Mehib kondíciók

A Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: Eximbank) a magyar jogszabályok és a nemzetközi előírások alapján költségvetési kamattámogatással (kamatkiegyenlítéssel) közép- és hosszúlejáratú kölcsönt, exporthitel-garanciát, míg a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: MEHIB) a központi költségvetés készfizető kezessége mellett nem piacképes kockázatokra exporthitel-biztosítást nyújt.

Az intézménypárosra (továbbiakban: EXIM) vonatkozó jogszabályi előírásoknak – a  Magyar Export-Import Bank Zrt. által az állam készfizető kezessége mellett vállalható garanciák, valamint a deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási- és kamatköltségei feltételeiről és részletes szabályairól   szóló 435/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletnek, a  Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszeréről  szóló 85/1998. (V.6.) Kormányrendeletnek és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről  szóló 312/2001. (XII.28.) Kormányrendeletnek – megfelelően a fent említett kamattámogatás, exporthitel-garancia nyújtásának, valamint a központi költségvetés terhére nyújtott exporthitel-biztosítás igénybevételének feltétele, hogy az exportált áru, bizonyos mértékű magyar tartalommal/hányaddal rendelkezzen.

A) ÁRU EXPORTJA

Áruexport esetén az előírások úgy rendelkeznek, hogy főszabály szerint a teljesített exportügylet keretében kiszállított áruk legalább felének magyar származásúaknak kell lenniük.

Az Exportőr köteles a kiszállított áru magyar tartalmát igazoló származási bizonyítványt a szállítást követően az annak kiadására felhatalmazott kamara (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara – MKIK, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – NAK) illetékes területi szervétől beszerezni és azt az Eximbankhoz, refinanszírozás esetén a finanszírozó pénzügyi intézményhez, illetve biztosítás esetén – a biztosítási szerződésben előírt módon – a MEHIB részére a kárbejelentéssel együtt benyújtani.

Ha a külkereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet a külkereskedelmi szerződés alapján ugyanazon vevő részére azonos árumegnevezésű, vámtarifa számú és származási helyű áruk tekintetében, több alkalommal teljesít áruexportot, az áruk magyar származásának igazolásához elegendő az első áruexport teljesítését követően az illetékes kamara által kiállított és külön záradékkal ellátott származási bizonyítványt beszerezni és azt az Eximbank, refinanszírozás esetén a finanszírozó pénzügyi intézmény részére, illetve biztosítás esetén a MEHIB részére megküldeni.

Amennyiben a záradékkal ellátott származási bizonyítványon szereplő áru megnevezésében, vámtarifa számában vagy származási helyében, illetve a vevő személyében változás következik be, a külkereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet a változást követő első exportjára vonatkozóan az illetékes kamarai szervtől új származási bizonyítványt szerez be, és azt az Eximbankhoz, refinanszírozás esetén a finanszírozó pénzügyi intézményhez, illetve biztosítás esetén a MEHIB részére nyújtja be.

Az Európai Unió közös agrárpolitika (KAP) hatálya alá tartozó termékek esetében a NAK, minden egyéb, nem a KAP hatálya alá tartozó termék esetében az MKIK az illetékes.

Az áruk magyar származásának megállapítására és tanúsítására a származási bizonyítvány kiadására felhatalmazott kamarai szerv által alkalmazott, a felhatalmazott kamarai szerv honlapján elérhető származási szabályokat és a származási bizonyítvány kibocsátására vonatkozó kamarai eljárásrendben foglaltakat kell alkalmazni.

Nemzeti érdekű fedezetnyújtás és nemzeti érdekű finanszírozás esetén is az áruk származásának igazolására is a fenti előírások érvényesek.

A fenti Kormányrendeletek alapján az exportügylet alapját képezheti egy Magyarországon bejegyzett székhellyel rendelkező társaság által legalább öt éve rendeltetésszerűen használt gépeinek, berendezéseinek exportja is, azok származására tekintett nélkül. Ilyen exportügylet esetében az Exportőrnek a magyar származás igazolására vonatkozó kötelezettsége nem keletkezik.

 

B) SZOLGÁLTATÁS EXPORTJA

A hivatkozott Kormányrendeletek alapján szolgáltatásexport esetén az exportirányú külkereskedelmi szerződés alapján a szolgáltatás teljesítésében résztvevő gazdálkodó szervezet belföldi székhellyel rendelkezik, azonban ezen feltételt az Exportőröknek nem szükséges egyéb dokumentumokkal igazolni.

