Magyarország aligha érhetne el a jelenlegihez hasonló exportsikereket, ha a külpiacokra dolgozó cégek nem tudhatnának a hátuk mögött stabil támogatói és finanszírozási hátteret.

Dacára mindennek, a 2020-as években elkerülhetetlenné vált az EXIM szerepének újraértelmezése. A Covid-járvány okozta gazdasági krízis és a globális ellátási láncok sérülékenységének nyilvánvalóvá válása, az orosz-ukrán háború kirobbanása és annak gazdasági következményei, majd a kialakuló energiaválság olyan kihívások egész sorát zúdították a világgazdaságra, amelyek hatása alól a magyar nemzetgazdaság sem vonhatta ki magát. Hosszú évek árstabilitását követően a kívülről begyűrűző gazdasági krízis nyomán megugró infláció megfékezése törvényszerűen vonta maga után a monetáris politika szigorodását. A jegybanki kamatemeléseket a kereskedelmi bankok is követték, régen nem látott magasságba emelve a vállalati hitelek kamatait.

A gazdaságpolitika döntéshozói felismerték, hogy új eszközökre van szükség, ha el akarjuk kerülni a vállalati hitelezés teljes „kiszáradását” és azt, hogy a magyar vállalati szektor, illetve a nemzetgazdaság helyrehozhatatlan károkat szenvedjen. A Gazdaságfejlesztési Minisztériumról 2024. január 1-jével Nemzetgazdasági Minisztériumra átkeresztelt, gazdaság működéséért felelős szaktárca következetes érvelését vallják magukénak az EXIM szakemberei is. Eszerint olyan anticiklikus intézkedéseket muszáj bevezetni, amelyek a gazdasági lassulás időszakában adnak új stimulusokat az üzleti életnek a növekedés mielőbbi újraindítását elősegítendő célzattal.

Ehhez egy professzionális szervezetet kellett találni, amely úgy képes magas szakmai szinten finanszírozási termékeket és szolgáltatásokat fejleszteni és nyújtani, hogy eközben otthonosan mozog a magyar vállalati világban. Érti a cégek igényeit, szükségleteit, és képes azokra releváns megoldásokat nyújtani. Erre vállalkozott az EXIM, amely kereskedelmi banki partnerein keresztül egyébként is magyar exportőrök, vagy a külpiacra lépést tervező vállalatok százaival állt folyamatos üzleti kapcsolatban.

Az első anticiklikus finanszírozási programok már a koronavírus-járvány okozta gazdasági sokk idején elindultak. Majd a kormány az orosz-ukrán háborús helyzet miatt bekövetkező újabb gazdasági és energetikai krízishelyzetben 2022. novemberében 100 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett Gyármentő Program révén kínált segítséget a magyar vállalatoknak, a gazdaságfejlesztési tárca ernyője alatt tevékenykedő EXIM-re bízva a program részleteinek kidolgozását és lebonyolítását.

Jóval nagyobb, 700 milliárd forintos keretösszeggel, és ambiciózusabb célokkal, a teljes vállalati hitelezés „lélegeztetőgépre kapcsolása” céljával követte ezt a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram meghirdetése 2023. februárjában a gazdaságfejlesztési tárca kezdeményezésére. Erre azért volt szükség, hogy a drasztikusan megugró kamatok következtében leálló vállalati hitelpiac újraindítását és pályán tartását támogatni tudják addig, amíg a piaci hitelezés kondíciói nem válnak ismét kedvezőbbé.

Ezen feladatok fejleményeként az EXIM fejlesztési banki szerepköre került hangsúlyosan előtérbe, és a bank sikeresen töltötte be a gazdasági motor szerepét, a hitelprogram azonnal hatalmas érdeklődést váltott ki a vállalati szektorban. Ennek eredménye, hogy a keretösszeget 1000 milliárd forintra emelte a kormány, és idén január elejére a magyar vállalkozások által szerződött hitelállomány összege el is érte a keret összeghatárát, amelyből az EXIM Magyarország közel 750 milliárd forintot folyósított is. A legnagyobb érdeklődés a vállalatok napi működésének fenntartásában nélkülözhetetlen forgóeszközhitelek iránt volt mintegy 600 milliárd forint értékben, de biztató, hogy hónapról hónapra egyre többen fordultak beruházási és ingatlancélú hitelekért is, együttesen mintegy 400 milliárd forint értékben. Jó hír, hogy a kérelmezők kétharmada a kkv szektorból került ki és a szerződött hitelállomány alapján a források 52 százalékát a nemzetgazdaság gerincét képező kis- és középvállalkozások használhatják fel. A „közönségkedvenc” hitelprogram 2024 januárjában pedig újabb 200 milliárd forint keretösszeg elkülönítésével folytatódik ezúttal kizárólag beruházási hitelek formájában. A vállalkozások január 15-től nyújthatják be igényléseiket 10 éves futamidejű hitelre és 5 éves futamidejű lízingre, melyek kamata forintban akár 5%, euróban akár 3% is lehet, messze alatta maradva a piaci alapú termékek költségszintjének. A Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram folytatására kimagasló igény mutatkozott, már az első héten a keret több mint felére érkeztek be kérelmek a magyar vállalkozásoktól.

