Hatályos: 2024. november 15. napjától
1
EXIMBANK ZÖLD FINANSZÍROZÁSI
KERETRENDSZER v4
Jóváhagyta: Kisgergely Kornél, Vezérigazgató
2024. október 1.
Az EXIMBANK ZÖLD FINANSZÍROZÁSI KERETRENDSZERÉNEK 4. kiadása (v4)
angol és magyar nyelven készült. A magyar nyelvű változat csak
tájékoztatási célt szolgál.
Az angol és a magyar nyelvű változat közötti bármilyen eltérés esetén az
angol nyelvű változat az irányadó
Hatályos: 2024. november 15. napjától
2
Tartalom
Rövidítések ................................................................................................................................................. 4
1 Bevezetés ............................................................................................................................................ 5
1.1 Felelős finanszírozás ................................................................................................................... 6
2 A Keretrendszer .................................................................................................................................. 7
2.1 Alapfogalmak .............................................................................................................................. 7
2.2 Struktúra ..................................................................................................................................... 7
2.3 Kapcsolódó szabályok, iránymutatások ..................................................................................... 9
2.4 Kizárások ................................................................................................................................... 11
2.5 Közvetlen finanszírozás és pénzügyi közvetítőkön keresztül nyújtott finanszírozás ............... 11
3 Források felhasználása ..................................................................................................................... 13
3.1 Nemzetközi standardok alapján kiválasztott ügyletek (A) ..................................................... 15
3.1.1 EU Taxonómia (A.1.) ........................................................................................................ 15
3.1.2 CB taxonómia (A.2.) ......................................................................................................... 22
3.2 Nemzeti taxonómia: (az MNB TKK irányelvek alkalmazásával kialakított szabályrendszer,
azonban az abban rögzített tevékenységekhez képest a támogatható ügyletek köre szűkített,
esetenként az MNB TKK irányelvekben rögzített feltételeknél szigorúbb szabályok alkalmazásával)
(B) 26
3.2.1 Megújuló energia termelése ........................................................................................... 26
3.2.2 Energiatárolás .................................................................................................................. 28
3.2.3 Elektromobilitás ............................................................................................................... 29
3.2.4 Fenntartható ingatlanberuházás ..................................................................................... 30
3.2.5 Energiahatékonyság - technológia .................................................................................. 32
3.2.6 Fenntartható Agrárium .................................................................................................... 33
3.3 Az MDB-k iránymutatásai alapján kiválasztott ügyletek (C) .................................................. 34
3.3.1 EIB (C.1.) ........................................................................................................................... 34
3.3.2 MIGA (C.2.) ....................................................................................................................... 36
3.4 Projektkiválasztás és -értékelés folyamata .............................................................................. 39
3.5 Előszűrés, szelekció .................................................................................................................. 39
3.6 Validáció ................................................................................................................................... 40
3.7 Az előszűréshez, valamint a validációhoz használt dokumentáció .......................................... 41
4 Források kezelése ............................................................................................................................. 42
4.1 Monitoring ................................................................................................................................ 42
5 Jelentések ......................................................................................................................................... 44
6 Zöld kötvények ................................................................................................................................. 47
Mellékletek jegyzéke ................................................................................................................................ 49
Hatályos: 2024. november 15. napjától
3
1. számú melléklet - Megújuló energiatermelés ...................................................................................... 50
2. számú melléklet – Gyártás, technológiák előállítása............................................................................ 71