 

C) ÉPÍTÉSI, SZERELÉSI SZERZŐDÉSEK

Az építési, szerelési, technológiai szerelési, tervezési és az ezekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások elvégzésére vonatkozó külkereskedelmi szerződés finanszírozási költséggel csökkentett értékének legalább egynegyed részben magyar származású exportnak kell minősülnie, amelyről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara központja állít ki igazolást.

Az igazolás kiadásával kapcsolatos tájékoztatás és a benyújtandó nyilatkozat a fővállalkozói számlák magyar tartalmáról, valamint az MKIK központi elérhetősége az alábbi oldalakon érhető el:

A részletekkel kapcsolatban kérjük, olvassa el figyelmesen az EXIM általános Ügyféltájékoztatóját a magyar tartalom / hányad igazolásának eljárásrendjéről, és annak 1. sz. Mellékletét az idegen tartalom jogszabályi hátteréről.

A Biztosító környezetvédelmi politikája értelmében nem támogat olyan ügyletet, amelynek negatív, azaz a nemzetközi szabványokban és jogszabályokban előírtak szerint káros környezeti hatásai vannak, továbbá bizonyíthatóan alapvető emberi jogi normákat sért, illetve az ügylet megvalósítása jelentős üvegházgáz kibocsátást eredményez. Annak érdekében, hogy ezeket a projekteket már a biztosítás korai szakaszában kiszűrje a biztosító környezeti és társadalmi szempontú kockázatelemzést alkalmaz.

 

Előszűrés – a projekt átvilágítása, illetve vizsgálata, hogy az ügylet az eljárás hatálya alá tartozik-e. Az előszűrés az üzletkötés korai szakaszában történik. Az exportőrrel folytatott első információkérésnél néhány alapinformációt kér be a Biztosító.

Azon ügyletek, amelyek kívül esnek a szűrőfeltételeken nem kerülnek besorolásra – vagyis nem kell besorolni azon ügyleteket, amelyek esetén a finanszírozás tárgya 2 év alatti és projekthez nem kapcsolódó áru/szolgáltatás, illetve hadászati és mezőgazdasági alaptermékek (élőállat, gabona stb.) exportja, valamint az exportőrrel szemben fennálló kockázat. Ezek az ügyletek „K” jelzéssel ellátva mentesülnek a környezeti és társadalmi eljárás valamennyi további lépése alól (így környezeti kérdőívet sem kell kiküldeni, mert nincs szűrés, átvilágítás, értékelés). Ugyanakkor a hatályon kívül eső, „K” ügyletek esetén is szükségessé válhat további információ bekérése, ha a projekt környezetre gyakorolt és társadalmi, vagy emberi jogi hatása alapján a környezetvédelmi szakértő indokoltnak látja.

 

Szűrés – a szűrés során értékelik az exportőr által rendelkezésre bocsátott információk összességét. A szűrést csak azokra az állami háttérrel biztosított projektekre, vagy projekthez kapcsolódó ügyletekre kell alkalmazni, amelyeknél a kockázatvállalás ideje a 2 évet meghaladja, továbbá ha az ügylet értéke nagyobb, mint a 10 millió SDR, illetve ha a projekt szenzitív területet érint valamint a szűrés eredménye alapján feltételezhető, hogy a projekt megvalósítása potenciális környezeti kockázattal jár.

Besorolás – a projekt két főkategóriába (új projekt vagy meglévő létesítmény) és három környezeti és tárdadalmi kockázati kategóriába kerül besorolásra (A – érzékeny, B – mérsékelt, C – semleges).

Környezeti és társdalmi kategóriák jellemzői:

  • A kategória: ha a projekt jelentősen káros, visszafordíthatatlan környezeti és társadalmi hatásokkal rendelkezik és/vagy ezek a környezeti és társadalmi hatások a projekt fizikai helyszínén túlmutatnak. Továbbá A kategóriába sorolhatók azon ügyletek, amelyek érzékeny területre, illetve annak közelébe esnek.
  • B kategória: ha a projekt potenciális környezeti és társadalmi hatásai kevésbé kedvezőtlenek, mint az „A” kategóriába tartozó projekt esetében. A „B” kategóriás projektek hatásai enyhébbek, lokalizálhatók, helyspecifikusak, illetve a káros környezeti hatásuk visszafordítható.
  • C kategória: ha a projekt nem, vagy csak minimális potenciális környezeti és társadalmi hatással rendelkezik.

