A Bank környezetvédelmi politikája értelmében nem támogat olyan ügyletet, amelynek negatív, azaz a nemzetközi szabványokban és jogszabályokban előírtak szerint káros környezeti hatása van, továbbá bizonyíthatóan alapvető emberi jogi normákat sért, illetve az ügylet megvalósítása jelentős üvegházgáz kibocsátást eredményez. Annak érdekében, hogy ezeket a projekteket már a finanszírozás korai szakaszában kiszűrje a bank környezeti és társadalmi szempontú kockázatelemzést alkalmaz.

A KÖRNYEZETI ÉS TÁRSADALMI ÉRTÉKELÉS FOLYAMATA:

Előszűrés – a projekt átvilágítása, illetve vizsgálata, hogy az ügylet az eljárás hatálya alá tartozik-e. Az előszűrés az üzletkötés korai szakaszában történik. Az exportőrrel folytatott első információkérésnél néhány alapinformációt kér be a Bank.

Azon ügyletek, amelyek kívül esnek a szűrőfeltételeken nem kerülnek besorolásra – vagyis nem kell besorolni azon ügyleteket, amelyek esetén a finanszírozás tárgya 2 év alatti és projekthez nem kapcsolódó áru/szolgáltatás, illetve hadászati és mezőgazdasági alaptermékek (élőállat, gabona stb.) exportja, valamint az exportőrrel szemben fennálló kockázat. Ezek az ügyletek „K” jelzéssel ellátva mentesülnek a környezeti és társadalmi eljárás valamennyi további lépése alól (így környezeti kérdőívet sem kell kiküldeni, mert nincs szűrés, átvilágítás, értékelés). Ugyanakkor a hatályon kívül eső, „K” ügyletek esetén is szükségessé válhat további információ bekérése, ha a projekt környezetre gyakorolt és társadalmi, vagy emberi jogi hatása alapján a környezetvédelmi szakértő indokoltnak látja.

Szűrés – a szűrés során értékelik az exportőr által rendelkezésre bocsátott információk összességét. A szűrést csak azokra az állami háttérrel biztosított projektekre, vagy projekthez kapcsolódó ügyletekre kell alkalmazni, amelyeknél a kockázatvállalás ideje a 2 évet meghaladja, továbbá, ha az ügylet értéke nagyobb, mint a 10 millió SDR, illetve, ha a projekt szenzitív területet érint, valam int a szűrés eredménye alapján feltételezhető, hogy a projekt megvalósítása potenciális környezeti kockázattal jár.

Besorolás – a projekt két főkategóriába (új projekt vagy meglévő létesítmény) és három környezeti és társadalmi kockázati kategóriába kerül besorolásra (A – érzékeny, B – mérsékelt, C – semleges).

Környezeti és társadalmi kategóriák jellemzői:

• A kategória: ha a projekt jelentősen káros, visszafordíthatatlan környezeti és társadalmi hatásokkal rendelkezik és/vagy ezek a környezeti és társadalmi hatások a projekt fizikai helyszínén túlmutatnak. Továbbá A kategóriába sorolhatók azon ügyletek, amelyek érzékeny területre, illetve annak közelébe esnek.
• B kategória: ha a projekt potenciális környezeti és társadalmi hatásai kevésbé kedvezőtlenek, mint az „A” kategóriába tartozó projekt esetében. A „B” kategóriás projektek hatásai enyhébbek, lokalizálhatók, helyspecifikusak, illetve a káros környezeti hatásuk visszafordítható.
• C kategória: ha a projekt nem, vagy csak minimális potenciális környezeti és társadalmi hatással rendelkezik.

Meghatározott kockázati kategóriákhoz meghatározott minőségű és mennyiségű információ hozzárendelése szükséges.

