Kisgergely Kornél nyilatkozott a Világgazdaság műsorában

Vezérigazgatónk ezúttal a Bruttó című gazdasági műsorban osztotta meg a gondolatait.

A Világgazdaság podcastjének adott interjújában Kisgergely Kornél kifejtette többek között a működésünk és a történetünk főbb pontjait, a legnépszerűbb finanszírozási termékeink részleteit, a Demján Sándor Programban betöltött szerepünket, de szóba kerültek a hazai kkv-szektor növekedési lehetőségei és az aktuális makrogazdasági történések is.

A teljes tartalom a Világgazdaság oldalán érhető el ezen a linken.

,,Az exportbiztosítással változatos tudást és sokrétű tapasztalatot lehet szerezni” – interjú Dr. Botos Balázzsal, a MEHIB egykori vezérigazgatójával

Az EXIM intézménypárosa az exportfinanszírozásra szakosodott Eximbank és az exportbiztosításokat nyújtó MEHIB uniója, egyúttal hazánk egyetlen exporthitel-ügynöksége (ECA), amely idén ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját. E mérföldkő apropóján beszélgettünk Dr. Botos Balázzsal, aki az 1994-ben alapított MEHIB első elnök-vezérigazgatója volt és aki jelenleg is vezérigazgatói tanácsadóként dolgozik a szervezetben.

1. Pályád első szakasza során 21 évig dolgoztál az MTA-ban először tudományos munkatársként, később igazgatóként. Hogyan járult hozzá mindez a további karrieredhez az exportbiztosítás területén?

Az MTA Ipar- és Vállalatgazdaság-kutató Intézetében dolgoztam, ahol kiemelt kutatási terület volt a magyar vállalatok versenyképességének fejlesztése. Ez még manapság is egy fontos kérdés, egy örökzöld téma. Egyértelmű volt, hogy a beruházások és innováció mellett az exportnak is kiemelt jelentősége van. Már csak azért is, mert minden dollárra szükség volt, hiszen az importot dollárban kellett kifizetni. Tehát én már az Akadémián is foglalkoztam az exportképesség és az export kapcsán felmerülő kockázatok kérdéskörével, szinte előrevetítve a későbbi szerepemet az EXIM-ben.

Emellett azért is volt nagyon fontos számomra, hogy az Akadémián dolgozhattam, mert akkoriban – a rendszerváltás előtt – így könnyebben kijuthattam külföldi tapasztalatcserére. Tanultam Milánóban az olasz állami olajtársaság főiskoláján, később pedig a Harvardon is. Mindkét időszak meghatározó lett az életemben, sokat gondolkodtam rajta később, hogy a kint látott dolgokat hogyan tudnám itthon is meghonosítani.

2. 1994 májusában még helyettes államtitkárként dolgoztál a Pénzügyminisztériumban, majd néhány hónappal később az akkor megalapított MEHIB elnök-vezérigazgatója lettél. Mi állt ennek a hirtelen váltásnak a hátterében és miért volt szükség exporthitel-biztosítóra?

A rendszerváltást követően a nagy nemzetközi pénzügyi szervezetek, közöttük az OECD és a Világbank, sürgették a volt szocialista országokat, hogy hagyjanak fel azzal a gyakorlattal, miszerint az exporttámogatás szubvenciók révén valósult meg. Ez azt jelentette, hogy ha egy vállalatnak egy termék előállítása egy forintba került, de a nemzetközi piac azt csak fél forintért vette meg, akkor a másik fél forintot az állam kifizette a vállalatnak. Egy ilyen rendszerben persze egy cégnek semmi érdeke nem fűződött a hatékonyságnöveléshez. Tehát a nyugati országok azt szerették volna, ha Magyarország is létrehozza azokat a náluk már évtizedek óta működő intézményeket, amelyek a nemzetközi szabályrendszer keretein belül nyújtanak exporttámogatást. A Pénzügyminisztériumban helyettes államtitkárként én készítettem elő azt a törvényt, amely létrehozta ezeket az intézményeket, az Eximbankot és a MEHIB-et. A megalapításuk után pedig engem neveztek ki a MEHIB élére.

3. Mi a különbség a biztosító (MEHIB) és egy export-hitel finanszírozó (Eximbank) között? Milyen volt a kapcsolat a két szervezet között akkoriban?

