Megjelent az EXIM legfrissebb Export-Őr kiadványa: 2026-tól kezdődően fokozatosan élénkülhet a hazai exportteljesítmény a külső kereslet javulásával összhangban

Az EXIM Magyarország legújabb szakmai publikációja szerint a világgazdaság az idei évben a vártnál ellenállóbbnak bizonyult, és bár az amerikai vámintézkedések új kihívásokat hoztak, a globális növekedés üteme továbbra is stabil maradt. Az IMF őszi előrejelzése alapján a globális GDP – a 2024-ben megvalósult 3,3 százalékos emelkedést követően – 2025-ben 3,2 százalékkal, 2026-ban pedig 3,1 százalékkal bővülhet. Az Export-Őr kiadvány kiemeli, hogy a magyar gazdaság esetében 2026-ra és 2027-re egyaránt 3 százalék körüli növekedés valószínűsíthető, amit támogathat a javuló exportpiaci kereslet, a feldolgozóipari beruházások és a lakossági fogyasztás élénkülése is.

A félévente megjelenő Export-Őr kiadvány célja, hogy átfogó képet adjon a külgazdasági folyamatokról, a világgazdasági trendekről és a magyar exportőrök számára releváns gazdasági kilátásokról. A legújabb számban az elemzők a GDP-növekedési kilátások mellett ezúttal többek között a német gazdaságélénkítő csomag várható hatását, a globális egyensúlytalanságok problémakörét és a hazai vállalati hitelpiac alakulását is megvizsgálták.

Élénkülhet a hazai növekedés, lendületet vehetnek az exportpiacok

A kiadvány alapján a magyar gazdaság 2026–2027-ben egyaránt 3 százalék körüli ütemben bővülhet, amit a fogyasztás folytatódó lendülete és a vállalati beruházások fokozatos korrekciója is támogathat. A magyar export teljesítményéhez a nagy volumenű feldolgozóipari projektek termőre fordulása mellett, – a külső kereslet javulásán keresztül – az európai gazdaságélénkítő csomagok is érdemben hozzájárulhatnak.

A hitelpiac élénkítésében a kormányzati programok kiemelt szerepet játszanak a jelenlegi hazai kamatkörnyezetben, amelyeknek köszönhetően 2025. január-szeptemberben a nem pénzügyi vállalatok új hitelszerződési volumene 23%-kal emelkedett éves összevetésben. Ezen belül az EXIM Demján Sándor Programban elérhető hiteltermékei az új vállalati hitelszerződések 13%-át tették ki.

,,Az EXIM célja, hogy a hazai exportőrök számára kiszámítható finanszírozási környezetet biztosítson olyan megoldásokkal, amelyek közvetlenül támogatják az exportkapacitások fejlesztését és a fenntartható növekedést. Az élénk piaci igényekre reagálva ezért is növeltük meg a Demján Sándor Programban meghirdetett termékeink keretösszegét 100 milliárd forinttal összesen 700 milliárd forintra, amelyet beruházási és lízing célokra fordíthatnak a vállalkozások.” – mondta Dr. Berta Adrienn, az EXIM Magyarország vezérigazgatója.

Európában is fokozatos élénkülés várható

Az eurózóna gazdasági teljesítménye 2025-ben és 2026-ban is 1 százalék feletti növekedést mutathat. Bár az Európai Unió Egyesült Államokkal létrejött kereskedelmi megállapodása a korábbinál magasabb, 15 százalékos vámot jelent a legtöbb termék USA-ba irányuló exportjára, hozzájárult a kereskedelempolitikai bizonytalanság csökkentéséhez, valamint elkerülte a legrosszabb forgatókönyveket.

Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnere, Németország esetében a gazdasági teljesítmény 2025-ben 0,2 százalékkal, 2026-ban pedig 0,9 százalékkal bővülhet. A német kormány gazdaságélénkítő programja – amely a védelmi kiadások növelését és az infrastruktúra-fejlesztések felfuttatását célozza – 2026–2027 során összesen mintegy 0,8 százalékkal növelheti a német GDP-t.