Környezeti és szociális kockázati kategóriákhoz rendelt információk köre:

• A kategória: Környezeti és Társadalmi Vizsgálati Kérdőív és Környezeti és Társadalmi Hatástanulmány (továbbiakban: KTHT), Emberi Jogi Hatástanulmány (továbbiakban: EJHT) – amennyiben szükséges
• B kategória: Környezeti és Társadalmi Vizsgálati Kérdőív (továbbiakban: Kérdőív)
• C kategória: nincs átvilágítás (Kérdőív)

Értékelés – az ügylet környezeti és társadalmi hatásainak értékelése a Kérdőív, illetve a projektre vonatkozó összes, releváns információ és dokumentáció alapján történik. A projektek értékeléséhez – környezeti és társadalmi kategóriától függően –, eltérő mélységű információkra van szükség.

„A” kategóriába tartozó projekt finanszírozásának elbírálásához az ügyfélnek Környezeti és társadalmi hatáselemzést kötelező benyújtania a környezeti hatásokról, illetve tervdokumentumokat az azokat mérséklő, kompenzáló intézkedésekről.

A mérsékelt környezeti hatással rendelkező, „B” kategóriás projektek értékelése során eseti alapon kérhető be Környezeti és Társadalmi Hatástanulmány, de a projekt besorolása és értékelése a Kérdőív eredménye alapján, valamint a releváns környezeti hatásokat bemutató dokumentumok figyelembevételével történik.

„C” kategóriás projektek esetében csak a Kérdőív kiértékelésének eredményét, valamint a rendelkezésre bocsátott dokumentumok értékelését veszik figyelembe, mivel az ügylet környezeti és társadalmi kockázatai elhanyagolhatóak. A Kérdőív kiértékelését követően azonban további dokumentumok kérhetők be.

Döntés – a bank a környezeti és társadalmi hatások értékelésénél döntően az ügyfél felelősségébe tartozó információkra támaszkodik. Az ügyfél felelőssége, hogy a szükséges dokumentációkat, alap- és kiegészítő információkat, a Bank rendelkezésére bocsássa. Ezen felül a Bank az ügyféltől független információkat is beszerezhet, ha szükségesnek ítéli (pl. finanszírozótól, más biztosítótól, zöld szervezettől stb.)

Az átvilágítás eredményei alapján, az ügylet befogadásra, feltételes befogadásra, elutasításra kerül.

Monitoring – minden „A” kategóriás projektfinanszírozású ügylet esetén az ügyfél vállalja az utólagos monitoring jelentések időszakos megküldését. Egyéb projektek kapcsán, ahol a Bank szükségesnek ítéli, egyedi elbírálás szerint monitoring jelentést kérhet be az ügyféltől, hogy a projekt környezeti és társadalmi hatásait nyomon tudja követni. Amennyiben a befogadásnál feltételként kikötésre került a monitoring, akkor az ügyfélnek meghatározott időközönként a környezeti és társadalmi hatásról monitoring jelentést kell biztosítania mindaddig, amíg a kockázatviselés ideje fennáll.

A Bank a nemzeti környezeti politika, az általa alkalmazott rendszer elveit, eljárás irányelveit az OECD Ajánlásban foglaltaknak megfelelően nyilvánosságra hozza.

„A” kategóriás projekt esetén, a környezeti hatásokra vonatkozó közérdekű információkat a bank legalább 30 nappal a kötelezettségvállalást megelőzően közzéteszi (pl.: KTHT jelentés vagy annak összefoglalója stb.).

A külföldi társintézmények egymás közti információ átadására készen áll, együttbiztosítás és egyéb partnerkapcsolataiban is.

A Bank a projekt szponzort arra ösztönzi, hogy a környezeti és társadalmi hatásokra vonatkozó információkat közzé tegye. Ügylethez kapcsolódó információkat az üzleti titokvédelemmel összhangban, a felek hozzájárulása nélkül a Bank nem tesz közzé. Az üzleti titok védelmére vonatkozó jogszabályokat és a versenyszempontokat a Bank a közérdekű környezeti információk közzétételére vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli.

A Bank az OECD számára folyamatosan, de legalább félévente a finanszírozott („A”, „B”, „C” kategóriás) projektek információit megadja. Az OECD Ajánlás előírása szerinti formában és tartalommal évente (ex post) jelentést készít a befogadott „A” és „B” kategóriás ügyletekről.