A kezdetekben a MEHIB és az Eximbank között jóval kevésbé volt szoros az együttműködés, mint jelenleg. Akkor az összekötő kapcsot az jelentette, hogy a két intézmény vezetői részt vettek egymás igazgatótanácsában. 2012-ben jött létre az „EXIM”, mint a két szervezet integrált keretek között működő együttese, ami mindenképpen pozitív előrelépés volt.

A két szervezet közül mindig inkább az Eximbank volt a fókuszban, ami nem meglepő, hiszen bankként keresleti piacon mozog, ahol a finanszírozásra folyamatosan van igény. Ebből fakadóan a tevékenysége nagyobb volumenű és látványosabb. Ezzel szemben a biztosító kínálati piacon működik, meg kell küzdenie az ügyfelekért. A MEHIB feladata az, hogy összekapcsolja az államot (illetve a költségvetést) a vállalatokkal a biztosításokon keresztül. Az exporthitel-biztosítások lényege, hogy az állam átvállalja a hazai exportőrök kockázatainak egy részét, ezzel bátorítva a vállalatokat az idegen piacokra történő kimerészkedésre.

4. Mik voltak a MEHIB legnagyobb kihívásai és sikerei a kezdetekben?

A legnagyobb kihívás az volt, hogy egyáltalán beindítsuk az „üzemet”, ezen belül pedig kulcskérdés volt az ütőképes stáb felállítása. A MEHIB az első másfél évben 50 főre bővítette a létszámát. Nagy öröm számomra, hogy az eredeti kollégák közül tízen még mindig itt dolgoznak.

Az egyik legfontosabb kezdeti sikerként az Ikarus-ügyletet emelném ki. Akkoriban az Ikarus a régió legnagyobb buszgyártója volt és rengeteg buszt szállított Oroszországba. A problémák azonban akkor kezdődtek, amikor az oroszok az 1998-as pénzügyi válság eredményeképp fizetési nehézségekkel szembesültek. Korábban az Ikarust meggyőztük, hogy kössön biztosítást, ami később döntő jelentőségűvé vált: az elszenvedett kárt kifizettük, és ez megóvta a céget a csődtől. Az más kérdés, hogy az Ikarus végül mégis tönkrement, ez már nem rajtunk múlt. Az eset ugyanakkor jó reklámot jelentett nekünk, hiszen megmutatta, hogy a biztosítás milyen védelmet nyújthat a nehéz helyzetekben.

5. Az EXIM számos nemzetközi szervezetnek tagja. Ilyen pl. az OECD Exporthitel és Hitelgarancia Csoportja, a Berni Unió vagy a Prágai Klub. Mit jelentenek az EXIM számára ezek a tagságok?

Nagyon büszkék voltunk és vagyunk ezekre a tagságokra, amelyek által betagozódtunk a nemzetközi szakmai közösségbe. A Berni Uniós rendes tagság elnyerése azt jelentette, hogy a MEHIB-et a többi nemzetközi biztosítóval egyenrangúként ismerték el. Emellett részt vettünk a Prágai Klub megalapításában, amelyet a Berni Unió „kistestvéreként” emlegetnek, és amely a volt szocialista országok hasonló problémákkal küzdő exporthitel-ügynökségeit tömöríti. Ezek a tagságok nagyban támogatták a nemzetközi intézményekkel való együttműködéseinket.

Ennek kapcsán érdemes megemlíteni a francia Coface-szal kötött megállapodásunkat. A MEHIB tevékenysége a kezdetekben csak politikai kockázatok elleni biztosításra korlátozódott, azonban szerettük volna bevezetni a kereskedelmi kockázatok elleni biztosításokat is. A Coface segített kiépíteni ezt az üzletágat, és a viszontbiztosítási szerződésünk keretében átvállalta a kockázatok egy részét. Ettől kezdve a MEHIB évről évre növekedett.

