Eximbank kondíciók

A Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: Eximbank) a magyar jogszabályok és a nemzetközi előírások alapján költségvetési kamattámogatással (kamatkiegyenlítéssel) közép- és hosszúlejáratú kölcsönt, exporthitel-garanciát, míg a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: MEHIB) a központi költségvetés készfizető kezessége mellett nem piacképes kockázatokra exporthitel-biztosítást nyújt.

Az intézménypárosra (továbbiakban: EXIM) vonatkozó jogszabályi előírásoknak – a 85/1998. (V.6.) Kormányrendelet és a 312/2001. (XII.28.) Kormányrendelet – megfelelően a fent említett kamattámogatás, exporthitel-garancia nyújtásának, valamint a központi költségvetés terhére nyújtott exporthitel-biztosítás igénybevételének feltétele, hogy az exportált áru, illetve szolgáltatás bizonyos mértékű magyar tartalommal/hányaddal rendelkezzen.

 

A) ÁRU EXPORTJA

Áruexport esetén az előírások úgy rendelkeznek, hogy a kiszállított áruk legalább felének magyar származásúaknak kell lenniük.

Az Exportőr köteles a kiszállított áru magyar tartalmát igazoló származási bizonyítványt az annak kiadására felhatalmazott kamara (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara – MKIK, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – NAK) illetékes területi szervétől beszerezni és az Eximbankhoz, refinanszírozás esetén a finanszírozó pénzügyi intézményhez, illetve biztosítás esetén – a biztosítási szerződésben előírt módon – a MEHIB részére benyújtani.

Ha a külkereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet a külkereskedelmi szerződés alapján ugyanazon vevő részére azonos árumegnevezésű, vámtarifa számú és származási helyű áruk tekintetében, több alkalommal teljesít áruexportot, az áruk magyar származásának igazolásához elegendő az első áruexport teljesítését követően az illetékes kamara által kiállított és külön záradékkal ellátott származási bizonyítványt beszerezni és azt az Eximbank, refinanszírozás esetén a finanszírozó pénzügyi intézmény részére, illetve biztosítás esetén a MEHIB részére megküldeni.

Amennyiben a záradékkal ellátott származási bizonyítványon szereplő áru megnevezésében, vámtarifa számában vagy származási helyében, illetve a vevő személyében változás következik be, a külkereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet a változást követő első exportjára vonatkozóan az illetékes kamarai szervtől új származási bizonyítványt szerez be, és azt az Eximbankhoz, refinanszírozás esetén a finanszírozó pénzügyi intézményhez, illetve biztosítás esetén a MEHIB részére nyújtja be.

Az Európai Unió közös agrárpolitika (KAP) hatálya alá tartozó termékek esetében a NAK, minden egyéb, nem a KAP hatálya alá tartozó termék esetében az MKIK az illetékes.

Az áruk magyar származásának megállapítására és tanúsítására a származási bizonyítvány kiadására felhatalmazott kamarai szerv által alkalmazott, a felhatalmazott kamarai szerv honlapján elérhető származási szabályokat és a származási bizonyítvány kibocsátására vonatkozó kamarai eljárásrendben foglaltakat kell alkalmazni.

 

B) SZOLGÁLTATÁS EXPORTJA

Ezen feltételnek való megfelelést az Exportőr a biztosítotti jogviszony nyilvántartásért felelős szerv által kiállított igazolással támasztja alá. Ennek megfelelően szolgáltatásexport esetén a magyar származás megfelelőségének ellenőrzését a területileg illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatatási szerve által a biztosítottak számáról kiadott EP igazolás alapján az EXIM végzi, az alkalmazott munkavállalók biztosítási jogviszonyának vizsgálata alapján.

Szolgáltatásexport esetén az Exportőr (vagy a szolgáltatásnyújtásban részt vevő belföldi alvállalkozója) által foglalkoztatottak több mint fele – a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szabályai szerint – vele biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban kell, hogy álljon.

A származási bizonyítvány benyújtása, valamint az előírt magyar hányadnak a teljesülése a hitel folyósításának, az exporthitel-garancia nyújtásának, illetve a követelés-leszámítolásnak az előfeltétele, biztosítás esetén pedig biztosíthatósági feltétel. Amennyiben biztosítási esemény következik be, amellyel összefüggésben kárigény benyújtására kerül sor, abban az esetben a biztosított köteles a származási bizonyítvány egy eredeti példányát a MEHIB rendelkezésére bocsátani. A kárigény benyújtását követő kárelbírálás során az előírt magyar hányad meglétét a MEHIB ellenőrzi.

A szolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezet biztosított alkalmazottairól kiállított igazolás elektronikusan, ügyfélkapun keresztül is megigényelhető. Az igazolás iránti elektronikus nyomtatvány benyújtása a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK, korábban: Országos Egészségbiztosítási Pénztár, OEP) felé történik.

 

C) ÉPÍTÉSI, SZERELÉSI SZERZŐDÉSEK

Az építési, szerelési, technológiai szerelési, tervezési és az ezekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások elvégzésére vonatkozó külkereskedelmi szerződés finanszírozási költséggel csökkentett értékének legalább egynegyed részben magyar származású exportnak kell minősülnie, amelyről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara központja állít ki magyar hányad igazolást.

A részletekkel kapcsolatban kérjük, olvassa el figyelmesen az Ügyféltájékoztatót a magyar tartalom / hányad igazolásának eljárásrendjéről, és annak 1. sz. Mellékletét az idegen tartalom jogszabályi hátteréről.

A Bank környezetvédelmi politikája értelmében nem támogat olyan ügyletet, amelynek negatív, azaz a nemzetközi szabványokban és jogszabályokban előírtak szerint káros környezeti hatása van, továbbá bizonyíthatóan alapvető emberi jogi normákat sért, illetve az ügylet megvalósítása jelentős üvegházgáz kibocsátást eredményez. Annak érdekében, hogy ezeket a projekteket már a finanszírozás korai szakaszában kiszűrje a bank környezeti és társadalmi szempontú kockázatelemzést alkalmaz.

 

A KÖRNYEZETI ÉS TÁRSADALMI ÉRTÉKELÉS FOLYAMATA:

 

Előszűrés – a projekt átvilágítása, illetve vizsgálata, hogy az ügylet az eljárás hatálya alá tartozik-e. Az előszűrés az üzletkötés korai szakaszában történik. Az exportőrrel folytatott első információkérésnél néhány alapinformációt kér be a Bank.

Azon ügyletek, amelyek kívül esnek a szűrőfeltételeken nem kerülnek besorolásra – vagyis nem kell besorolni azon ügyleteket, amelyek esetén a finanszírozás tárgya 2 év alatti és projekthez nem kapcsolódó áru/szolgáltatás, illetve hadászati és mezőgazdasági alaptermékek (élőállat, gabona stb.) exportja, valamint az exportőrrel szemben fennálló kockázat. Ezek az ügyletek „K” jelzéssel ellátva mentesülnek a környezeti és társadalmi eljárás valamennyi további lépése alól (így környezeti kérdőívet sem kell kiküldeni, mert nincs szűrés, átvilágítás, értékelés). Ugyanakkor a hatályon kívül eső, „K” ügyletek esetén is szükségessé válhat további információ bekérése, ha a projekt környezetre gyakorolt és társadalmi, vagy emberi jogi hatása alapján a környezetvédelmi szakértő indokoltnak látja.

 

Szűrés – a szűrés során értékelik az exportőr által rendelkezésre bocsátott információk összességét. A szűrést csak azokra az állami háttérrel biztosított projektekre, vagy projekthez kapcsolódó ügyletekre kell alkalmazni, amelyeknél a kockázatvállalás ideje a 2 évet meghaladja, továbbá, ha az ügylet értéke nagyobb, mint a 10 millió SDR, illetve, ha a projekt szenzitív területet érint, valam int a szűrés eredménye alapján feltételezhető, hogy a projekt megvalósítása potenciális környezeti kockázattal jár.

 

Besorolás – a projekt két főkategóriába (új projekt vagy meglévő létesítmény) és három környezeti és társadalmi kockázati kategóriába kerül besorolásra (A – érzékeny, B – mérsékelt, C – semleges).

 

Környezeti és társadalmi kategóriák jellemzői:

  • A kategória: ha a projekt jelentősen káros, visszafordíthatatlan környezeti és társadalmi hatásokkal rendelkezik és/vagy ezek a környezeti és társadalmi hatások a projekt fizikai helyszínén túlmutatnak. Továbbá A kategóriába sorolhatók azon ügyletek, amelyek érzékeny területre, illetve annak közelébe esnek.
  • B kategória: ha a projekt potenciális környezeti és társadalmi hatásai kevésbé kedvezőtlenek, mint az „A” kategóriába tartozó projekt esetében. A „B” kategóriás projektek hatásai enyhébbek, lokalizálhatók, helyspecifikusak, illetve a káros környezeti hatásuk visszafordítható.
  • C kategória: ha a projekt nem, vagy csak minimális potenciális környezeti és társadalmi hatással rendelkezik.