3. számú melléklet - Fenntartható ingatlan ............................................................................................. 74
4. számú melléklet - Elektromobilitás ...................................................................................................... 80
5. számú melléklet - Hulladékkezelés ....................................................................................................... 84
6. számú melléklet - Vízkezelés ................................................................................................................ 90
7. számú melléklet - Előszűrés .................................................................................................................. 97
8. számú melléklet - Környezeti hatás indikátorok ................................................................................ 101
1. számú függelék - TSC rendelet 1. számú melléklet ............................................................................ 102
2. számú függelék - MNB fenntartható ingatlan beruházás feltételei (EU Taxonómiának megfelel) .... 108
3. számú függelék - MNB fenntartható ingatlan beruházás feltételei KKV adós esetében (EU
Taxonómiának nem felel meg) ............................................................................................................... 109
4. számú függelék - MNB fenntartható ingatlan beruházás feltételei nagyvállalati adós és
projektfinanszírozás esetében (EU Taxonómiának nem felel meg) ....................................................... 110
5. számú függelék - A 3.2.6. pontban található fenntartható agráriumhoz kapcsolódó Környezeti
célkitűzéseket szolgáló beruházások: ..................................................................................................... 111
6. számú függelék - EXIM társadalmi hatásvizsgálati ellenőrző lista ...................................................... 115
7. számú függelék - Eximbank környezeti és társadalmi hatásvizsgálati ellenőrző lista ........................ 117
Hatályos: 2024. november 15. napjától
4
Rövidítések
A dokumentumban gyakran használt rövidítések listája az alábbiakban található:
CB taxonómia: Climate Bonds taxonómia
1
CBI: Climate Bonds Initiative
2
DNSH: Do no significant harm – jelentős károkozás elkerülése
ECA: Export credit agency – exporthitel-ügynökség
EIB: European Investment Bank – Európai Beruházási Bank
3
ENSZ: Egyesült Nemzetek Szervezete
4
ESCO: Energy Service Company – Energetikai Szolgáltató Vállalat
EU: Európai Unió
EXIM: Két jogi személy, az állami hátterű Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank Zrt.) és a Magyar
Exporthitel Biztosító Zrt. együttese (MEHIB Zrt.)
5
Eximbank Magyar Export-Import Bank Zrt.
GBP: Green Bond Principles
6
, a Nemzetközi Tőkepiaci Szövetség (ICMA) által kidolgozott zöldkötvény-
keretrendszer
GHG: Greenhouse gases – Üvegházhatású gázok
GLP: Green Loan Principles
7
, a Loan Market Association (LMA) által kidolgozott zöldhitel-keretrendszer
KHI: Környezeti hatásindikátor (Environmental Impact Indicator)
ILO: International Labour Organization – Nemzetközi Munkaügyi Szervezet
8
MDB: Multilateral Development Bank – Multilaterális Fejlesztési Bank
MIGA: Multilateral Investment Guarantee Agency
9
– Nemzetközi Beruházás Biztosítási Ügynökség
MNB: Magyar Nemzeti Bank
10
MSS: Minimum Social Safeguards – Minimális Társadalmi Biztosítékok
OECD: Organization for Economic and Cooperation Development – Gazdasági Fejlesztési és
Együttműködési Szervezet
11
SDG: Sustainable Development Goals – Fenntartható Fejlődési Célok
12
SPO: Second Party Opinion – független külső fél általi felülvizsgálat
TEG: Technical expert group on sustainable finance – Fenntartható fejlődésért felelős technikai
szakértői csoport
TSC: Technical screening criteria – technikai szűrési kritériumok
1
CBI_Taxonomy_Tables-08A (1).pdf (climatebonds.net), 2021. szeptember
2
https://www.climatebonds.net/
3
https://www.eib.org/en/index
4
https://unis.unvienna.org/unis/hu/topics/un-general.html
5
https://exim.hu/
6
Green-Bond-Principles-June-2022-060623.pdf (icmagroup.org)
7
Green_Loan_Principles_23_February_2023.pdf (lma.eu.com)
8
https://www.ilo.org/global/lang--en/index.htm
9
Főoldal | Nemzetközi Beruházás Biztosítási Ügynökség – Multilateral Investment Guarantee Agency | Világbank csoport (miga.org)
10
https://www.mnb.hu/web/fooldal
11
Főoldal - OECD
12
https://unis.unvienna.org/unis/hu/topics/sustainable_development_goals.html
Hatályos: 2024. november 15. napjától
5
1 Bevezetés
Az Eximbank 2021-ben döntött arról, hogy a fenntarthatósági célú finanszírozási programjának
alapjaként a nemzetközi és a magyarországi szabályozásoknak megfelelő Zöld Finanszírozási
Keretrendszert (Keretrendszer) alakít ki. A Keretrendszer a mindenkori GLP-nek (Green Loan Principles-
nek) megfelelően definiálja a finanszírozható zöld hitelcélokat, a befogadható projektek értékelését és
kiválasztását, a finanszírozási források felhasználásának szabályait, és a Keretrendszer feltételeinek
megfelelően megvalósuló kihelyezésekre vonatkozó éves, nyilvános jelentéstétel tartalmát. A GLP
módosításai értelmében minden 2023. március 9. után nyújtott, meghosszabbított vagy refinanszírozott
hitelnek minden szempontból meg kell felelnie a 2023. március 9-én hatályba lépett, új GLP-nek. A 2023.