A német gazdaságélénkítő csomag tovagyűrűző hatása lendületet adhat a kelet-közép-európai régió, és benne a magyar gazdaság külső keresletének is: a 2026-2027-es időszakban a régió és Magyarország GDP-teljesítményét összesen 0,4 százalék körüli mértékben emelheti meg a közvetlen és a közvetett csatornákon keresztül együttvéve. Az Export-Őr jelentés megállapítja: a magyar gazdaság 2026-tól kiegyensúlyozott, belső és külső kereslet által egyaránt támogatott növekedési pályára állhat vissza.

Az Export-Őr legújabb száma elérhető az alábbi linken.

Megjelent az EXIM legfrissebb Export-Őr kiadványa: fókuszban a globális és magyar gazdasági kilátások

Hazánk külkereskedelmi egyenlege továbbra is masszív többletet mutat, azonban a vámháború átrendezheti a világgazdaságot

2024-ben 3,3%-os növekedést ért el a globális gazdaság, amely a kibontakozó vámháború nyomán idén 2,8%-kal, 2026-ban pedig 3,0%-kal bővülhet – áll az EXIM Magyarország exportspecifikus tényezőkre és várható tendenciákra irányuló szakmai kiadványa, az Export-Őr legfrissebb számában. Magyarország külkereskedelmi egyenlege 2024-ben historikus csúcsra emelkedett, az áruegyenleg többlete elérte a 11,6 milliárd eurót, majd ezt követően 2025 első hónapjaiban is masszív külkereskedelmi többlet realizálódott. A félévente megjelenő publikációban ezúttal az elemzők megvizsgálták még többek között a jegybanki kamatpolitikák várható alakulását, az eurózóna és Németország gazdasági teljesítményét, valamint a hazai kkv-szektorban rejlő tartalékokat is.

Közzétette az exportspecifikus tényezőkre és várható tendenciákra irányuló szakmai kiadványa, az Export-Őr Jelentés legfrissebb számát az EXIM. Az elemzők által összeállított szakmai tartalom célja, hogy átfogó képet adjon az aktuális külpiaci környezetről és hasznos információkat nyújtson a magyar exportőrök számára. A félévente megjelenő összefoglalóban rendszeresen szerepelnek makrogazdasági elemzések, országkockázati elemzések és egy egyedi külgazdasági hőtérkép is, amely az ország exportteljesítményéhez kapcsolódó legfontosabb mutatókat foglalja össze.

A frissen publikált kiadvány rámutat, hogy a 2024-es évben hazánk külkereskedelmi egyenlege historikus csúcsra emelkedett, ugyanis az áruegyenleg többlete 11,6 milliárd euróra nőtt, amelyet 2025. január-áprilisban szintén kiemelkedő mértékű, összesen 5,3 milliárd eurós aktívum követett. Részben ennek eredményeként a magyar gazdaság külső egyensúlyi helyzete is további javulást mutatott 2024-ben: a folyó fizetési mérleg többlete a GDP 2,2%-ára emelkedett, a külső finanszírozási képesség pedig a GDP 2,6%-ára nőtt.

A folyamatban lévő, nagy volumenű feldolgozóipari beruházások termőre fordulása mellett az elkövetkező időszakban hazánk ipari- és exportteljesítményéhez számottevően hozzájárulhat majd a Kormány által 2025 elején elindított Demján Sándor Program, valamint a 150 Gyár Program is. Ugyanakkor az USA által kivetett vámok hatása kockázatot jelent az exportorientált szereplőknek mind közvetlen, mind közvetett csatornákon keresztül.

Míg 2024-ben a magas kamatok és a bizonytalan külső gazdasági környezet visszafogta a hitelezési dinamikát, a 2025. január és április közötti időszakban a nem pénzügyi vállalatok új hitelszerződési volumene már több mint 20%-kal emelkedett éves összevetésben. A kedvező tendencia várhatóan tovább folytatódhat, hiszen az olyan kormányzati programok, mint a kkv-szektort célzó Demján Sándor Program konstrukciói, központi helyet foglalnak el a vállalati hitelpiac élénkítésében.