 

Meghatározott kockázati kategóriákhoz meghatározott minőségű és mennyiségű információ hozzárendelése szükséges.

 

Környezeti és szociális kockázati kategóriákhoz rendelt információk köre:

  • A kategória: Környezeti és Társadalmi Vizsgálati Kérdőív és Környezeti és Társadalmi Hatástanulmány (továbbiakban: KTHT), Emberi Jogi Hatástanulmány (továbbiakban: EJHT) – amennyiben szükséges
  • B kategória: Környezeti és Társadalmi Vizsgálati Kérdőív (továbbiakban: Kérdőív)
  • C kategória: nincs átvilágítás (Kérdőív)

 

Értékelés – az ügylet környezeti és társadalmi hatásainak értékelése a Kérdőív, illetve a projektre vonatkozó összes, releváns információ és dokumentáció alapján történik. A projektek értékeléséhez – környezeti és társadalmi kategóriától függően –, eltérő mélységű információkra van szükség.

 

„A” kategóriába tartozó projekt finanszírozásának elbírálásához az ügyfélnek Környezeti és társadalmi hatáselemzést kötelező benyújtania a környezeti hatásokról, illetve tervdokumentumokat az azokat mérséklő, kompenzáló intézkedésekről.

 

A mérsékelt környezeti hatással rendelkező, „B” kategóriás projektek értékelése során eseti alapon kérhető be Környezeti és Társadalmi Hatástanulmány, de a projekt besorolása és értékelése a Kérdőív eredménye alapján, valamint a releváns környezeti hatásokat bemutató dokumentumok figyelembevételével történik.

 

„C” kategóriás projektek esetében csak a Kérdőív kiértékelésének eredményét, valamint a rendelkezésre bocsátott dokumentumok értékelését veszik figyelembe, mivel az ügylet környezeti és társadalmi kockázatai elhanyagolhatóak. A Kérdőív kiértékelését követően azonban további dokumentumok kérhetők be.

 

Döntés – a bank a környezeti és társadalmi hatások értékelésénél döntően az ügyfél felelősségébe tartozó információkra támaszkodik. Az ügyfél felelőssége, hogy a szükséges dokumentációkat, alap- és kiegészítő információkat, a Bank rendelkezésére bocsássa. Ezen felül a Bank az ügyféltől független információkat is beszerezhet, ha szükségesnek ítéli (pl. finanszírozótól, más biztosítótól, zöld szervezettől stb.)

 

Az átvilágítás eredményei alapján, az ügylet befogadásra, feltételes befogadásra, elutasításra kerül.

 

Monitoring – minden „A” kategóriás projektfinanszírozású ügylet esetén az ügyfél vállalja az utólagos monitoring jelentések időszakos megküldését. Egyéb projektek kapcsán, ahol a Bank szükségesnek ítéli, egyedi elbírálás szerint monitoring jelentést kérhet be az ügyféltől, hogy a projekt környezeti és társadalmi hatásait nyomon tudja követni. Amennyiben a befogadásnál feltételként kikötésre került a monitoring, akkor az ügyfélnek meghatározott időközönként a környezeti és társadalmi hatásról monitoring jelentést kell biztosítania mindaddig, amíg a kockázatviselés ideje fennáll.

 

 

A Bank a nemzeti környezeti politika, az általa alkalmazott rendszer elveit, eljárás irányelveit az OECD Ajánlásban foglaltaknak megfelelően nyilvánosságra hozza.

 

„A” kategóriás projekt esetén, a környezeti hatásokra vonatkozó közérdekű információkat a bank legalább 30 nappal a kötelezettségvállalást megelőzően közzéteszi (pl.: KTHT jelentés vagy annak összefoglalója stb.).

 

A külföldi társintézmények egymás közti információ átadására készen áll, együttbiztosítás és egyéb partnerkapcsolataiban is.

 

A Bank a projekt szponzort arra ösztönzi, hogy a környezeti és társadalmi hatásokra vonatkozó információkat közzé tegye. Ügylethez kapcsolódó információkat az üzleti titokvédelemmel összhangban, a felek hozzájárulása nélkül a Bank nem tesz közzé. Az üzleti titok védelmére vonatkozó jogszabályokat és a versenyszempontokat a Bank a közérdekű környezeti információk közzétételére vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli.