Meghatározott kockázati kategóriákhoz meghatározott minőségű és mennyiségű információ hozzárendelése szükséges.

Környezeti és Társadalmi kockázati kategóriákhoz rendelt információk köre:

  • A kategória: Környezeti és Társadalmi Vizsgálati Kérdőív és Környezeti és Társadalmi Hatástanulmány (továbbiakban: KTHT), Emberi Jogi Hatástanulmány (továbbiakban: EJHT) – amennyiben szükséges
  • B kategória: Környezeti és Társadalmi Vizsgálati Kérdőív (továbbiakban: Kérdőív)
  • C kategória: nincs átvilágítás (Kérdőív)

Értékelés – az ügylet környezeti és társadalmi hatásainak értékelése a Kérdőív, illetve a projektre vonatkozó összes, releváns információ és dokumentáció alapján történik. A projektek értékeléséhez – környezeti és társadalmi kategóriától függően –, eltérő mélységű információkra van szükség.

„A” kategóriába tartozó projekt fedezetbevételének elbírálásához az ügyfélnek Környezeti és Társadalmi Hatáselemzést kötelező benyújtania a környezeti hatásokról, illetve tervdokumentumokat az azokat mérséklő, kompenzáló intézkedésekről.

A mérsékelt környezeti hatással rendelkező, „B” kategóriás projektek értékelése során eseti alapon kérhető be Környezeti és Társadalmi Hatástanulmány, de a projekt besorolása és értékelése a Kérdőív eredménye alapján, valamint a releváns környezeti hatásokat bemutató dokumentumok figyelembevételével történik.

„C” kategóriás projektek esetében csak a Kérdőív kiértékelésének eredményét, valamint a rendelkezésre bocsátott dokumentumok értékelését veszik figyelembe, mivel az ügylet környezeti és szociális kockázatai elhanyagolhatóak. A Kérdőív kiértékelését követően azonban további dokumentumok kérhetők be.

 

Döntés – a biztosító a környezeti és társadalmi hatások értékelésénél döntően az ügyfél felelősségébe tartozó információkra támaszkodik. Az ügyfél felelőssége, hogy a szükséges dokumentációkat, alap- és kiegészítő információkat, a Biztosító rendelkezésére bocsássa. Ezen felül a Biztosító az ügyféltől független információkat is beszerezhet, ha szükségesnek ítéli (pl. finanszírozótól, más biztosítótól, zöld szervezettől stb.)

Az átvilágítás eredményei alapján, az ügylet befogadásra, feltételes befogadásra, elutasításra kerül.

 

Monitoring – minden „A” kategóriás projektfinanszírozású ügylet esetén az ügyfél vállalja az utólagos monitoring jelentések időszakos megküldését. Egyéb projektek kapcsán, ahol a Biztosító szükségesnek ítéli, egyedi elbírálás szerint monitoring jelentést kérhet be az ügyféltől, hogy a projekt környezeti és társadalmi hatásait nyomon tudja követni. Amennyiben a befogadásnál feltételként kikötésre került a monitoring, akkor az ügyfélnek meghatározott időközönként a környezeti és társadalmi hatásról monitoring jelentést kell biztosítania mindaddig, amíg a kockázatviselés ideje fennáll.

 

 

 

 

 

A Biztosító a nemzeti környezeti politika, az általa alkalmazott rendszer elveit, eljárás irányelveit az OECD Ajánlásban foglaltaknak megfelelően nyilvánosságra hozza.

 

„A” kategóriás projekt esetén, a környezeti hatásokra vonatkozó közérdekű információkat a Biztosító legalább 30 nappal a kötelezettségvállalást megelőzően közzéteszi (pl.: KTHT jelentés vagy annak összefoglalója stb.).

 

A külföldi társintézmények egymás közti információ átadására készen áll, együttbiztosítás és egyéb partnerkapcsolataiban is.