március 9. előtt megkötött ügyleteket, a hitel nyújtásakor vagy meghosszabbításakor hatályos GLP-t
figyelembevételével kell vizsgálni.
A Keretrendszer kidolgozásakor az Eximbank figyelembe vette a nemzetközi taxonómiák és a nemzetközi
fejlesztési bankok fenntarthatósági célú finanszírozásra kialakított szabályrendszerét, a zöld
finanszírozást támogató uniós és hazai programokat, valamint a magyarországi klímastratégiákban
13
és
a kapcsolódó programokban megfogalmazott célokat is. Az EXIM célja a Keretrendszer kibővítésével,
hogy ösztönözze a magyar vállalkozások fenntarthatósági vonatkozású fejlesztéseit, támogassa a Párizsi
Megállapodás célkitűzéseivel összhangban álló fenntartható beruházásaik megvalósítását, valamint
elősegítse a vállalkozások átállását a fenntartható működésre. Zöld törekvéseinket figyelembe véve
elutasítunk bizonyos ágazatokat, hogy korlátozzuk a nem fenntartható tevékenységek finanszírozását,
illetve, hogy csökkentsük a szénenergia-termelésnek való kitettségünket. Bár a vállalkozásokat arra
ösztönözzük, hogy ismertessék a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos, átfogó stratégiájukat, a
Keretrendszer nem a hitelfelvevőkre, hanem magukra a projektekre összpontosít. Az EXIM ugyanakkor
fenntartja a jogot, hogy a vitatott, vagy ellentmondásos ágazatokban tevékenykedő hitelfelvevőktől
további információt kérjen.
A Keretrendszer korábbi változatainak közzétételét megelőzően az Eximbank külső, független szakértőt
bízott meg külső vizsgálat (SPO) elvégzésével annak megállapítására, hogy a Keretrendszer megfelel a
GLP, az EU Taxonómia és a CB Taxonómia követelményeinek. Az Eximbank a Deloitte Zrt. külső
felülvizsgálata alapján kiállított SPO (Second Party Opinion) dokumentumot nyilvánosan elérhetővé
tette az EXIM honlapon.
A Keretrendszer előző változatára kiadott SPO nem érvényes a Keretrendszer jelen módosított
változatára, az Eximbank új SPO elkészítését kérte, annak igazolására, hogy megfelel (1) a GLP 2023.
március 9-től hatályos új változatának, (2) az EU Taxonómiának és a CB Taxonómiának, valamint (3) az
MNB Tőkekövetelmény-kedvezmény irányelv 2023. december 20-tól hatályos, új változatának
14
.
Szükség szerint, de legalább kétévente sor kerül a Keretrendszer felülvizsgálatára. Az előző időszak
tapasztalatai, a nemzetközi és hazai szabályozásban időközben bekövetkező változások és a
finanszírozható hitelcélok esetleges bővülése alapján a Keretrendszer egyes elemei módosulhatnak.