 

A Bank az OECD számára folyamatosan, de legalább félévente a finanszírozott („A”, „B”, „C” kategóriás) projektek információit megadja. Az OECD Ajánlás előírása szerinti formában és tartalommal évente (ex post) jelentést készít a befogadott „A” és „B” kategóriás ügyletekről.

 

A Bank legalább évente, utólagosan a nyilvánosság számára – a nemzeti jogi lehetőségeinek figyelembevételével – hozzáférhetővé teszi az „A” és „B” kategóriás ügyletek környezeti információit.

 

„A” és „B” kategóriás projektek esetében, ha az ügylet értékelése során az OECD Ajánlás vonatkozó eljárásai alkalmazandók, úgy a tranzakciót a Bank jelenti az OECD számára. Az OECD az így kapott adatokat összesíti és évente közzéteszi jelentés formájában a honlapján, így ez az információ a nyilvánosság számára hozzáférhető lesz. A szóban forgó jelentés az alábbi linken érhető el: one.oecd.org/document/tad/ecg(2020)1/final/en/pdf

 

A Bank évente nyilvánosságra hozza (honlapján feltünteti) a finanszírozott és környezetvédelmi valamint társadalmi szempontból átvilágított projektek – „A”, „B” és „C” kategória egyaránt – információit (projekt leírása, műszaki adatok, szabványok, jogszabályi megfelelések, stb.).

 

Amennyiben a projektek környezetvédelmi adatainak közzétételével kapcsolatban bármilyen kérdése felmerül, kérjük az alábbi e-mail címen lépjen velünk kapcsolatba: csecsei.adam@exim.hu

Az OECD felismerte, hogy az exporthitelezési politikán keresztül elősegítheti a támogatott exporthitelek nemzetközi környezetvédelmi, éghajlatváltozási, szociális és emberi jogi politikáik, valamint a vonatkozó nemzetközi megállapodások és egyezmények értelmében vállalt kötelezettségeik közötti koherenciát, ezáltal hozzájárulva a fenntartható fejlődéshez és a káros környezeti hatosok csökkentéséhez.

 

Az OECD Exporthitel és Garancia Csoportja (a továbbiakban: „ECG”) 2001-ben dolgozta ki és 2003-ban fogadta el a befogadott projektek környezetvédelmi átvilágításáról szóló OECD Ajánlást, amellyel az exportfinanszírozás környezeti kockázatelemzésének szabályrendszerét alkották meg. A dokumentum olyan egységes, közös gyakorlatokat tartalmaz, amellyel meghatározható és mérsékelhető a projektek környezetterhelő hatása. célja, hogy olyan eljárásokat alakítson ki az államilag támogatott exportfinanszírozás környezeti és szociális hatásainak vizsgálata során, amely törekszik a projektek kedvezőtlen környezeti és társadalmi hatásainak megelőzésére és csökkentésére, valamint figyelembe veszi a kapcsolódó környezeti és társadalmi kockázatokat, mindez által javítja a támogatott projekt pénzügyi kockázat felmérésének általános folyamatát.

 

Magyarország teljes jogú tagként vesz részt az ECG döntéshozatali folyamatában. 2001-ben hivatalosan nyilatkozott arról, hogy elfogadja a szóban forgó Ajánlást. Ennek értelmében az exporthitelezést és biztosítást végző intézményeinek 2002. január 1-től be kellett illeszteniük tevékenységükbe a környezetvédelemre vonatkozó – OECD Ajánlás szerint működő – környezeti monitoring rendszert. A Bankra vonatkozó magyar jogszabályok, az érintett termékek esetén tartalmazzák azt a kikötést, miszerint az Ajánlásának megfelelő környezeti minősítést el kell végezni.

 

Kapcsolódó jogszabályok és szabályozási dokumentumok:

  • A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszeréről szóló 85/1998. (V. 6.) Korm. rendelet
  • A Magyar Export-Import Bank Zrt. által az állam készfizető kezessége mellett vállalható garanciák, valamint a deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási- és kamatköltségei feltételeiről és részletes szabályairól szóló 435/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet
  • A Magyar Export- Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény
  • Az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeiről és segélyhitelnyújtás részletes szabályairól szóló 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet
  • Az OECD állami hátterű exporthitelezésben alkalmazott közös környezeti és szociális irányelveiről szóló TAD/ECG(2016)3 OECD ajánlás (továbbiakban: Ajánlás)

Az EXIM Etikai Forródrótja Etikai Kódex

Az EXIM számára kulcsfontosságú a felelős és etikus működés. Az EXIM olyan környezetet biztosít, amelyben az alkalmazottak biztonságban érezhetik magukat, ha szóvá teszik és azonosítják a problémákat és aggodalmaikat, többek között az etikátlan vagy törvénytelen tevékenységeket.