De hogyan tovább? Meddig és mekkora tere lehet a támogatott hiteleknek? Mikor térhetünk vissza a „normális” piaci hitelezésre? A szakértők egyetértenek abban, hogy amíg a vállalati hitelek kamatai nem mérséklődnek jelentősen, avagy esnek a válság előtti időszak szintre, indokolt és szükséges anticiklikus gazdaságpolitikai intézkedéseket alkalmazni. Bár a hitelkamatok 2023 második felében végre csökkenésnek indultak, a mérséklődés üteme lassú, így továbbra is szükség lehet a pénzügyi ösztönzők alkalmazására és az EXIM kiterjesztett szerepvállalására. Ezért folytatódik a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, amelyet maguk a kereskedelmi bankok is kezdeményeztek arra való tekintettel, hogy a jelenlegi kamatkörnyezetben egyelőre nem tudják a vállalatok finanszírozási igényét megfelelő kondíciók mentén piaci kamatozású kölcsönökkel kielégíteni.

A tartós növekedés feltételeinek megteremtéséhez 2024-ben a cél a beruházási hitelek részarányának növelése. Emellett különös figyelmet érdemes fordítani a magyar vállalatok külföldi kifektetéseinek ösztönzésére, amely egyszerre járulhat hozzá nemzetgazdaságunk további diverzifikációjához, a magyar vállalati szektor növekedéséhez, és a meglévők mellett új nemzeti bajnok vállalatok „kineveléséhez”, amely az EXIM útját is kijelölheti pályája következő 30 éves szakaszának elindításához.

Egyedi elemzésekkel indítja útjára az EXIM az Export-őr elnevezésű kiadványát

Első alkalommal tette közzé weboldalán Export-Őr című szakmai kiadványát az EXIM Magyarország. Az intézmény honlapján megjelenő összefoglaló az EXIM külpiaci kitettsége, valamint hazánk exportpiacai szempontjából releváns régiók makrogazdasági folyamataira fókuszál. A kiadvány továbbá a magyar gazdaságra vonatkozóan egy egyedülálló külgazdasági hőtérképpel is kiegészült, amely a fontosabb, exportteljesítményhez kapcsolódó mutatók alakulását összegzi.

Az EXIM Magyarország 2023 őszén állította össze első alkalommal Export-Őr című szakmai kiadványát, amely az EXIM tevékenységét befolyásoló makrogazdasági folyamatokat és exportspecifikus tényezőket, illetve várható tendenciákat foglalja össze. Az összefoglaló az EXIM rendelkezésére álló adatsorok alapján kidolgozott elemzésekből és szemléltető ábrákból áll, melyek elsősorban az intézmény ügyfeleinek és partnereinek nyújtanak információkat a magyar export vonatkozásában releváns célországok és régiók gazdasági fejleményeiről. A kiadvány a globális gazdasági folyamatok és a világ különböző régióit lefedő tendenciák mellett a hazai gazdasági történések elemzésére és kilátásaira is kiterjed. A szakmai összefoglaló, melyet teljes egészében az EXIM szakértői dolgoztak ki, az intézmény weboldalán érhető el.

Az Export-Őr olyan exportfókuszú egyedi elemeket is tartalmaz, mint a növekedési intenzitás térkép vagy Magyarország külgazdasági hőtérképe. Előbbi a várható globális gazdasági növekedési folyamatokat szemlélteti az országkockázati besorolásokkal párhuzamba állítva, míg utóbbi a fontosabb, exportteljesítményhez kapcsolódó mutatók alakulását írja le és összegzi. A hőtérképen szereplő változók mindegyike közvetlen vagy közvetett módon hatást gyakorol hazánk külgazdasági teljesítményének alakulására. A magyar külkereskedelmi folyamatokat egyetlen indexbe tömörítő külgazdasági kompozit mutató az elmúlt időszakban pozitív tartományban tartózkodott, ugyanakkor összességében visszafogott folyamatokat tükröz.

Az EXIM Magyarország egyik fontos célja, hogy a magyar vállalatokat sikeresen támogassa a külpiacra lépésben, exporttevékenységük növelésében és a külföldi befektetések megvalósításában. Annak érdekében, hogy a magyar vállalatok külpiaci aktivitását eredményesen tudjuk segíteni, pontosan látnunk kell a potenciális célpiacok kínálta lehetőségeket és kockázatokat.  Ennek fényében született meg Export-Őr kiadványunk, melynek összeállításában saját szakmai csapatunk tudására tudtunk támaszkodni.

– nyilatkozott Kisgergely Kornél, az EXIM Magyarország vezérigazgatója.

EXPORT-ŐR LETÖLTÉS