Megjelent az EXIM legfrissebb Export-Őr kiadványa: fókuszban a globális és magyar gazdasági kilátások

Hazánk külkereskedelmi egyenlege továbbra is masszív többletet mutat, azonban a vámháború átrendezheti a világgazdaságot

2024-ben 3,3%-os növekedést ért el a globális gazdaság, amely a kibontakozó vámháború nyomán idén 2,8%-kal, 2026-ban pedig 3,0%-kal bővülhet – áll az EXIM Magyarország exportspecifikus tényezőkre és várható tendenciákra irányuló szakmai kiadványa, az Export-Őr legfrissebb számában. Magyarország külkereskedelmi egyenlege 2024-ben historikus csúcsra emelkedett, az áruegyenleg többlete elérte a 11,6 milliárd eurót, majd ezt követően 2025 első hónapjaiban is masszív külkereskedelmi többlet realizálódott. A félévente megjelenő publikációban ezúttal az elemzők megvizsgálták még többek között a jegybanki kamatpolitikák várható alakulását, az eurózóna és Németország gazdasági teljesítményét, valamint a hazai kkv-szektorban rejlő tartalékokat is.

Közzétette az exportspecifikus tényezőkre és várható tendenciákra irányuló szakmai kiadványa, az Export-Őr Jelentés legfrissebb számát az EXIM. Az elemzők által összeállított szakmai tartalom célja, hogy átfogó képet adjon az aktuális külpiaci környezetről és hasznos információkat nyújtson a magyar exportőrök számára. A félévente megjelenő összefoglalóban rendszeresen szerepelnek makrogazdasági elemzések, országkockázati elemzések és egy egyedi külgazdasági hőtérkép is, amely az ország exportteljesítményéhez kapcsolódó legfontosabb mutatókat foglalja össze.

A frissen publikált kiadvány rámutat, hogy a 2024-es évben hazánk külkereskedelmi egyenlege historikus csúcsra emelkedett, ugyanis az áruegyenleg többlete 11,6 milliárd euróra nőtt, amelyet 2025. január-áprilisban szintén kiemelkedő mértékű, összesen 5,3 milliárd eurós aktívum követett. Részben ennek eredményeként a magyar gazdaság külső egyensúlyi helyzete is további javulást mutatott 2024-ben: a folyó fizetési mérleg többlete a GDP 2,2%-ára emelkedett, a külső finanszírozási képesség pedig a GDP 2,6%-ára nőtt.

A folyamatban lévő, nagy volumenű feldolgozóipari beruházások termőre fordulása mellett az elkövetkező időszakban hazánk ipari- és exportteljesítményéhez számottevően hozzájárulhat majd a Kormány által 2025 elején elindított Demján Sándor Program, valamint a 150 Gyár Program is. Ugyanakkor az USA által kivetett vámok hatása kockázatot jelent az exportorientált szereplőknek mind közvetlen, mind közvetett csatornákon keresztül.

Míg 2024-ben a magas kamatok és a bizonytalan külső gazdasági környezet visszafogta a hitelezési dinamikát, a 2025. január és április közötti időszakban a nem pénzügyi vállalatok új hitelszerződési volumene már több mint 20%-kal emelkedett éves összevetésben. A kedvező tendencia várhatóan tovább folytatódhat, hiszen az olyan kormányzati programok, mint a kkv-szektort célzó Demján Sándor Program konstrukciói, központi helyet foglalnak el a vállalati hitelpiac élénkítésében.

Hazánkban mintegy tízezer kis- és középvállalkozás rendelkezik olyan termékpalettával, amelyekre bizonyítottan van kereslet a nemzetközi piacokon. Az ő felkarolásuk egyszerre alapozhat meg újabb sikertörténeteket és járulhat hozzá a gazdaság exportteljesítményének erősítéséhez is. A külpiacra alkalmas cégekben lévő tartalékok kiaknázásában kulcsfontosságú szerepet töltenek be a Demján Sándor Program alatt elérhető, 600 milliárd forint keretösszegű beruházási és forgóeszközhitel-, valamint lízingtermékeink.” – nyilatkozta Dr. Berta Adrienn, az EXIM Magyarország vezérigazgatója, aki egyúttal kiemelte, az Export-Őr kiadvány már harmadik éve jelent fontos szakmai támpontot a külgazdasági folyamatok megértéséhez.

A program hatására az újonnan exportpiacra lépők, illetve az exportintenzitásukat élénkítő társaságok száma összesen akár az 1700 darabot is elérheti majd az elkövetkező időszakban. Ezen kedvezményes konstrukcióknak köszönhetően közel 260 milliárd forint többlet-GDP keletkezhet a gazdaságban, amely az éves GDP 0,3%-át jelenti.

Fordulat jöhet a globális kereskedelemben

A kiadványt összeállító elemzők megállapították: míg 2024 a stabilizálódás éve volt a világgazdaságban, a 2025-ben kibontakozó vámháború nyomán jelentős átrendeződés várható a globális kereskedelemben, amely próbára teszi a világgazdaság ellenállóképességét is. A legfrissebb elemzések és várakozások szerint a globális növekedési ütem 2025-ben 2,8%-ra, 2026-ban pedig 3,0%-ra prognosztizálható.

Az USA által kivetett vámintézkedések elsősorban magára az Egyesült Államok gazdaságára gyakorolhatnak negatív hatást. A kereskedelmi háborúból fakadóan 2025-ben az USA GDP-jében 1,8%-os bővülés várható, amely a vámháborút megelőző IMF-előrejelzésnél 0,9 százalékponttal alacsonyabb.

Az eurózóna gazdasági teljesítménye 2024-ben mindössze 0,9%-kal tudott bővülni, amely mögött a visszafogott fogyasztási dinamikák, a beruházási aktivitás csökkenése és a mérsékelt exportteljesítmény állt. Az övezet GDP-növekedési dinamikája 2025-ben 0,8%-ra mérséklődhet, majd 2026-ban 1,2%-ra gyorsulhat az IMF áprilisi prognózisa alapján.

Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerének számító Németország gazdasági teljesítménye 2024 egészében és 2025 első negyedévében egyaránt 0,2%-os csökkenést mutatott éves összevetésben. A német gazdaság 2025-ben stagnálhat, majd 2026-ban 1% körüli bővülést mutathat, amelyet a kormány fiskális ösztönző intézkedései is támogatnak.

Az Export-Őr legújabb száma elérhető az alábbi linken.