A MEHIB biztosítási állománya

A MEHIB nem piacképes kockázatú (vagyis EU-n kívüli) biztosításai mögött a központi költségvetés készfizető kezessége áll. A biztosítói kötelezettségvállalás éves maximumát a mindenkori költségvetésben, az ún. globállimit keretszámban határozza meg a kormány. Míg 1994-ben ez a keretszám még csak 45 Mrd Ft-ot tett ki, addig 2024-re elérte 1 200 Mrd Ft-ot. A biztosító kötelezettségvállalási állományát az elmúlt 30 évben lassú növekedés jellemezte, amely változó mértékben használta ki a rendelkezésre álló éves keretet, azonban soha nem lépte túl. Az üzleti aktivitás jelentős bővülése 2019-ben kezdődött. A MEHIB működésében a hagyományosan magas arányt képviselő orosz ügyletek szankciók miatti kiesése sem okozott tartós visszaesést, a biztosítási állomány a kiemelt célpiacok elvesztése után is stabil maradt. A portfólióban jelenleg jelentős arányt képviselnek egyiptomi, laoszi, angolai, indonéz, valamint vietnámi ügyletek.

6. Mennyire nyitottak a magyar vállalatok arra, hogy igénybe vegyék az exportbiztosítást?

A biztosítás Magyarországon nem egy népszerű termék, az emberek alapvetően úgy gondolkoznak, hogy „minek adjak ki pénzt arra, ami vagy bekövetkezik, vagy nem?”. A vállalatokat sem volt egyszerű meggyőzni arról, hogy érdemes lehet biztosítást kötni legalább olyan helyzetekben, amikor ismeretlen exportpiacra lépnek ki, új partnerrel üzletelnek, tehát a nemfizetés veszélye igenis fennáll. Mára azért némileg változott ez a szemlélet, ami egyrészt annak köszönhető, hogy a MEHIB termékei ismertebbé váltak, másrészt számos rossz példát láthatott a piac, amikor egy cég nem volt biztosítva és csődbe ment. Mi ezeket az eseteket reklámfogásként igyekeztünk felhasználni. De azért érdemes megemlíteni, hogy Magyarországon az egyik legalacsonyabb a Casco autóbiztosítások aránya az EU-ban, ami rávilágít a magyarok mentalitására a biztosítások tekintetében.

7. A 2008-as pénzügyi válság kitörésekor a Zsigmond Király Főiskola intézetvezető-helyetteseként dolgoztál, azonban feltételezem, hogy figyelemmel követted az eseményeket. Milyen hatással volt a válság az exporthitel-ügynökségek tevékenységére?

A pénzügyi válság alatt a főiskolán nemzetközi pénzügyeket tanítottam, így természetesen szorosan nyomon követtem az eseményeket, illetve a fél szemem mindig a MEHIB-en volt. Azt kell tudni, hogy a válság és az azzal járó üzleti kockázatok fokozott megjelenése felértékelte a MEHIB, illetve minden ország biztosítóinak szerepét. Ez a felértékelődés két új trendet indított el nemzetközi szinten, de hazánkban is. Egyrészt egyre fontosabbá váltak az exporthitel-ügynökségek közötti együttműködések; mi is részt vettünk ko-finanszírozásban. Másrészt elkezdtünk egyre inkább a belső piac felé fordulni, a belföldi kereskedelmet is biztosítani. A Covid-válság aztán ezeket az új tendenciákat csak még jobban felerősítette.

8. Ha már Covid-válság: milyen trendek erősödtek vagy jelentek meg az exportfinanszírozás kapcsán az elmúlt évek válságos időszakában?

Az exporthitel-ügynökségek szerepe egyértelműen felértékelődik. A világgazdaság kritikus fázisba lépett, több a bizonytalanság, mint korábban. Az exportőrök elbizonytalanodnak, a magánbiztosítók (akik a kereskedelmi kockázatok nagy részét korábban lefedték) lassan kivonulnak az üzletágból, nem vállalják az oroszországi, vagy afrikai szállításból fakadó kockázatokat. Az ECA-k pedig megérezték, hogy szükség van rájuk és hajlandóak voltak élni a lehetőséggel.

Emellett ahogy korábban említettem, felértékelődött a belföldi támogatások szerepe. A Covid idején szétestek a beszállítói hálózatok, és a függőségek enyhítése érdekében az országok igyekeztek minél több dolgot saját maguk előállítani. Nagyon jó példa erre az USA, ahol a Biden-adminisztráció elindította a „Make More in America” kezdeményezést. Ennek keretén belül az amerikai EXIM a hitel-, garancia- és biztosítási termékeit elérhetővé tette belföldön gyártó vállalatok számára is. Ennek a lépésnek a másik mozgatórugója az volt, hogy ha a vállalatok többet termelnek „otthon”, akkor több embert tudnak foglalkoztatni is, az USA-ban pedig – a magyar EXIM-mel ellentétben – ez is az exporthitel-ügynökség mandátumai között szerepel.