 

A Biztosító a projekt szponzort arra ösztönzi, hogy a környezeti és társadalmi hatásokra vonatkozó információkat közzé tegye. Ügylethez kapcsolódó információkat az üzleti titokvédelemmel összhangban, a felek hozzájárulása nélkül a Biztosító nem tesz közzé. Az üzleti titok védelmére vonatkozó jogszabályokat és a versenyszempontokat a Biztosító a közérdekű környezeti információk közzétételére vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli.

 

A Biztosító az OECD számára folyamatosan, de legalább félévente a finanszírozott („A”, „B”, „C” kategóriás) projektek információit megadja. Az OECD Ajánlás előírása szerinti formában és tartalommal évente (ex post) jelentést készít a befogadott „A” és „B” kategóriás ügyletekről.

 

A Biztosító legalább évente, utólagosan a nyilvánosság számára – a nemzeti jogi lehetőségeinek figyelembevételével – hozzáférhetővé teszi az „A” és „B” kategóriás ügyletek környezeti információit.

 

„A” és „B” kategóriás projektek esetében, ha az ügylet értékelése során az OECD Ajánlás vonatkozó eljárásai alkalmazandók, úgy a tranzakciót a Biztosító jelenti az OECD számára. Az OECD az így kapott adatokat összesíti és évente közzéteszi jelentés formájában a honlapján, így ez az információ a nyilvánosság számára hozzáférhető lesz. A szóban forgó jelentés az alábbi linken érhető el: www.oecd.org/officialdocuments/publicdisplaydocumentpdf/?cote=tad/ecg(2020)1/final&doclanguage=en

 

A Biztosító évente nyilvánosságra hozza (honlapján feltünteti) a finanszírozott és környezetvédelmi valamint társadalmi szempontból átvilágított projektek – „A”, „B” és „C” kategória egyaránt – információit (projekt leírása, műszaki adatok, szabványok, jogszabályi megfelelések, stb.).

 

Amennyiben a projektek környezetvédelmi adatainak közzétételével kapcsolatban bármilyen krédése felmerül, kérjük az alábbi e-mail címen lépjen velünk kapcsolatba: csecsei.adam@exim.hu

Az OECD felismerte, hogy az exporthitelezési politikán keresztül elősegítheti a támogatott exporthitelek nemzetközi környezetvédelmi, éghajlatváltozási, szociális és emberi jogi politikáik, valamint a vonatkozó nemzetközi megállapodások és egyezmények értelmében vállalt kötelezettségeik közötti koherenciát, ezáltal hozzájárulva a fenntartható fejlődéshez és a káros környezeti hatosok csökkentéséhez.

 

Az OECD Exporthitel és Garancia Csoportja (a továbbiakban: „ECG”) 2001-ben dolgozta ki és 2003-ban fogadta el a befogadott projektek környezetvédelmi átvilágításáról szóló OECD Ajánlást, amellyel az exportfinanszírozás környezeti kockázatelemzésének szabályrendszerét alkották meg. A dokumentum olyan egységes, közös gyakorlatokat tartalmaz, amellyel meghatározható és mérsékelhető a projektek környezetterhelő hatása. célja, hogy olyan eljárásokat alakítson ki az államilag támogatott exportfinanszírozás környezeti és szociális hatásainak vizsgálata során, amely törekszik a projektek kedvezőtlen környezeti és társadalmi hatásainak megelőzésére és csökkentésére, valamint figyelembe veszi a kapcsolódó környezeti és társadalmi kockázatokat, mindez által javítja a támogatott projekt pénzügyi kockázat felmérésének általános folyamatát.

 

Magyarország teljes jogú tagként vesz részt az ECG döntéshozatali folyamatában. 2001-ben hivatalosan nyilatkozott arról, hogy elfogadja a szóban forgó Ajánlást. Ennek értelmében az exporthitelezést és biztosítást végző intézményeinek 2002. január 1-től be kellett illeszteniük tevékenységükbe a környezetvédelemre vonatkozó – OECD Ajánlás szerint működő – környezeti monitoring rendszert. A Biztosító vonatkozó magyar jogszabályok, az érintett termékek esetén tartalmazzák azt a kikötést, miszerint az Ajánlásának megfelelő környezeti minősítést el kell végezni.