13
A klímavédelemről szóló 2020. évi XLIV. törvény és a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia
14
zold-vallalati-es-onkormanyzati-tokekovetelmeny-kedvezmeny.pdf (mnb.hu)
Hatályos: 2024. november 15. napjától
6
1.1 Felelős finanszírozás
Összhang az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljaival (SDG)
A Keretrendszer a 2015-ös Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel összhangban került kidolgozásra. Az
éghajlatváltozásról szóló 2015. évi Párizsi Megállapodás, továbbá az ENSZ fenntartható fejlődési céljai
az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére, valamint az alacsony szén-dioxid-
kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaság megteremtésére
irányuló fellépésre szólít fel. Magyarország jó példával jár elöl annak ellenére is, hogy a globális ÜHG
kibocsátásnak csak kb. 0,15%-áért felelős. Hazánk már korábban is ambiciózus vállalásokat tett a Kiotói
Jegyzőkönyv első és második kötelezettségvállalási időszakában, amelyeket jelentősen túl is teljesített.
Tekintettel kell ugyanakkor lenni arra is, hogy az éghajlatváltozás nem az egyetlen környezeti és
társadalmi kihívás, amellyel a világnak és Magyarországnak is szembe kell néznie, és amely összehangolt
globális fellépést igényel. A legfontosabb problémák átfogó megoldása érdekében az ENSZ Közgyűlése
2015-ben elfogadta a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendet. Az
egyhangúlag elfogadott 17 fenntartható fejlődési cél a fejlődés új egyetemes mércéjét állította fel annak
biztosításával, hogy senkit sem hagynak magára. Az alábbi fenntartható fejlődési célok és a kapcsolódó
indikátorok egy viszonyítási alapot jelentenek az előrehaladás sikerességének méréséhez.
A Keretrendszer figyelembe veszi ezeket a célokat, és hozzárendeli őket a megfelelő finanszírozási
célkitűzésekhez.
Uniós szakpolitikával való összhang
A Keretrendszer kidolgozásakor és felülvizsgálatakor az EU klímavédelmi törekvéseit is figyelembe
vettük. A Keretrendszer fő célkitűzése összhangban áll a klímasemleges Európai Unióról felvázolt
jövőképpel.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
7
2 A Keretrendszer
2.1 Alapfogalmak
A zöld hitelek úgy határozhatók meg, mint bármilyen jellegű hiteleszközök és/vagy feltételes
konstrukciók (például kötvénykeretek, garanciakeretek vagy akkreditívek), amelyeket kizárólag új
és/vagy már folyamatban lévő, támogatható Zöld Projektek teljes vagy részleges finanszírozása,
refinanszírozása vagy garantálása céljából bocsátanak rendelkezésre, és amelyek összhangban állnak a
GLP négy fő összetevőjével. A kizárólag a zöld gazdaságra összpontosító profilú („pure-play”) vállalatok
által felvett hitelek csak abban az esetben minősülnek zöld hitelnek, ha azok megfelelnek a GLP-nek,
valamint a kapcsolódó taxonómiák vagy MDB-k zöld támogathatósági kritériumainak.
A rulírozó hitelek is zöld hitelnek minősíthetők, feltéve, hogy a Zöld Projektek támogatható kategóriája
(vagy kategóriái), amelyekhez a hitel felhasználható, megfelelően azonosítható, és a hitel megfelel a GLP
mind a négy fő összetevőjének. Az Eximbank és a vállalkozások eseti alapon határozzák meg, hogyan
dokumentálják leghatékonyabban az igénybe vett finanszírozási források felhasználását az adott rulírozó
hitelszerződés kapcsán, és megállapodnak azt illetően, hogy a rulírozó hitelszerződés alapján történő
lehíváskor kell-e alkalmazni további adatszolgáltatási, jelentéstételi követelményeket és/vagy egyéb
feltételeket.
