A Biztosító környezetvédelmi politikája értelmében nem támogat olyan ügyletet (továbbiakban: projekt), amelynek negatív, azaz a nemzetközi szabványokban és jogszabályokban előírtak szerint káros környezeti hatásai vannak, továbbá bizonyíthatóan alapvető emberi jogi normákat sért, illetve az ügylet megvalósítása jelentős üvegházgáz kibocsátást eredményez. Annak érdekében, hogy ezeket a projekteket már a finanszírozás korai szakaszában kiszűrje a Biztosító környezeti és szociális szempontú kockázatelemzést alkalmaz. 

Előszűrés – a projekt átvilágítása, illetve vizsgálata, hogy az ügylet az eljárás hatálya alá tartozik-e. Az előszűrés az üzletkötés korai szakaszában történik. Az exportőrrel folytatott első információkérésnél néhány alapinformációt kérnek be az alábbi kérdések alapján:

Azon ügyletek, amelyek kívül esnek a szűrőfeltételeken – vagyis 2 év alatti kockázatvállalási időtartamú és projekthez nem kapcsolódó áru/szolgáltatás, illetve hadászati és mezőgazdasági alaptermékek (élőállat, gabona stb.) exportja, valamint nem az exportőrrel szemben fennálló kockázat –, nem kerülnek besorolásra és „K” jelzéssel ellátva mentesülnek a környezeti és szociális eljárás további lépései alól.

Szűrés – a szűrés során értékelik az exportőr által rendelkezésre bocsátott információk összességét. Amennyiben az előszűrés eredménye alapján a projekt az eljárás hatálya alá tartozik, úgy további szűrés szükséges. A szűrés eszköze a szűrőkritériumok listája.

A szűrést csak azokra az állami háttérrel biztosított projektekre, vagy projekthez kapcsolódó ügyletekre kell alkalmazni, amelyeknél a kockázatvállalás ideje a 2 évet meghaladja, továbbá ha az ügylet értéke nagyobb, mint a 10 millió SDR, illetve ha a projekt szenzitív területet vagy szektort érint valamint a szűrés eredménye alapján feltételezhető, hogy a projekt megvalósítása potenciális környezeti kockázattal jár.

Besorolás – a projekt két főkategóriába (új projekt vagy meglévő létesítmény) és három környezeti és szociális kockázati kategóriába kerül besorolásra (A – érzékeny, B – mérsékelt, C – semleges). Amennyiben indokolt és a besoroláshoz szükséges, úgy további információ kérhető be az exportőrtől.

A besorolás az ügyletszűrő gyorsteszt (alapkérdések és besoroló kérdések), valamint a környezeti és szociális vizsgálati kérdőív  (továbbiakban: Kérdőív) eredményei alapján történik.

Környezeti és szociális kategóriák jellemzői:

• A kategória: ha a projekt jelentősen káros, visszafordíthatatlan környezeti és szociális hatásokkal rendelkezik és/vagy ezek a környezeti és szociális hatások a projekt fizikai helyszínén túlmutatnak. Továbbá „A” kategóriába sorolhatók azon ügyletek, amelyek érzékeny szektorhoz tartoznak, vagy érzékeny területet érintenek.
• B kategória: ha a projekt potenciális környezeti és szociális hatásai kevésbé kedvezőtlenek, mint az „A” kategóriába tartozó projekt esetében. A „B” kategóriás projektek hatásai enyhébbek, lokalizálhatók, helyspecifikusak, illetve a káros környezeti hatásuk visszafordítható.
• C kategória: ha a projekt minimális vagy semmilyen potenciális környezeti és szociális hatással rendelkezik.

Az ügyletet akkor kell besorolni, ha az alábbi feltételek közül legalább az egyik teljesül:

• a projekt érzékeny területre és szektorba esik, ezáltal potenciális környezeti veszélyt hordoz magában;
• ahol a Biztosító kockázatvállalása 10 millió SDR vagy annál nagyobb értékű;
• nagy a valószínűsége, hogy a projektnek súlyos emberi jogi hatása van.