 

Kapcsolódó jogszabályok és szabályozási dokumentumok:

  • A Magyar Export- Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény
  • A Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet
  • Az OECD állami hátterű exporthitelezésben alkalmazott közös környezeti és szociális irányelveiről szóló TAD/ECG(2016)3 OECD ajánlás (továbbiakban: Ajánlás)

Az EXIM Etikai Forródrótja Etikai Kódex

Az EXIM számára kulcsfontosságú a felelős és etikus működés. Az EXIM olyan környezetet biztosít, amelyben az alkalmazottak biztonságban érezhetik magukat, ha szóvá teszik és azonosítják a problémákat és aggodalmaikat, többek között az etikátlan vagy törvénytelen tevékenységeket.

Az EXIM arra ösztönzi a munkavállalóit, partnereit és mindenki mást, akivel üzleti kapcsolatban áll, hogy jelentsék be az esetleges szabálytalan viselkedéssel, potenciális érdekellentétekkel, illetve az Etikai Kódex és más irányelvek vagy eljárások ismert megsértéseivel kapcsolatos aggályaikat.

Kapcsolódó szabályzatok:

Link iconEtikai kódex
2024. 08. 09.
Link iconAdatkezelési tájékoztató
2022. 03. 22.

A Társaság (Eximbank Zrt. és MEHIB Zrt.) a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről, valamint a bejelentések szabályairól szóló 2023. évi XXV. törvény (Panasztv.) rendelkezéseiben foglaltaknak, valamint a hitelintézeti tevékenységre irányadó jogszabályokban meghatározottaknak megfelelve ösztönzi a jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információ bejelentését. A Társaság által működtetett visszaélés-bejelentő rendszer célja, hogy a Társaság számára a jogszabályok, valamint a közérdeket és a Társaság érdekét sértő szabályok megsértésének bejelentésére lehetőséget adjon. A Társaság bátorítja az olyan visszaélések jóhiszemű bejelentését, amelyekről a bejelentő tudomást szerez, mindemellett ösztönzi az olyan helyzetek bejelentését is, amikor a bejelentőnek oka van azt feltételezni, hogy visszaélés fog történni.

A visszaélés-bejelentő rendszer célja továbbá, hogy biztosítsa a jelzett bejelentés méltányos kezelését és megfelelő kivizsgálását, azaz

  • növelje annak esélyét, hogy a vezetés időben értesüljön az egyébként rejtve maradó veszélyekről, visszaélésekről, és ezáltal megakadályozza az anyagi, reputációs, vagy bármilyen egyéb jellegű veszteségek bekövetkeztét;
  • olyan belső légkört teremtsen, amelyben a Munkatársak hangot adhatnak (akár névtelenül is)¬ aggodalmaiknak anélkül, hogy emiatt hátrányos megkülönböztetéstől kellene tartaniuk;
  • csökkentse a problémamegoldásra fordítandó időtartamot és a szükséges erőforrások mértékét;
  • visszatartsa a munkatársakat a nem etikus cselekedetektől.

Ki tehet bejelentést?

A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről, valamint a bejelentések szabályairól szóló 2023. évi XXV. törvény rendelkezéseivel összhangban 2023. július 25-től bővül a lehetséges bejelentők köre. A visszaélés-bejelentési rendszerben bejelentést tehet:

  • a munkatárs,
  • az a munkatárs, akinek a Társaságnál fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt, vagy az a munkatárs, akinek a Társaságnál fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött,
  • az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a Társasággal szerződéses kapcsolatban áll vagy állt, vagy ha a Társasággal jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kíván, és esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött,
  • a Társasággal szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy állt partner illetve szállító, illetve ezek felügyelete és irányítása alatt álló személy,
  • a Társaságnál tevékenységet végző gyakornok, diák és önkéntes (akkor is, ha a jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a Társasággal megszűnt).

A Társaságnál működő visszaélés-bejelentési rendszerfolyamat lehetővé teszi a lehető legnagyobb titoktartási garanciával történő visszaélés-bejelentést. A bejelentések kivizsgálása a Compliance Igazgatóság hatáskörébe tartozik, amelynek során az Igazgatóság munkavállalói megkülönböztetés és részrehajlás nélkül járnak el, valamint a bejelentéssel kapcsolatos minden információt szigorúan bizalmasan kezelnek. A bejelentés megtételekor a bejelentőt megilleti a megfelelő védelem, amelynek során biztosítani kell a diszkréciót, valamint azt, hogy egyetlen bejelentőt sem érhet jogi vagy magatartásbeli, erkölcsi következmény, súlyosabb esetben akár zaklatás vagy bármilyen egyéb olyan retorzió vagy diszkrimináció, amely őt hátrányosan érintheti az általa tett bejelentése kapcsán.

