A Biztosító környezetvédelmi politikája értelmében nem támogat olyan ügyletet, amelynek negatív, azaz a nemzetközi szabványokban és jogszabályokban előírtak szerint káros környezeti hatásai vannak, továbbá bizonyíthatóan alapvető emberi jogi normákat sért, illetve az ügylet megvalósítása jelentős üvegházgáz kibocsátást eredményez. Annak érdekében, hogy ezeket a projekteket már a biztosítás korai szakaszában kiszűrje a biztosító környezeti és szociális szempontú kockázatelemzést alkalmaz.

Előszűrés – a projekt átvilágítása, illetve vizsgálata, hogy az ügylet az eljárás hatálya alá tartozik-e. Az előszűrés az üzletkötés korai szakaszában történik. Az exportőrrel folytatott első információkérésnél néhány alapinformációt kér be a Biztosító.

Azon ügyletek, amelyek kívül esnek a szűrőfeltételeken – vagyis 2 év alatti kockázatvállalási időtartamú és projekthez nem kapcsolódó áru/szolgáltatás, illetve hadászati és mezőgazdasági alaptermékek (élőállat, gabona stb.) exportja, valamint nem az exportőrrel szemben fennálló kockázat –, nem kerülnek besorolásra és „K” jelzéssel ellátva mentesülnek a környezeti és szociális eljárás további lépései alól.

Szűrés – a szűrés során értékelik az exportőr által rendelkezésre bocsátott információk összességét. A szűrést csak azokra az állami háttérrel biztosított projektekre, vagy projekthez kapcsolódó ügyletekre kell alkalmazni, amelyeknél a kockázatvállalás ideje a 2 évet meghaladja, továbbá ha az ügylet értéke nagyobb, mint a 10 millió SDR, illetve ha a projekt szenzitív területet vagy szektort érint valamint a szűrés eredménye alapján feltételezhető, hogy a projekt megvalósítása potenciális környezeti kockázattal jár.

Besorolás – a projekt két főkategóriába (új projekt vagy meglévő létesítmény) és három környezeti és szociális kockázati kategóriába kerül besorolásra (A – érzékeny, B – mérsékelt, C – semleges).

Környezeti és szociális kategóriák jellemzői:

• A kategória: ha a projekt jelentősen káros, visszafordíthatatlan környezeti és szociális hatásokkal rendelkezik és/vagy ezek a környezeti és szociális hatások a projekt fizikai helyszínén túlmutatnak. Továbbá „A” kategóriába sorolhatók azon ügyletek, amelyek érzékeny szektorhoz tartoznak, vagy érzékeny területet érintenek.
• B kategória: ha a projekt potenciális környezeti és szociális hatásai kevésbé kedvezőtlenek, mint az „A” kategóriába tartozó projekt esetében. A „B” kategóriás projektek hatásai enyhébbek, lokalizálhatók, helyspecifikusak, illetve a káros környezeti hatásuk visszafordítható.
• C kategória: ha a projekt nem, vagy csak minimális potenciális környezeti és szociális hatással rendelkezik.

Meghatározott kockázati kategóriákhoz meghatározott minőségű és mennyiségű információ hozzárendelése szükséges.

Környezeti és szociális kockázati kategóriákhoz rendelt információk köre:

• A kategória: Környezeti és Szociális Vizsgálati Kérdőív és Környezeti és Szociális hatástanulmány (továbbiakban: KSzHT), Emberi Jogi Hatástanulmány (továbbiakban: EJHT) – amennyiben szükséges
• B kategória: Környezeti és Szociális Vizsgálati Kérdőív (továbbiakban: Kérdőív)
• C kategória: nincs átvilágítás (Kérdőív)

Értékelés – az ügylet környezeti és szociális hatásainak értékelése a Kérdőív, illetve a projektre vonatkozó összes, releváns információ és dokumentáció alapján történik. A projektek értékeléséhez – környezeti és szociális kategóriától függően –, eltérő mélységű információkra van szükség.

„A” kategóriába tartozó projekt fedezetbevételének elbírálásához az ügyfélnek Környezeti és szociális hatáselemzést kötelező benyújtania a környezeti hatásokról, illetve tervdokumentumokat az azokat mérséklő, kompenzáló intézkedésekről.

A mérsékelt környezeti hatással rendelkező, „B” kategóriás projektek értékelése során eseti alapon kérhető be Környezeti és Szociális Hatástanulmány, de a projekt besorolása és értékelése a Kérdőív eredménye alapján, valamint a releváns környezeti hatásokat bemutató dokumentumok figyelembe vételével történik.

„C” kategóriás projektek esetében csak a Kérdőív kiértékelésének eredményét, valamint a rendelkezésre bocsátott dokumentumok értékelését veszik figyelembe, mivel az ügylet környezeti és szociális kockázatai elhanyagolhatóak. A Kérdőív kiértékelését követően azonban további dokumentumok kérhetők be.

Döntés – a biztosító a környezeti és szociális hatások értékelésénél döntően az ügyfél felelősségébe tartozó információkra támaszkodik. Az ügyfél felelőssége, hogy a szükséges dokumentációkat, alap- és kiegészítő információkat, a Biztosító rendelkezésére bocsássa. Ezen felül a Biztosító az ügyféltől független információkat is beszerezhet, ha szükségesnek ítéli (pl. finanszírozótól, más biztosítótól, zöld szervezettől stb.)

Az átvilágítás eredményei alapján, az ügylet befogadásra, feltételes befogadásra, elutasításra kerül.

Monitoring – minden „A” kategóriás projektfinanszírozású ügylet esetén az ügyfél vállalja az utólagos monitoring jelentések időszakos megküldését. Egyéb projektek kapcsán, ahol a Biztosító szükségesnek ítéli, egyedi elbírálás szerint monitoring jelentést kérhet be az ügyféltől, hogy a projekt környezeti és szociális hatásait nyomon tudja követni. Amennyiben a befogadásnál feltételként kikötésre került a projekt monitoring, akkor az ügyfélnek meghatározott időközönként a környezeti és szociális hatásról monitoring jelentést kell biztosítania mindaddig, amíg a kockázatviselés ideje fennáll.