Természetesen a magyar EXIM is reagált a 2020-ban kezdődő válságokra különböző támogatási programokkal, ami a portfóliójának átsúlyozódásában is megfigyelhető.

Az Eximbank portfóliójának átalakulása

Az EXIM tevékenysége kettős mandátumra bővült az elmúlt időszakban a makrogazdasági környezet átalakulása nyomán. Egyfelől, az intézménypáros kifejezetten a nemzetközi kereskedelemre, a külpiaci terjeszkedésre, illetve a külföldi beruházásokra fókuszálva továbbra is támogatja a hazai exportfinanszírozást. Másfelől, az Eximbank az elmúlt évek egymást követő gazdasági kihívásaira reagálva egyre nagyobb mértékben segíti a hazai vállalkozásokat válságkezelő hitelprogramokon keresztül belföldi tevékenységük fejlesztésében.

A fókuszváltás az Eximbank portfóliójának átalakulásán is tetten érhető. Míg a koronavírus-járvány megjelenése előtt a bank kizárólag tradicionális exporthitel-ügynökségi tevékenységének keretén belül export-, valamint nemzetközi versenyképességjavító finanszírozást nyújtott, addig 2020-tól a hitelállományában egyre nagyobb részt képvisel a válságkezelő finanszírozás. A bank legnagyobb volumenű ilyen programja az 1 200 Mrd forintos keretösszegű Baross Gábor Hitelprogram volt.

Az EXIM erősödő anticiklikus szerepvállalása mellett a stratégiai ügyletek finanszírozásának fellendülése is új trendként jelent meg. A bank által finanszírozott nemzetgazdaságilag kiemelt prioritású ügyletek fókuszában a stratégiai ágazatokban történő magyar tulajdonszerzés, a munkahelymegőrzés és a válságállóság növelése áll.

9. Hosszú, változatos és érdekes karrier áll mögötted: Voltál MTA igazgató, helyettes-államtitkár 3 különböző minisztériumban, főosztály-vezető az MNB-ben sőt, még nagykövet is Cipruson. Az EXIM azonban kiemelt szerepet játszott a pályád során, hiszen kétszer voltál a MEHIB vezérigazgatója, egyszer a vezérigazgató-helyettese. 2015-ben újra visszatértél az EXIM-be, és most vezérigazgatói tanácsadóként dolgozol. Miért döntöttél a visszatérés mellett?

Az interjúra készülve utánaszámoltam, és arra az érdekességre jöttem rá, hogy pontosan 21 évet töltöttem a tudományos kutatásban és az EXIM-ben is. A karrieremben mindkét fő csapásirány meghatározó.

Az exportbiztosításban eltöltött időt azért tartom nagyon értékesnek és azért biztatok minden fiatalt, hogy ismerkedjen meg a területtel, mert nagyon diverz tudást és sokrétű tapasztalatot lehet megszerezni. Kicsit külkereskedőnek, kicsit exportőrnek kell lenni, ismerni kell a banki folyamatokat és a biztosítások alapvető törvényszerűségeit. Aki ezen a területen dolgozik pár évig, az utána nagyon könnyen tud elhelyezkedni akár a kereskedelmi banki, akár a biztosítási szférában.

Két interjúnk is megjelent Kisgergely Kornéllal

Vezérigazgatónk a Demján Sándor Programban betöltött stratégiai szerepünkről osztotta meg a gondolatait a Világgazdaság és az Index hasábjain.

A beszélgetések során Kisgergely Kornél beszámolt többek között a Program stratégiai fontosságáról, a hamarosan induló termékeink várható gazdaságfejlesztési hatásairól és a jövőre vonatkozó terveink is szóba kerültek.

További részletekért a teljes interjú elolvasható az Index és a Világgazdaság oldalán.

A Summa stábjának nyilatkozott Kisgergely Kornél

Az M1 gazdasági műsora járt nálunk, ahol vezérigazgatónkat a nagysikerű Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramunkról kérdezték.