Hogyan tehető bejelentés?

A bejelentések az alábbi kommunikációs csatornákon keresztül tehetők meg:

  • a Compliance Igazgatóság Eximbank Zrt.-s whistleblowing e-mail címére: whistleblowing@exim.hu, illetve a MEHIB Zrt.-s whistleblowing e-mail címére: whistleblowing@mehib.hu,
  • a Társaság belső intranet rendszerén elérhető visszaélés-bejelentő felületén anonim módon,
  • üzenetrögzítőn hagyott hangüzenet formájában a +36-1-374-9170-es telefonszámon (nonstop),
  • postai úton a 1065 Budapest, Nagymező utca 46-48. székhely címre, vagy a 1244 Budapest, Pf. 913. (Eximbank Zrt.), 1243 Budapest, Pf. 510. (MEHIB Zrt.) postafiók címre.

A postai úton történő bejelentést zárt borítékban szükséges megtenni a „Compliance Igazgatóság részére, saját kezű felbontásra” megjelölés megtétele mellett.

A bejelentés kivizsgálása

A bejelentés alapos kiértékeléséhez és teljes körű kivizsgálásához szükséges, hogy a bejelentő (amennyiben lehetséges) megadja az alábbi információkat:

  • a bejelentő vezeték- és keresztneve,
  • a bejelentő elérhetősége,
  • a bejelentésben érintett személy (ha ismert) beazonosításához alapvetően szükséges adatok,
  • a bejelentéssel érintett szervezeti egység/személy,
  • a visszaélést valószínűsítő tény(ek) leírása az összes ismert releváns információ megemlítésével (pl. hol, mikor, kivel, milyen módon, milyen célból, mi történt),
  • az eset bizonyítására alkalmas, a bejelentő rendelkezésére álló dokumentumok, információk, bizonyítási eszközök és/vagy azok fellelhetőségére vonatkozó adatok
  • megtörtént, folyamatban lévő, vagy várhatóan a jövőben megtörténő eseményről van-e szó,
  • a bejelentő miképpen szerzett tudomást az eseményről/helyzetről,
  • vannak-e más, a bejelentéssel kapcsolatban releváns információval, adattal rendelkező személyek;
  • tájékoztatott-e a bejelentő mást is az ügyről, ha igen, akkor mikor és kit,
  • az eseménnyel kapcsolatban esetlegesen felmerült (kár)összeg becsült mértéke,
  • a bejelentő nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a bejelentést jóhiszeműen teszi meg.

A névtelen bejelentés megtételét a Társaság biztosítja, azonban felhívja a bejelentőt arra, hogy ez megnehezíti a bejelentés érdemi kezelését, ugyanis a Bejelentővel való kapcsolattartás, esetleges információkérés jelentősen megnehezül, adott esetben ellehetetlenül. A bejelentés kivizsgálása során a szükséges mértékig a Compliance Igazgatóság kapcsolatot tart a bejelentővel, melynek keretében a bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására hívhatja fel a bejelentőt. A bejelentésben foglaltakat a Compliance Igazgatóság a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül kivizsgálja. Ettől a határidőtől csak különösen indokolt esetben, a Compliance Igazgató engedélye mellett, a bejelentő tájékoztatásával egyidejűleg lehetséges eltérni, azonban a vizsgálat ideje a három hónapot nem haladhatja meg.

A bejelentő a bejelentésével, illetve az információ nyilvánosságra hozatalával összefüggésben védelemben részesül. A bejelentő személyazonosságát, a bejelentés adatait a vizsgálat valamennyi szakaszában szigorúan bizalmasan kezeljük, ezt az információt a bejelentést kivizsgálókon kívül más személy nem ismerheti meg. A személyes adatok vonatkozásában a személyes adatok bármely kezelése a Társaság belső szabályzatai és a mindenkor hatályos, vonatkozó jogszabályok (így különösen a GDPR) rendelkezéseinek megfelelően történik. Az adatkezelés részletes szabályai elérhetőek az alábbiakban.