Az EXIM arra ösztönzi a munkavállalóit, partnereit és mindenki mást, akivel üzleti kapcsolatban áll, hogy jelentsék be az esetleges szabálytalan viselkedéssel, potenciális érdekellentétekkel, illetve az Etikai Kódex és más irányelvek vagy eljárások ismert megsértéseivel kapcsolatos aggályaikat.

Etikai és visszaélés-bejelentés

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: Bank) a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény hatálya alá tartozó valamint etikai normák megsértését jelző visszaélés-bejelentési rendszert működtet (a továbbiakban együttesen: Bejelentő rendszer).

A visszaélés-bejelentési csatornán a Bank továbbra is fogadja azokat a bejelentéseket, mely olyan cselekményre, magatartásra vonatkozik, amely

illegális, tisztességtelen vagy etikátlan, bármely, a Bank tevékenységét érintő jogszabály vagy felügyeleti előírás megsértését eredményezi, továbbá a Bank előírásainak és szabályainak megsértését eredményezi.

A Bejelentőrendszeren keresztül mind korábbi, jelenlegi vagy leendő munkavállaló, mind olyan személyek tehetnek bejelentést, akiknek a bejelentés megtételéhez vagy a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslásához méltányolható jogos érdekük fűződik az általuk tapasztalt esetleges visszaélésekkel kapcsolatban.

A jogszabályok és banki szabályzatok értelmében a bejelentés kezdeményezése és megtétele nem büntethető, munkavállaló ezen okból nem bocsátható el és nem lehet alanya hátrányos megkülönböztetésnek a visszaélések jelentésére vonatkozó jogának gyakorlása miatt.

A szabályellenes és/vagy etikai normákba ütköző tevékenység gyanújának bejelentése az alábbi kommunikációs csatornákon keresztül tehető meg:

  • e-mailben – a whistleblowing@exim.hu címen,
  • postai úton – a 1065 Budapest, Nagymező utca 46-48. levélcímen,
  • üzenetrögzítőn hagyott hangüzenet formájában – a 06-1-3749-170-es telefonszámon.

A bejelentés megtételekor a bejelentő nevét és lakcímét, jogi személy bejelentő esetén annak székhelyét és a bejelentést benyújtó törvényes képviselőjének nevét köteles megadni.

A visszaélés-bejelentés megtehető anonim módon, azonban név nélküli vagy azonosíthatatlan bejelentő által megtett bejelentés vizsgálatát a Bank mellőzheti.

A bejelentőnek nyilatkoznia kell továbbá arról, hogy a bejelentést jóhiszeműen teszi olyan tényekről, amelyről tudomása van, vagy kellő alappal feltételezi, hogy azok valósak, illetve, hogy a bejelentést visszaélés-bejelentésként teszi. A bejelentő személyazonosságát, a bejelentés adatait a vizsgálat valamennyi szakaszában szigorúan bizalmasan kezeljük, ezt az információt a bejelentést kivizsgálókon kívül más személy nem ismerheti meg. Az adatkezelés részletes szabályait a Bank Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzata tartalmazza, mely elérhető az alábbiakban.

A Bank minden bejelentést vizsgál, és amennyiben az etikai kérdés vet fel és indokolt, az Etikai Bizottság is kivizsgálja a felmerült kérdést, minden egyéb nem megfelelőséget a Bank compliance területe ellenőriz. A bejelentés kivizsgálására annak beérkezésétől számított 30 nap áll rendelkezésre, mely határidőtől csak különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett lehet eltérni. A vizsgálat ideje a 3 hónapot nem haladhatja meg.

Kapcsolódó szabályzatok:

STANDARD SETTLEMENT INSTRUCTIONS OF MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK (HUNGARIAN EXPORT-IMPORT BANK) BIC: HEXI HU HB

as from December 2018

Please find below the List of our correspondents in the main currencies:

Currency: Correspondent Bank: BIC: A/C:
EUR OTP Bank, Budapest OTPV HU HB HU90117820072100478600000000
USD Citibank NA, New York CITI US 33 36119273
GBP Citibank London Branch CITI GB 2L 10393347
HUF Magyar Nemzeti Bank MANE HU HB 19017004 00201483
This site is registered on wpml.org as a development site.