A 2023-ban indult, összesen 1200 milliárd forint keretösszegű gazdaságélénkítő hitelprogramunk jelentős pozitív hatást gyakorolt a magyar vállalati hitelpiacra. A Baross Gábor Hitelprogram igénylésének részleteiről és az aktuális eredményeiről Kisgergely Kornél beszélt a gazdasági műsorban.

A teljes riport 06:06 perctől kezdődően az alábbi linken érhető el.

A geotermia globális megoldást tudna nyújtani az energiakrízisre” – interjú Gáti Mátyással, az MS Energy Solutions kft. ügyvezető igazgatójával

Áprilisban rendezték meg a kreatív, magyar teljesítményeket elismerő Highlights of Hungary díjátadót, ahol az EXIM Magyarország is képviseltette magát. Szervezetünk a WeHEAT System, avagy a Wells for Heat Exchanging Advanced Technology csapatának nyújtotta át Fenntarthatósági-különdíját, akik a geotermikus energiatermelés területén alkotnak maradandót. A díjátadás kapcsán Gáti Mátyással, az MS Energy Solutions Kft. ügyvezető igazgatójával beszélgettünk forradalmi fejlesztésükről, a hazai energetikai helyzetről és a jövőbeni terveikről.

Kik állnak a WeHEAT mögött? Hogyan jött létre a kezdeményezés?

Az MS Energy Solutions Kft. egy földtani szolgáltatásokkal foglalkozó cégcsoport. Társaságunk kezdetben az olaj- és a gáziparban tevékenykedő vállalatok számára végzett különböző szolgáltatásokat, úgymint földtani kutatások vagy éppen fúrásokhoz kapcsolódó munkálatok. A munkánk során pedig felfedeztünk egy globális méretű problémát, amelyre megoldást szerettünk volna keresni. Így jött létre a WeHEAT System, amely a cégünk egyik legfontosabb projektje. Ezért is bővül fokozatosan a csapatunk, egyre több terület képviselteti magát nálunk, kollégáink között vannak geológusok, geotermikus szakemberek, energetikusok, geofizikusok, bányamérnökök, közgazdászok és marketing szakemberek is.

Pontosan hogyan kell elképzelni ezt a technológiát?

Felfigyeltünk arra az általános jelenségre, hogy világszerte több millió, ipari vállalatok által létrehozott fúrt kutak vannak, amelyeket a megrendelők nem tudtak kihasználni a saját céljaikra, viszont jó részük átalakítható lenne, így a földből történő hő kinyerésére optimálisak lehetnének. Ezért arra gondoltunk, hogy megpróbálunk egy olyan környezetbarát, nulla kibocsátással bíró hőtermelő technológiát megalkotni, amelyet adott esetben akár elektromos áram előállítására is lehet használni. Így jött létre a WeHEAT System névre keresztelt projekt, amely célja, hogy szerteágazó kutatásokkal minél hatékonyabbra fejlesszük a geotermikus energia felhasználhatóságát a gázhasználat alternatívájaként. Ez egy globálisan alkalmazható energiatermelési lehetőség, amely bárhol hasznosítható, ahol van lehetőség >1500-1800 méter vagy annál mélyebb fúrások kialakítására.

Mennyi ideig tartott az egyedi technológia kifejlesztése?

Összesen négy évig foglalkoztunk a hőkinyerés technológiájának specializálásával 2017 és 2021 között. A tavalyi évben pedig teljes mértékben teljesítményjavítással foglalkoztunk, arra törekedtünk, hogy megtaláljuk azokat a lehetőségeket, amelyekkel a hőt elektromos árammá tudjuk alakítani. A kutatás modellezése elkészült, a következőkben pedig szeretnének egy prototípust készíteni, azonban ehhez még további erőforrások szükségesek.

Miben jelent ez pontosan áttörést az energetika terén?

A WeHEAT System technológia világszinten is egyedinek minősül, nem csináltak még ilyet nagyon korábban kutatók, de nem azért, mert nem lettek volna képesek rá, hanem azért, mert nem volt rá igény. Jelenleg olyan intenzív energetikai helyzet áll fenn globális szinten, amely megköveteli az energiaforrások diverzifikálását. Éppen ezért a földből kinyert hő hasznosítása nagyban hozzájárul a gázellátással kapcsolatos krízishelyzet tompításához. Ma a zöld szemlélet erősödése és az aktuális gazdasági körülmények lehetővé teszik, hogy anyagilag is megtérülő legyen egy ilyen jellegű fejlesztés megvalósítása. A hőkinyerő technológia már piacképes, de az áramtermelő nagytestvére még gyerekcipőben jár, rengeteg további kutatás, valamint anyagi és szellemi befektetés is szükséges hozzá.

