A Biztosító környezetvédelmi politikája értelmében nem támogat olyan ügyletet, amelynek negatív, azaz a nemzetközi szabványokban és jogszabályokban előírtak szerint káros környezeti hatásai vannak, továbbá bizonyíthatóan alapvető emberi jogi normákat sért, illetve az ügylet megvalósítása jelentős üvegházgáz kibocsátást eredményez. Annak érdekében, hogy ezeket a projekteket már a biztosítás korai szakaszában kiszűrje a biztosító környezeti és társadalmi szempontú kockázatelemzést alkalmaz.

Előszűrés – a projekt átvilágítása, illetve vizsgálata, hogy az ügylet az eljárás hatálya alá tartozik-e. Az előszűrés az üzletkötés korai szakaszában történik. Az exportőrrel folytatott első információkérésnél néhány alapinformációt kér be a Biztosító.

Azon ügyletek, amelyek kívül esnek a szűrőfeltételeken nem kerülnek besorolásra – vagyis nem kell besorolni azon ügyleteket, amelyek esetén a finanszírozás tárgya 2 év alatti és projekthez nem kapcsolódó áru/szolgáltatás, illetve hadászati és mezőgazdasági alaptermékek (élőállat, gabona stb.) exportja, valamint az exportőrrel szemben fennálló kockázat. Ezek az ügyletek „K” jelzéssel ellátva mentesülnek a környezeti és társadalmi eljárás valamennyi további lépése alól (így környezeti kérdőívet sem kell kiküldeni, mert nincs szűrés, átvilágítás, értékelés). Ugyanakkor a hatályon kívül eső, „K” ügyletek esetén is szükségessé válhat további információ bekérése, ha a projekt környezetre gyakorolt és társadalmi, vagy emberi jogi hatása alapján a környezetvédelmi szakértő indokoltnak látja.

Szűrés – a szűrés során értékelik az exportőr által rendelkezésre bocsátott információk összességét. A szűrést csak azokra az állami háttérrel biztosított projektekre, vagy projekthez kapcsolódó ügyletekre kell alkalmazni, amelyeknél a kockázatvállalás ideje a 2 évet meghaladja, továbbá ha az ügylet értéke nagyobb, mint a 10 millió SDR, illetve ha a projekt szenzitív területet érint valamint a szűrés eredménye alapján feltételezhető, hogy a projekt megvalósítása potenciális környezeti kockázattal jár.

Besorolás – a projekt két főkategóriába (új projekt vagy meglévő létesítmény) és három környezeti és tárdadalmi kockázati kategóriába kerül besorolásra (A – érzékeny, B – mérsékelt, C – semleges).

Környezeti és társdalmi kategóriák jellemzői:

• A kategória: ha a projekt jelentősen káros, visszafordíthatatlan környezeti és társadalmi hatásokkal rendelkezik és/vagy ezek a környezeti és társadalmi hatások a projekt fizikai helyszínén túlmutatnak. Továbbá A kategóriába sorolhatók azon ügyletek, amelyek érzékeny területre, illetve annak közelébe esnek.
• B kategória: ha a projekt potenciális környezeti és társadalmi hatásai kevésbé kedvezőtlenek, mint az „A” kategóriába tartozó projekt esetében. A „B” kategóriás projektek hatásai enyhébbek, lokalizálhatók, helyspecifikusak, illetve a káros környezeti hatásuk visszafordítható.
• C kategória: ha a projekt nem, vagy csak minimális potenciális környezeti és társadalmi hatással rendelkezik.

Meghatározott kockázati kategóriákhoz meghatározott minőségű és mennyiségű információ hozzárendelése szükséges.

Környezeti és Társadalmi kockázati kategóriákhoz rendelt információk köre:

• A kategória: Környezeti és Társadalmi Vizsgálati Kérdőív és Környezeti és Társadalmi Hatástanulmány (továbbiakban: KTHT), Emberi Jogi Hatástanulmány (továbbiakban: EJHT) – amennyiben szükséges
• B kategória: Környezeti és Társadalmi Vizsgálati Kérdőív (továbbiakban: Kérdőív)
• C kategória: nincs átvilágítás (Kérdőív)

Értékelés – az ügylet környezeti és társadalmi hatásainak értékelése a Kérdőív, illetve a projektre vonatkozó összes, releváns információ és dokumentáció alapján történik. A projektek értékeléséhez – környezeti és társadalmi kategóriától függően –, eltérő mélységű információkra van szükség.

„A” kategóriába tartozó projekt fedezetbevételének elbírálásához az ügyfélnek Környezeti és Társadalmi Hatáselemzést kötelező benyújtania a környezeti hatásokról, illetve tervdokumentumokat az azokat mérséklő, kompenzáló intézkedésekről.

A mérsékelt környezeti hatással rendelkező, „B” kategóriás projektek értékelése során eseti alapon kérhető be Környezeti és Társadalmi Hatástanulmány, de a projekt besorolása és értékelése a Kérdőív eredménye alapján, valamint a releváns környezeti hatásokat bemutató dokumentumok figyelembevételével történik.

„C” kategóriás projektek esetében csak a Kérdőív kiértékelésének eredményét, valamint a rendelkezésre bocsátott dokumentumok értékelését veszik figyelembe, mivel az ügylet környezeti és szociális kockázatai elhanyagolhatóak. A Kérdőív kiértékelését követően azonban további dokumentumok kérhetők be.

Döntés – a biztosító a környezeti és társadalmi hatások értékelésénél döntően az ügyfél felelősségébe tartozó információkra támaszkodik. Az ügyfél felelőssége, hogy a szükséges dokumentációkat, alap- és kiegészítő információkat, a Biztosító rendelkezésére bocsássa. Ezen felül a Biztosító az ügyféltől független információkat is beszerezhet, ha szükségesnek ítéli (pl. finanszírozótól, más biztosítótól, zöld szervezettől stb.)

Az átvilágítás eredményei alapján, az ügylet befogadásra, feltételes befogadásra, elutasításra kerül.

Monitoring – minden „A” kategóriás projektfinanszírozású ügylet esetén az ügyfél vállalja az utólagos monitoring jelentések időszakos megküldését. Egyéb projektek kapcsán, ahol a Biztosító szükségesnek ítéli, egyedi elbírálás szerint monitoring jelentést kérhet be az ügyféltől, hogy a projekt környezeti és társadalmi hatásait nyomon tudja követni. Amennyiben a befogadásnál feltételként kikötésre került a monitoring, akkor az ügyfélnek meghatározott időközönként a környezeti és társadalmi hatásról monitoring jelentést kell biztosítania mindaddig, amíg a kockázatviselés ideje fennáll.