Hazánkban mintegy tízezer kis- és középvállalkozás rendelkezik olyan termékpalettával, amelyekre bizonyítottan van kereslet a nemzetközi piacokon. Az ő felkarolásuk egyszerre alapozhat meg újabb sikertörténeteket és járulhat hozzá a gazdaság exportteljesítményének erősítéséhez is. A külpiacra alkalmas cégekben lévő tartalékok kiaknázásában kulcsfontosságú szerepet töltenek be a Demján Sándor Program alatt elérhető, 600 milliárd forint keretösszegű beruházási és forgóeszközhitel-, valamint lízingtermékeink.” – nyilatkozta Dr. Berta Adrienn, az EXIM Magyarország vezérigazgatója, aki egyúttal kiemelte, az Export-Őr kiadvány már harmadik éve jelent fontos szakmai támpontot a külgazdasági folyamatok megértéséhez.

A program hatására az újonnan exportpiacra lépők, illetve az exportintenzitásukat élénkítő társaságok száma összesen akár az 1700 darabot is elérheti majd az elkövetkező időszakban. Ezen kedvezményes konstrukcióknak köszönhetően közel 260 milliárd forint többlet-GDP keletkezhet a gazdaságban, amely az éves GDP 0,3%-át jelenti.

Fordulat jöhet a globális kereskedelemben

A kiadványt összeállító elemzők megállapították: míg 2024 a stabilizálódás éve volt a világgazdaságban, a 2025-ben kibontakozó vámháború nyomán jelentős átrendeződés várható a globális kereskedelemben, amely próbára teszi a világgazdaság ellenállóképességét is. A legfrissebb elemzések és várakozások szerint a globális növekedési ütem 2025-ben 2,8%-ra, 2026-ban pedig 3,0%-ra prognosztizálható.

Az USA által kivetett vámintézkedések elsősorban magára az Egyesült Államok gazdaságára gyakorolhatnak negatív hatást. A kereskedelmi háborúból fakadóan 2025-ben az USA GDP-jében 1,8%-os bővülés várható, amely a vámháborút megelőző IMF-előrejelzésnél 0,9 százalékponttal alacsonyabb.

Az eurózóna gazdasági teljesítménye 2024-ben mindössze 0,9%-kal tudott bővülni, amely mögött a visszafogott fogyasztási dinamikák, a beruházási aktivitás csökkenése és a mérsékelt exportteljesítmény állt. Az övezet GDP-növekedési dinamikája 2025-ben 0,8%-ra mérséklődhet, majd 2026-ban 1,2%-ra gyorsulhat az IMF áprilisi prognózisa alapján.

Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerének számító Németország gazdasági teljesítménye 2024 egészében és 2025 első negyedévében egyaránt 0,2%-os csökkenést mutatott éves összevetésben. A német gazdaság 2025-ben stagnálhat, majd 2026-ban 1% körüli bővülést mutathat, amelyet a kormány fiskális ösztönző intézkedései is támogatnak.

Az Export-Őr legújabb száma elérhető az alábbi linken.

Javuló exportpiaci kereslet várható Magyarországon 2025-ben

Az EXIM exportspecifikus tényezőkre és várható tendenciákra irányuló szakmai kiadványa, az Export-Őr legfrissebb száma szerint 2024 során a világgazdaság növekedése ellenállónak bizonyult, miközben az infláció mérsékelt maradt.

A nemzetközi szinten legmeghatározóbb gazdaságok közül Kína, az USA és az Egyesült Királyság esetén is a javultak a növekedési prognózisok idén mind 2024-re, mind 2025-re vonatkozóan. Ennek eredményeként a globális GDP-növekedési ütem mértéke 2024-2025-ben a nemzetközi intézmények prognózisai alapján várhatóan 3,2%-on stabilizálódik. A német gazdaság 2024-es stagnálása az ezzel járó alacsony külső kereslet miatt negatívan érinti a magyar ipart és exportot, a folyamatban csak jövőre várható javulás az élénkülő fogyasztási hajlandóság és az exportpiaci kereslet eredményeként.