A besorolás rugalmasan változhat az eredeti kategóriához képest (átminősítés), amennyiben az információk köre, mélysége, ütemezése szükségessé teszi, az ügylet sajátosságait eseti alapon mérlegelve.

Környezeti és szociális kockázati kategóriákhoz rendelt információk köre:

• A kategória: Környezeti és Szociális Vizsgálati Kérdőív és Környezeti és Szociális hatástanulmány  (továbbiakban: KSzHT), Emberi Jogi Hatástanulmány  (továbbiakban: EJHT) – amennyiben szükséges
• B kategória: Környezeti és Szociális Vizsgálati Kérdőív (eseti alapon KSzHT)
• C kategória: nincs átvilágítás (eseti alapon Kérdőív)

Értékelés – Az ügylet környezeti és szociális hatásainak értékelése a Kérdőív, illetve a projektre vonatkozó összes, releváns információ és dokumentáció alapján történik. A projektek értékeléséhez – környezeti és szociális kategóriától függően –, eltérő mélységű információkra van szükség.

„A” kategóriába tartozó projekt finanszírozásának elbírálásához az ügyfélnek   Környezeti és szociális hatáselemzést  kötelező benyújtania a környezeti hatásokról, illetve tervdokumentumokat az azokat mérséklő, kompenzáló intézkedésekről. A mérsékelt környezeti hatással rendelkező, „B” kategóriás projektek értékelése során eseti alapon kérhető be Környezeti és Szociális Hatástanulmány, de a projekt besorolása és értékelése a Kérdőív eredménye alapján, valamint a releváns környezeti hatásokat bemutató dokumentumok figyelembe vételével történik. „C” kategóriás projektek esetében csak a Kérdőív kiértékelésének eredményét, valamint a rendelkezésre bocsátott dokumentumok értékelését veszik figyelembe, mivel az ügylet környezeti és szociális kockázatai elhanyagolhatóak. A Kérdőív kiértékelését követően azonban további dokumentumok kérhetők be.

Döntés – a Biztosító a környezeti és szociális hatások értékelésénél döntően az ügyfél felelősségébe tartozó információkra támaszkodik. Az ügyfél felelőssége, hogy a szükséges dokumentációkat, alap- és kiegészítő információkat, a Biztosító rendelkezésére bocsássa. Ezen felül a Biztosító az ügyféltől független információkat is beszerezhet, ha szükségesnek ítéli (pl. finanszírozótól, más biztosítótól, zöld szervezettől stb.)

Az átvilágítás eredményei alapján, az ügylet befogadásra, feltételes befogadásra, elutasításra kerül.

A döntés komplex értékelésen alapul, amely során a Biztosító befogadja (feltétel nélkül vagy a feltételekhez kötött módon) az ügyletet, ha az előzetesen megszabott kritériumoknak megfelel. A nemzetközi ajánlás szerint a Biztosító akkor nem fogadhatja be az üzletet, ha a projekt megvalósítása nem felel meg a célország műszaki szabványainak, előírásainak, illetve a mértékadó fejlett nemzetközi szabványoknak (amelyik a szigorúbb), vagy a megvalósítása súlyos környezeti és szociális hatást eredményez, illetve a helyreállítási, kárenyhítési, kompenzációs intézkedések nem ellensúlyozzák a káros környezeti hatásokat.

Monitoring –     minden „A” kategóriás projektfinanszírozású ügylet esetén az ügyfél vállalja az utólagos monitoring jelentések időszakos megküldését szükséges. Egyéb projektek kapcsán, ahol a Biztosító szükségesnek ítéli, egyedi elbírálás szerint monitoring jelentést kérhet be az ügyféltől, hogy a projekt környezeti és szociális hatásait nyomon tudja követni. Amennyiben a befogadásnál feltételként kikötésre került a projekt monitoring, akkor az ügyfélnek meghatározott időközönként a környezeti és szociális hatásról monitoring jelentést kell biztosítania mindaddig, amíg a kockázatviselés ideje fennáll.