A nyers adatok alapján 8,2%-kal nőtt a hazai GDP az idei év első negyedében 2021 azonos időszakához viszonyítva, mely eredmény kiemelkedő az Európai Unióban. A szomszédos országokban romló geopolitikai helyzet és a távol-keleti régióban még fennálló COVID-korlátozások a jövőben is lassítják a gazdasági folyamatokat, így a hazai vállalatoknak továbbra is ellátási nehézségekkel, valamint az emelkedő energia- és nyersanyagárak költségekre gyakorolt negatív hatásaival kell szembesülniük. A kormányzati várakozás alapján 4,3%-kal növekedhet a hazai gazdaság az év végéig.

Forrás: EXIM, Factset, KSH, Eurostat

A nemzetközi tendenciák ellenére a hazai gazdaság kiemelt teljesítményt nyújtott az első negyedévben, melyhez jelentős mértékben hozzájárult a feldolgozóipari termelés gyorsulása és a lakossági fogyasztás megugrása. A hazai ipar 3,6%-kal bővült márciusban az előző év azonos hónapjához képest. A feldolgozóipar fő alágai közül kizárólag a járműgyártás és az ahhoz szorosan kapcsolódó gumi és műanyag termékek gyártása csökkent (előbbi 13,3%-kal, utóbbi 2,6%-kal), a visszaesést elsődlegesen a nyersanyagellátási nehézségek kiújulása és a globális szinten továbbra is meglévő chiphiány okozta. A feldolgozóiparon belül a járműgyártás (21,5%-os részesedése) után legmeghatározóbb élelmiszer- és italgyártás alág (amely a 11,4%-ot képvisel a termelésből) szintén növekedést mutatott, és 10,2%-kal haladta meg az előző márciusi volument. A feldolgozóipar fő alágai közül a legnagyobb növekedést a villamos berendezésgyártás mutatta, mely összeségében 22%-kal nőtt a 12 hónappal ezelőtti szinthez képest (és 8,4%-ban részesedik a szektor teljes termeléséből). A kimagasló érték az akkumulátor- és a villamosmotor-gyártás elmúlt időben tapasztalt felfutásának köszönhető.

Forrás: EXIM, Factset, KSH, Eurostat

Összeségében elmondható, habár az előző év azonos időszaka még a kijárási korlátozás idejére esett, a feldolgozóipari kapacitáskihasználtság 4,5%-kal bővült az időszakban, mely megerősíti, hogy a pozitív eredmények nem elsősorban a korlátozások feloldásának, mindinkább a szektor egészének javuló teljesítményének következménye. Ehhez kedvező mértékben járult hozzá a 2020 eleje óta nem látott alacsony munkanélküliség (melynek szintje 3,6% volt márciusban) és az elmúlt évek legmagasabb munkaerő-piaci részvételi aránya (amely 77% volt a 15–64 éves népességen belül).

Forrás: EXIM, Factset, OECD

Forrás: EXIM, Factset, KSH

A kiskereskedelmi forgalom folyó áron 1375 milliárd Ft volt idén márciusban, mely volumennél magasabb csak a decemberi időszakban volt látható az elmúlt 12 hónapban. Ez 16,2%-os növekedésnek felel meg az előző év azonos hónapjához képest. A növekedés hátterében a nem élelmiszertermékek vásárlásának jelentős megugrása és az üzemanyagárak rögzítésének fogyasztásélénkítő hatása áll. Az előbbi termékcsoport a teljes fogyasztás egyharmadáért felelt és azon belül a ruházati cikkek 320%-kal, a használtcikkek 228%-kal, a bútor- és műszaki cikkek 75%-kal, a könyv- és számítástechnikai cikkek kereslete pedig 59%-kal volt magasabb. A folyamatot az a döntés vezérelte, hogy a fogyasztók korábban realizálták terveiket és előrébb hozták a vásárlási szándékaikat, ugyanis nőtt az inflációs nyomás – amely márciusban 8,5%-kal emelte a fogyasztói kosár értékét az előző évihez mérve – valamint a kormányzati döntések hatására nagyobb lett a diszkrecionális (szabadon elkölthető) jövedelem is. Az említett utóbbi csoportba tartozó és a kiskereskedelmi forgalom egyötödéért felelős üzemanyagok eladása 51,4%-kal nőtt, mely változás egyrészt az árrögzítés, másrészt a kínálati mennyiség félreértelmezéséből kialakuló keresleti sokk további fogyasztásra ösztönző hatása révén következett be. Az ugyancsak említett inflációs nyomást elsősorban a nyersanyag-, termény- és energiaárak dinamikus nemzetközi emelkedése okozta, amit a globális ellátási láncok jelenleg is fennálló elégtelensége csak tovább fokozott. Ahogy arra Nagy Márton gazdáságfejlesztési miniszter is utalt a minap, a magyarországi infláció mozgása 80%-ban nemzetközi tendenciáktól függ, a mutató csúcspontja nyárra várható 9–10%-os szinten, majd a következő évben csökkenhet az 5% körüli sávba.

Forrás: EXIM, Factset, KSH

Az áremelkedés némi lassulást idézett elő az építőipar bővülésében, azonban még ezzel együtt is a termelés 10,5%-kal nőtt, és az építőipari vállalkozások szerződésállományának volumene 6,4%-kal volt magasabb március végén az előző év azonos időszakához képest. Az első negyedévben kiadott lakásépítési engedélyek száma 15%-kal haladta meg a 12 hónappal korábbi szintet, így az elkövetkező időben további bővülésre lehet számítani a szektorban.

Forrás: EXIM, Factset, OECD, KSH

A termék-külkereskedelmi egyenleg 2021 közepe óta tartó hiánya továbbra is fennmaradt (503 millió euró volt), azonban a termékexport 8,7%-kal volt magasabb előző márciushoz és 22%-kal decemberhez képest. Idén februárról márciusra nőttek az új exportmegrendelések a villamos berendezésgyártás és a gyógyszeripar területén, mely a következő időszakban javulást vetíthet előre a külkereskedelmi egyenleg tekintetében. A kormányzat már az év második felére pozitív előjelű nettó exportra számít, amely ugyancsak kedvező mértékben fog hozzájárulni a GDP-növekedéshez.

Elérhetőség: research@exim.hu