Bár hazánk külkereskedelmi egyenlege 2024-ben is kimagasló többletet mutat, – a visszafogott külső kereslet eredményeként – az ipari termelés, és így az exportdinamika is mérséklődhet az év egészében. 2025-től kezdődően a magyar gazdaság várhatóan visszatérhet a kiegyensúlyozott, külső és belső kereslet által egyaránt támogatott 3% feletti növekedési pályájára, melyet a GDP prognózist publikáló intézmények 2025-ös várakozásai is igazolnak. Egyfelől a háztartások óvatossági motívumának oldódása nyomán az elkövetkező negyedévekben várható a fogyasztási dinamika fokozatos erősödése, másfelől pedig az exportpiaci kereslet javulásával párhuzamosan az ipari termelés és a kivitel fokozatos bővülése valószínűsíthető. A magyar exportteljesítmény 4,9-6,7%-os ütemben bővülhet az előrejelzések szerint, a külső kereslet, valamint a beruházási aktivitás korrekciójának köszönhetően. Mindazonáltal a belső kereslet élénkülése az áru- és szolgáltatásimportot is támogatja, ezáltal a nettó export mérsékelt pozitív hatása várható csak a 2025. évi GDP alakulásában.

2025 során a vállalati forrásbevonási költségek mérséklődése várható. Bár a globálisan meghatározó jegybankok továbbra is restriktív kamatpolitikát folytatnak, 2024. nyár-ősz folyamán az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, valamint az Európai Központi Bank is megkezdte a monetáris kondíciók lazítását, amely az elkövetkező időszakban várhatóan tovább folytatódik, és a kisebb gazdaságok számára is nagyobb teret enged a kamatcsökkentésre.

Mélypont után fokozatos növekedés várható az eurózónában

Az eurózóna gazdasága 2023-ban elérte a mélypontját, amelyet követően 2024-2025-ben egyaránt fokozatos gyorsulás várható. A 2023-as 0,4 százalékos növekedést követően 2024-ben 0,7-0,8%, 2025-ben pedig 1,2-1,3% körül alakulhat az országcsoport GDP-növekedési dinamikája.

Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerének számító Németország gazdasági teljesítménye 2024-ben stagnálást mutat, mindössze 0,0-0,1%-os lehet a GDP-növekedés üteme. A továbbra is gyenge fogyasztói bizalom, valamint a visszafogott külső kereslet nyomán a német gazdaság az első negyedévben 0,8%-kal esett vissza, majd a második negyedévben 0,1%-kal, a harmadikban pedig 0,2%-kal emelkedett éves alapon a nyers adatok szerint. A német feldolgozóipar gyenge teljesítménye – a szoros gazdasági kapcsolatok következtében – számottevő kedvezőtlen hatást gyakorol a hazai ipari- és exporttevékenységet illetően is, ugyanis a hazai feldolgozóipar német felvevőpiacoktól való függése 25-35% között mozog. A magyar ipari termelés volumene az elmúlt időszakban – a német dinamikát lekövetve – csökkent éves összevetésben, ezen belül pedig kifejezetten az autógyártáshoz kötődő exportorientált alágazatok kibocsátása esett vissza.

Kína bővülése lassult, gazdasági lehetőségeket jelentenek a közép-ázsiai országok

2024 első három negyedévében a kínai gazdaság növekedési dinamikája elmaradt a 2023-as bővülés ütemétől. Miközben az első három hónapban a feltámadó export és az erőteljes ipari aktivitás hatására éves alapon 5,3%-kal bővült a kínai GDP, addig a második és a harmadik negyedévben a gyenge belső kereslet következtében rendre 4,7%-ra, illetve 4,6%-ra lassult a növekedési ütem.

A Magyarország szempontjából gazdasági lehetőségeket rejtő közép-ázsiai országok GDP-növekedése 2024-ben 4,7%-kal emelkedhet, amelyet 2025-ben további 5,2%-os bővülés követhet az Ázsiai Fejlesztési Bank legutóbbi előrejelzése alapján. Az intézmény 2024. áprilisi előrejelzéséhez képest mind a 2024-es, mind a 2025-ös prognózisát kis mértékben megemelte a régióban megfigyelt robosztus gazdasági növekedés hatására.

A nyugat-balkáni régió külső pozíciójának romlását az európai uniós kereskedelmi partnerek alacsony növekedése okozza

Az Európai Unióhoz szorosan kötődő nyugat-balkáni országok gazdasági növekedése 2024-ben 3,3%-ot, míg 2025-ben 3,7%-ot érhet el a Világbank őszi előrejelzése alapján. A 2024-es évben a régió növekedésének alapját sokkal inkább a belső, mint a külső kereslet biztosítja. A növekedést támogatja az expanzív fiskális politika, a hozzáférhetőbb hitelpiac, valamint az inflációs nyomás csökkenése, amely a fogyasztás és a beruházások növekedését eredményezi. Mindemellett a kulcsfontosságú európai kereskedelmi partnerek, különösen Németország visszafogott gazdasági teljesítménye – hazánkhoz hasonlóan – nyomást gyakorol a külső keresletre, valamint a turisztikai szolgáltatások iránti kereslet bővülése sem olyan dinamikus, mint korábban.