Milyen előnyöket jelent mindez az energiatermelésre nézve?

Úgy gondoljuk, hogy a geotermia a leginkább környezetbarátabb energiaforrás, hiszen kevés eszközt igényel. Persze, a kiépítéshez szükséges például vascső használata, de ez a ,,technológia” hosszú évtizedekig ,,működik” szemben például a napelemekkel, amelyek sokkal hamarabb elhasználódnak, és az előállításukhoz szükséges bányászat is környezetszennyező. További előnye a napenergiával szemben az, hogy helytakarékos és sokkal hosszabb az élettartama, plusz 0-24-ben tud energiát szolgáltatni, nincs kitéve az időjárási viszonyoknak. A technológiánknak semmilyen káros környezeti hatása nincs, a kút környezetében lévő infrastruktúrában sem eredményez károsodást, így teljesen biztonságos eljárás, ami ráadásul nem igazán igényel karbantartást. Tevékenységünkkel szeretnénk minél szélesebb körben népszerűsíteni az eljárást, hiszen világszerte hatékonyan hasznosítható szinte bárhol.

Egy kút által kitermelt hőmennyiség mennyi időre lenne elég?

Attól függ, hogy mire szeretnénk felhasználni. Csináltunk egy kalkulációt és kiszámoltuk, hogy például a kísérletezésre alkalmas kiskunhalasi rendszerünk által nyújtott mennyiség, ami 500 kW-os kapacitással bír, elég lenne egy egy-másfél hektáros üvegház fűtésére, vagy éppen egy 600 lakásos társasház teljes évi hőfogyasztásának a fedezésére. És ez csak egy kisebb rendszer. Ezenkívül vannak például olyan irodaházak, amelyek a jelenlegi gázárakkal 1 milliárd forint körüli gázszámlát kénytelenek fizetni, de ezeket a költségeket egy erre a célra ki- vagy átalakított kút ki tudna váltani. Ebben az esetben a beruházás nagyjából 2 milliárdot igényelne, amely viszonylag egy rövid távon megtérülő befektetés lenne. A technológiánk nagyon sok helyen lokális megoldást tudna adni, a geotermia kiterjedt alkalmazása pedig globális alternatívát kínál a fogyasztók számára. Egyelőre még eléggé költséges eljárás és a hazai terjedése nagyban függ a most alakuló szabályozási környezettől is, az biztos, hogy további üzleti támogatásokra, befektetőkre lesz szüksége a szektornak a további terjeszkedéshez. Azt gondolom, hogy a piac ebbe az irányba tart, a jelenlegi körülményeket figyelembe véve ebben most van igazán potenciál, szerintem izgalmas hírek elé nézünk a következő időszakban.

Milyen terveket fogalmaztatok meg a jövőre nézve?

A tapasztalataink alapján úgy véljük, a technológia alkalmas arra, hogy a már lefúrt kutakat viszonylag költséghatékonyan használjuk geotermikus beruházásokhoz, amely jelentős pénzügyi kockázatcsökkentéssel jár. A WeHEAT technológia támogatja a megrendelőket abban, hogy ki lehessen használni az inaktív kutakat, ezáltal extra alternatívát nyújtson például a fűtésre. Hosszú távú célunk, hogy minél szélesebb körben megismertessük a technológiánkat, ugyanis ez egy mindenhol hasznosítható megoldás.

A Highlights of Hungary díjátadón összesen 2 különdíjat is átvehettetek – mi fogalmazódott meg a csapatban az elismerések kapcsán?

Megtisztelő volt és nagyon örültünk az elismeréseknek, mert megerősített minket abban, hogy jó irányba megyünk, és hogy végre a piac is elkezdte látni és megérteni azt, hogy szükségünk van a geotermiára, és az innovatív gondolkodás támogatására is. Szeretnénk tovább folytatni a megkezdett munkát, ezért bízunk abban, hogy ezekkel a rangos elismerésekkel csak egyszerűsödik a helyzetünk.