A zöld hitelek a kölcsön futamidejénél hosszabb működési élettartamú eszközök refinanszírozására
használhatók fel. A támogatható projektek mindaddig jogosultak refinanszírozásra, amíg használatban
vannak, a refinanszírozáskor megfelelnek a vonatkozó támogathatósági kritériumoknak, és értékelésük
továbbra is azt mutatja, hogy jelentős pozitív hatást fejtenek ki.
2.2 Struktúra
Az Eximbank jelenlegi üzleti aktivitása, a lehetséges fejlődési irányok és a szabályozók alapján az alábbi
fenntarthatósági területekre koncentrál:
➢ Megújuló energiaforrások felhasználása a termelésben
➢ Energiahatékonysági beruházások
➢ Elektromobilitás
➢ Fenntartható ingatlanberuházások
➢ Fenntartható agrárium
➢ Vízgazdálkodás, vízenergia hasznosítása, szennyvízkezelés
➢ Újrafeldolgozás, újrafelhasználás, hulladékkezelés a termelési folyamatokban (körforgásos
gazdaság)
A Keretrendszer célja, hogy illeszkedjen a GLP alapelveinek négy fő összetevőjéhez, amelyek a
következők:
Források felhasználása
• A zöld projektekre allokált hitelek hasznosulásának és célhoz kötött
felhasználásának leírása
• Az egyértelmű környezetvédelmi előnyök bizonyítása
• A környezetvédelmi előnyök értékelése és lehetséges számszerűsítése
• A zöld projekttípusok definiálása.
Projektkiválasztás és -
értékelés folyamata
A hitelfelvevő köteles egyértelmű információkkal szolgálni
• A zöld projektek környezeti fenntarthatósági célja(i)ról
Hatályos: 2024. november 15. napjától
8
• Kiegészítő tájékoztatást kell nyújtania az egyes projekt(ek)hez
kapcsolódó kockázatok azonosítására és kezelésére szolgáló
folyamatokra vonatkozóan
A hitelfelvevőt arra kérjük, hogy
• a fenti információkat a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos átfogó
célkitűzései, stratégiája, politikája és/vagy folyamatai összefüggésében
mutassa be,
• releváns esetben adjon tájékoztatást a projektek hivatalos vagy piaci
alapú taxonómiáknak való megfeleléséről, a vonatkozó támogathatósági
kritériumokról – ideértve adott esetben a kizárási kritériumokat is –, és
bocsássa rendelkezésre a projekt kiválasztása során hivatkozott zöld
standardokat vagy tanúsítványokat
• rendelkezzen olyan folyamattal, amely alkalmas arra, hogy meghatározza
az érintett projekt(ek) negatív társadalmi és/vagy környezeti kihatásai
ismert vagy potenciális lényeges kockázatainak enyhítésére szolgáló
eszközöket.
Források kezelése
• A zöld hitelből származó forrásokat egy erre a célra elkülönített számlán
kell jóváírni
• A zöld hitelek kihelyezésének nyilvántartása projekt kategóriákra bontva
transzparensen és integráltan
• A mindenkori nettó zöld hitelállomány folyamatos kimutatása a hitelek
állományváltozásának megfelelően
• Belső eljárásrend kialakítása a források követésére.
Jelentés
• Éves jelentéstétel a hitelek felhasználásáról
• Átfogó leírás a projektekről, az allokált források mértékéről és a várható
hatásról
• Kvalitatív és kvantitatív mérések és eredmények használata, a mögöttes
fő módszertanok bemutatásával
A Keretrendszer a nemzetközi (A) és a nemzeti (B) szabványok, szabályok és taxonómiák, valamint a (C)
multilaterális fejlesztési banki iránymutatások szerint elkülönülő feltételrendszereket alkalmaz a
Források felhasználását illetően, továbbá egységes szabályrendszert a Projektkiválasztás és -értékelés
folyamata, a Források kezelése és a Jelentések tekintetében. Ezért a három típusú feltételrendszert
egységes szerkezetű dokumentumban foglalja össze, kivéve a Források felhasználása részeket és a
vonatkozó mellékleteket.