Továbbra is a gázai konfliktust övező bizonytalanság a Közel-Kelet meghatározó eseménye

A Közel-Kelet és Észak-Afrika régió várható gazdasági teljesítménye – a mérsékelt, 1,8%-os 2023-as növekedést követően – 2024-ben 2,2%-kal bővülhet a Világbank prognózisa alapján. Ez visszafogottabb ütem a tavaszi 2,7%-os növekedési előrejelzéshez képest, amely részben az OPEC+ országok továbbra is fennálló, csökkentett mértékű olajkitermelésével, részben pedig a gázai konfliktust övező bizonytalansággal magyarázható.

A teljes elemzés megtekinthető az EXIM Magyarország hivatalos weboldalán. Az Export-Őr Jelentés elsődleges célja, hogy az EXIM működését befolyásoló gazdasági folyamatokról rendszeres összefoglalót nyújtson minden érdeklődőnek, de különösen az intézmény partnereinek és ügyfeleinek. Az elmúlt három évtizedben az EXIM a magyar vállalkozások exporttevékenységének megkerülhetetlen szereplőjévé vált, valamint hozzájárult a kkv-szektor exportban betöltött súlyának növekedéséhez.

Így alakulhat idén a világgazdaság az elemzők szerint

Az EXIM exportspecifikus tényezőkre és várható tendenciákra irányuló szakmai kiadványa, az Export-Őr friss száma szerint a világgazdaság teljesítménye 2023-ban a vártnál ellenállóbbnak bizonyult. Ennek következtében az idei növekedési kilátások összességében felfelé módosultak az elmúlt félévben: a 2023-ban mért 3,2%-os bővülést követően a globális GDP-növekedés 2024-ben is a 3,1-3,2%-os sávban alakulhat. Bár a fejlettebb országokban már számottevően csökkent az áremelkedés mértéke, a globálisan meghatározó jegybankok a monetáris kondíciók lazítását várhatóan az idei év nyarán-őszén kezdhetik majd meg, amennyiben azt a gazdasági adatok és fejlemények is lehetővé teszik.

Bár a magyar gazdaság teljesítménye 2023 egészében 0,9%-kal csökkent, az idei első negyedévben új lendületet vett, ugyanis éves alapon 1,1%-kal nőtt a GDP, elsősorban a piaci szolgáltatások bővülésének eredményeként. 2024-ben a belső kereslet várható felfutásának köszönhetően a hazai GDP-növekedés üteme a 2-3%-os sávban alakulhat, majd 2025-től kezdődően visszatérhet a gazdaság a 4% körüli növekedési pályájára.

2023 során – visszafogott export- és importdinamika mellett – hazánkban a nettó export 4,9 százalékponttal mérsékelte a GDP visszaesését, 2024 első negyedévében pedig 3,1 százalékpontos volt a növekedési hozzájárulása, valamint a tavalyi évet követően a külkereskedelmi egyenleg az idei év elején is érdemi többletet mutatott. Előre tekintve 2024 első felében a kivitelre termelő ipari ágazatok teljesítménye, és így az exportteljesítmény is mérsékelt maradhat a visszafogott külső kereslet következtében. Ezt követően az év második felétől kezdődően az exportpiacok javuló konjunktúrájával párhuzamosan várható az ipari termelés és a kivitel tartós bővülése.

A magyar gazdaság, valamint az EXIM külgazdasági kitettsége szempontjából releváns exportspecifikus tényezőkre és várható tendenciákra fókuszáló Export-Őr Jelentés hazánk legfontosabb exportpiacainak gazdasági fejleményeit mutatja be, valamint a kiadványban szereplő külgazdasági hőtérkép által a magyar gazdaság fontosabb, exportteljesítményhez kapcsolódó mutatóinak együttes alakulását is szemlélteti. Ezen túlmenően a jelentés az exportőr iránytűvel a külpiaci megjelenést vagy bővülést kereső vállalatokat is támogathatja a potenciális exportpiacaik feltérképezésében.