A Bank legalább évente, utólagosan a nyilvánosság számára – a nemzeti jogi lehetőségeinek figyelembevételével – hozzáférhetővé teszi az „A” és „B” kategóriás ügyletek környezeti információit.

„A” és „B” kategóriás projektek esetében, ha az ügylet értékelése során az OECD Ajánlás vonatkozó eljárásai alkalmazandók, úgy a tranzakciót a Bank jelenti az OECD számára. Az OECD az így kapott adatokat összesíti és évente közzéteszi jelentés formájában a honlapján, így ez az információ a nyilvánosság számára hozzáférhető lesz. A szóban forgó jelentés az alábbi linken érhető el: one.oecd.org/document/tad/ecg(2020)1/final/en/pdf

A Bank évente nyilvánosságra hozza (honlapján feltünteti) a finanszírozott és környezetvédelmi valamint társadalmi szempontból átvilágított projektek – „A”, „B” és „C” kategória egyaránt – információit (projekt leírása, műszaki adatok, szabványok, jogszabályi megfelelések, stb.).

Amennyiben a projektek környezetvédelmi adatainak közzétételével kapcsolatban bármilyen kérdése felmerül, kérjük az alábbi e-mail címen lépjen velünk kapcsolatba: csecsei.adam@exim.hu

Az OECD felismerte, hogy az exporthitelezési politikán keresztül elősegítheti a támogatott exporthitelek nemzetközi környezetvédelmi, éghajlatváltozási, szociális és emberi jogi politikáik, valamint a vonatkozó nemzetközi megállapodások és egyezmények értelmében vállalt kötelezettségeik közötti koherenciát, ezáltal hozzájárulva a fenntartható fejlődéshez és a káros környezeti hatosok csökkentéséhez.

Az OECD Exporthitel és Garancia Csoportja (a továbbiakban: „ECG”) 2001-ben dolgozta ki és 2003-ban fogadta el a befogadott projektek környezetvédelmi átvilágításáról szóló OECD Ajánlást, amellyel az exportfinanszírozás környezeti kockázatelemzésének szabályrendszerét alkották meg. A dokumentum olyan egységes, közös gyakorlatokat tartalmaz, amellyel meghatározható és mérsékelhető a projektek környezetterhelő hatása. célja, hogy olyan eljárásokat alakítson ki az államilag támogatott exportfinanszírozás környezeti és szociális hatásainak vizsgálata során, amely törekszik a projektek kedvezőtlen környezeti és társadalmi hatásainak megelőzésére és csökkentésére, valamint figyelembe veszi a kapcsolódó környezeti és társadalmi kockázatokat, mindez által javítja a támogatott projekt pénzügyi kockázat felmérésének általános folyamatát.

Magyarország teljes jogú tagként vesz részt az ECG döntéshozatali folyamatában. 2001-ben hivatalosan nyilatkozott arról, hogy elfogadja a szóban forgó Ajánlást. Ennek értelmében az exporthitelezést és biztosítást végző intézményeinek 2002. január 1-től be kellett illeszteniük tevékenységükbe a környezetvédelemre vonatkozó – OECD Ajánlás szerint működő – környezeti monitoring rendszert. A Bankra vonatkozó magyar jogszabályok, az érintett termékek esetén tartalmazzák azt a kikötést, miszerint az Ajánlásának megfelelő környezeti minősítést el kell végezni.

Kapcsolódó jogszabályok és szabályozási dokumentumok:

• A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszeréről szóló 85/1998. (V. 6.) Korm. rendelet
• A Magyar Export-Import Bank Zrt. által az állam készfizető kezessége mellett vállalható garanciák, valamint a deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási- és kamatköltségei feltételeiről és részletes szabályairól szóló 435/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet
• A Magyar Export- Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény
• Az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeiről és segélyhitelnyújtás részletes szabályairól szóló 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet
• Az OECD állami hátterű exporthitelezésben alkalmazott közös környezeti és szociális irányelveiről szóló TAD/ECG(2016)3 OECD ajánlás (továbbiakban: Ajánlás)