Az Eximbank a fenntartható finanszírozás során a nemzetközi taxonómiák, különösen az uniós
taxonómia betartását támogatja és részesíti előnyben. A nemzetközi taxonómiák szabályainak hatályán
kívül eső dedikált hitelcélok esetében – illetve abban az esetben, ha a felhasználás módját illetően csak
korlátozottan léptették hatályba a nemzetközi taxonómiákat –, (i) a nemzeti taxonómia vagy (ii) a
multilaterális fejlesztési bankok szabályait és elfogadási feltételeit kell alkalmazni.
Az Eximbank érdemi lépéseket tett annak érdekében, hogy elősegítse fenntartható pénzügyi
portfóliójának erőteljes növekedését, ezért a kötvényfinanszírozásra is lehetőségként tekint. A zöld
hitelekre vonatkozó Green Loan Principles alapelvek alapvetően a zöld kötvények Green Bond Principles
alapstruktúráját követik, azonban a fő összetevőik néhány feltétel szempontjából eltérnek egymástól. A
kifejezetten a kötvényekre vonatkozó speciális feltételeket a Keretrendszer külön fejezete ismerteti (lásd
a 6. fejezetet).
Hatályos: 2024. november 15. napjától
9
2.3 Kapcsolódó szabályok, iránymutatások
A Keretrendszer megfogalmazásakor a GLP mellett figyelembe vettük az alábbi stratégiai
dokumentumokat is:
▪ Az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljai
15
(SDG)
▪ A GBP 2021 júniusától hatályos, legújabb kiadása
16
(a 2022. júniusi 1. számú melléklettel)
▪ A fenntartható tevékenységek európai rendszertanának legutolsó változata (EU Taxonomy/ EU
Taxonómia
17
) és annak technikai melléklete
18
, melyet az Európai Bizottság által létrehozott
Technikai Szakértői Csoport (Technical Expert Group - TEG) készített el, mindkét dokumentum
hatályos 2020. márciusától
▪ Az európai parlament és tanács (EU) 2020/852 számú (2020. június 18.) a fenntartható
befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet
módosításáról szóló rendelet
19
(a továbbiakban: Taxonómia rendelet)
▪ A Bizottság felhatalmazáson alapuló (EU) 2021/2139 számú (2021. június 4.) az éghajlatváltozás
mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz lényegesen hozzájáruló és az
egyéb környezeti célkitűzéseket jelentősen nem sértő gazdasági tevékenységekkel szemben
támasztott követelmények meghatározásához szükséges technikai vizsgálati kritériumok (TSC)
megállapítása érdekében történő kiegészítéséről szóló
20
(a továbbiakban: TSC rendelet)
rendelet, amely kiegészíti az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendeletét
▪ A Bizottság (EU) 2022/1214 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. március 9.) az (EU)
2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendeletnek egyes energiaágazatbeli gazdasági
tevékenységek tekintetében, valamint az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendeletnek
az ezekre a gazdasági tevékenységekre vonatkozó különös közzétételek tekintetében történő
módosításáról
21
▪ A Climate Bonds taxonómia
22
(CB Taxonomy / CB Taxonómia) legutolsó változata, mely
irányelveket határoz meg az alacsony kibocsátású gazdaságra való gyors átálláshoz, hatályos
szeptember 21-től
▪ A Magyar Nemzeti Bank (MNB) „Zöld vállalati és önkormányzati tőkekövetelmény-
kedvezményre” vonatkozó irányelveinek
23
(MNB tőkekövetelmény-kedvezmény irányelvek)
legutolsó változata, hatályos 2023. december 20-tól.
15
Resolution adopted by the General Assembly on Work of the Statistical Commission pertaining to the 2030 Agenda for
Sustainable Development (A/RES/71/313), Annex. 2017. 07.06.