Exportőr iránytű a külpiacot kereső vállalatok számára

(Az IMF 2024-re vonatkozó GDP-növekedési prognózisainak és az EXIM országkockázati besorolásainak keresztábrája)

Az eurózónában tavaly elmaradt a várt növekedés

Az eurózóna gazdasága 2023 egészében jelentősen visszafogott gazdasági teljesítményt mutatott. A tavalyi évben 0,4%-os bővülést realizált, elsősorban a gyenge belső kereslet, azon belül pedig különösen a mérsékelt fogyasztási hajlandóság, valamint a szigorú finanszírozási kondíciók következtében. Az idei évben az övezet növekedési dinamikája valamelyest erősödhet, ugyanakkor továbbra is 1% alatt maradhat.

Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerének számító Németország gazdasági teljesítménye 2023-ban 0,3%-kal esett vissza éves alapon, ugyanakkor 2024 elején 0,2%-kal bővülni tudott negyedéves összevetésben. 2024 egészében 0,2%-os ütemben növekedhet a továbbra is gyenge fogyasztói bizalom, valamint a visszafogott külső kereslet nyomán. A német feldolgozóipar új rendeléseinek és rendelésállományának tendenciája is csökkent az elmúlt időszakban, ami kockázatokat hordoz a hazai exporttevékenységet illetően.

Keleten folytatódik a bővülés

Kína gazdasága a tavalyi 5,2%-os növekedési teljesítményét követően az idei év egészében várhatóan 4,6-4,9% körüli mértékben tud majd bővülni. Ezt megerősíti az első negyedéves 5,3%-os GDP-növekedési ütem is, ugyanakkor a folyamatokat olyan negatív kockázatok övezik, mint például az ingatlanszektor válsága, a deflációs kockázatok, valamint a visszafogott belső kereslet az óvatossági motívumok felerősödése mentén.

Oroszország gazdasági teljesítménye a vártnál gyorsabban, 3,6%-kal növekedett a 2023-as év egészében, 2024-ben pedig 2,6-3,2%-os ütemben bővülhet az előrejelzések alapján, amelyet az idei első negyedéves 5,4%-os növekedés is megerősít. Az orosz olajexport stabilitását támogatja, hogy egyre inkább elmozdult a fókusza Kína, India, Törökország és az Egyesült Arab Emírségek felvevőpiaca felé a korábbi európai országok helyett.

Bár a közép-ázsiai gazdaságok tavalyi 5,3%-os GDP bővülése meghaladta a várakozásokat, a 2024-es növekedési ütemet illetően már alacsonyabb, 4,3%-os GDP-bővülés valószínűsíthető a térségben.

A nyugat-balkáni régió növekedési teljesítménye erősen függ az EU-tól

Az Európai Unió értékláncaiba szorosan integrált nyugat-balkáni országok GDP-növekedése a tavalyi 2,6%-ról várhatóan 3,2%-ra emelkedik 2024-ben. Az EU 2023-as gyenge növekedési teljesítménye alapjaiban befolyásolta a nyugat-balkáni országok gazdasági helyzetét, ugyanis egyedül Montenegró és Szerbia GDP-bővülése tudta meghaladni az előzetes várakozásokat. Utóbbi növekedése a visszafogott tavalyi első félévet követően gyorsulni tudott 2023 második félévében, így az év egészében a vártnál magasabb, 2,5%-os GDP-bővülést ért el. Mindazonáltal a növekedési különbségek mérséklődtek a termelésorientált országok (Szerbia, Bosznia és Észak-Macedónia), valamint a szolgáltatásorientált gazdaságok között (Albánia, Montenegró és Koszovó).

Afrika és a Közel-Kelet térségében kockázatot hordoz a vörös-tengeri konfliktus

Közel-Kelet és Észak-Afrika régiójának várható gazdasági teljesítménye – a mérsékelt, 1,9%-os tavalyi növekedést követően – 2,7%-kal bővülhet 2024-ben. A világgazdasági átlagtól elmaradó GDP-növekedési ütem a térség geopolitikai konfliktusainak, az olajkitermelés csökkenésének, valamint a korábban vártnál szigorúbb monetáris politikának tulajdonítható.

Tavaly év vége óta a globális kereskedelemben jelentős fennakadások léptek fel a Vörös-tenger térségében kialakult geopolitikai konfliktus miatt. Mindezek hatására az Ázsia és a Földközi-tenger közötti tengeri szállítás időigénye és költsége is jelentősen megemelkedett 2023 decembere óta, amelynek elhúzódása kedvezőtlenül érintheti az idei inflációs folyamatokat. A vörös-tengeri konfliktus világgazdasági hatásait az Export-Őr Jelentés egyik keretes írása részletesen is bemutatja.

A teljes összefoglaló az EXIM honlapján megtekinthető. Az Export-Őr Jelentés elsődleges célja, hogy az EXIM működését befolyásoló gazdasági folyamatokról rendszeres összefoglalót nyújtson minden érdeklődőnek, de különösen az intézmény partnereinek és ügyfeleinek. Az elmúlt három évtizedben az EXIM a magyar vállalkozások exporttevékenységének megkerülhetetlen szereplőjévé vált, valamint hozzájárult a kkv-szektor exportban betöltött súlyának növekedéséhez.

Egyedi elemzésekkel indítja útjára az EXIM az Export-őr elnevezésű kiadványát

Első alkalommal tette közzé weboldalán Export-Őr című szakmai kiadványát az EXIM Magyarország. Az intézmény honlapján megjelenő összefoglaló az EXIM külpiaci kitettsége, valamint hazánk exportpiacai szempontjából releváns régiók makrogazdasági folyamataira fókuszál. A kiadvány továbbá a magyar gazdaságra vonatkozóan egy egyedülálló külgazdasági hőtérképpel is kiegészült, amely a fontosabb, exportteljesítményhez kapcsolódó mutatók alakulását összegzi.

Az EXIM Magyarország 2023 őszén állította össze első alkalommal Export-Őr című szakmai kiadványát, amely az EXIM tevékenységét befolyásoló makrogazdasági folyamatokat és exportspecifikus tényezőket, illetve várható tendenciákat foglalja össze. Az összefoglaló az EXIM rendelkezésére álló adatsorok alapján kidolgozott elemzésekből és szemléltető ábrákból áll, melyek elsősorban az intézmény ügyfeleinek és partnereinek nyújtanak információkat a magyar export vonatkozásában releváns célországok és régiók gazdasági fejleményeiről. A kiadvány a globális gazdasági folyamatok és a világ különböző régióit lefedő tendenciák mellett a hazai gazdasági történések elemzésére és kilátásaira is kiterjed. A szakmai összefoglaló, melyet teljes egészében az EXIM szakértői dolgoztak ki, az intézmény weboldalán érhető el.

Az Export-Őr olyan exportfókuszú egyedi elemeket is tartalmaz, mint a növekedési intenzitás térkép vagy Magyarország külgazdasági hőtérképe. Előbbi a várható globális gazdasági növekedési folyamatokat szemlélteti az országkockázati besorolásokkal párhuzamba állítva, míg utóbbi a fontosabb, exportteljesítményhez kapcsolódó mutatók alakulását írja le és összegzi. A hőtérképen szereplő változók mindegyike közvetlen vagy közvetett módon hatást gyakorol hazánk külgazdasági teljesítményének alakulására. A magyar külkereskedelmi folyamatokat egyetlen indexbe tömörítő külgazdasági kompozit mutató az elmúlt időszakban pozitív tartományban tartózkodott, ugyanakkor összességében visszafogott folyamatokat tükröz.

Az EXIM Magyarország egyik fontos célja, hogy a magyar vállalatokat sikeresen támogassa a külpiacra lépésben, exporttevékenységük növelésében és a külföldi befektetések megvalósításában. Annak érdekében, hogy a magyar vállalatok külpiaci aktivitását eredményesen tudjuk segíteni, pontosan látnunk kell a potenciális célpiacok kínálta lehetőségeket és kockázatokat.  Ennek fényében született meg Export-Őr kiadványunk, melynek összeállításában saját szakmai csapatunk tudására tudtunk támaszkodni.

– nyilatkozott Kisgergely Kornél, az EXIM Magyarország vezérigazgatója.

EXPORT-ŐR LETÖLTÉS