16
Green-Bond-Principles-June-2022-060623.pdf (icmagroup.org)
17
Sustainable finance: TEG final report on the EU taxonomy | Knowledge for policy (europa.eu)
18
Technical annex to the TEG final report on the EU taxonomy (europa.eu)
19
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:32020R0852&from=HU
20
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:32021R2139
21
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:32022R1214
22
CBI_Taxonomy_Tables-08A (1).pdf (climatebonds.net), 2021. szeptember
23
zold-vallalati-es-onkormanyzati-tokekovetelmeny-kedvezmeny.pdf (mnb.hu)
Hatályos: 2024. november 15. napjától
10
A GLP, GBP az EU Taxonómia, a CB Taxonómia, az MDB irányelvek és az MNB irányelvek változásai
tükröződni fognak a Keretrendszer később módosított, kiegészített verzióiban. A Keretrendszer
kiegészítésére sor fog kerülni abban az esetben is, ha azt a piac igényli, illetve a zöld finanszírozással
kapcsolatos tapasztalataink és folyamataink lehetővé teszik új finanszírozási célok bevonását a
Keretrendszerbe. A módosítási igénytől függetlenül a teljes Keretrendszer felülvizsgálatára legalább
kétévente sor kerül.
A Keretrendszer módosított változatára a jelen verzióhoz kiadott Second Party Opinion (a nemzetközi
piaci gyakorlatok értelmében) hatályát veszíti.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
11
2.4 Kizárások
Általános kizárások
Az Eximbank Üzletszabályzat mellékletében felsorolt, a finanszírozásból kizárt ügyleteken
túlmenően az Eximbank kifejezetten kizárja a beruházások Keretrendszer alatt történő
finanszírozását az alábbi esetekben:
▪ fosszilis tüzelőanyagok feltárása, előállítása, vagy felhasználása energia előállításához
24
,
▪ a beruházás következtében erdők pusztulnak, a felszíni vagy a felszín alatti vizek jó állapota
csökken, a biodiverzitás veszélyeztetett,
▪ a beruházás emberi jogokat és társadalmi csoportokat sért.
2.5 Közvetlen finanszírozás és pénzügyi közvetítőkön keresztül nyújtott finanszírozás
Közvetlen finanszírozás
Az Eximbank a Keretrendszerben rögzített szabályok és eljárások alapján nyújt közvetlen finanszírozást
(értékelés, kiválasztás, források kezelése, monitoring).
Refinanszírozáson keresztül nyújtott finanszírozás
A refinanszírozó partner az Eximbank által kialakított részletes szabályok szerint jár el az egyes hitelek
kihelyezésekor, a kiválasztás/értékelés, a dokumentációs előírások, a monitoring szabályai az Eximbank
hatáskörében vannak. A dokumentáció és a folyósítások ellenőrzési feladatait, valamint a monitoring
feladatokat az Eximbank (részben) a refinanszírozó partnerre delegálja, előzetes vagy utólagos
ellenőrzéssel. A zöld kitettségek tekintetében tehát refinanszírozási ügyleteknél is a közvetlen
ügyletekkel azonos megfelelőségi ellenőrzés, zöld kategóriákba való besorolás, zöld arányszám vizsgálat,
folyósítási, nyilvántartási, jelentésadási és monitoring eljárások vannak érvényben, mint a közvetlen
hiteleknél.
Amennyiben a refinanszírozó partner független külső fél által felülvizsgált zöld finanszírozási
keretrendszerrel rendelkezik, az Eximbank előzetes vizsgálatnak veti alá az érintett refinanszírozó
partner keretrendszerét. Ezt követően megállapodást köt a refinanszírozó partnerrel, melyben rögzítik
a befogadható ügyletek körét (zöld kategória, zöld arányszám). A megállapodás feltételei tehát:
független külső fél által kiállított SPO, a keretrendszer Eximbank által elvégzett előzetes vizsgálata. A
továbbiakban a refinanszírozó partner az ügyletek finanszírozását és monitoringját saját szabályai és
eljárásai szerint végzi. A kihelyezések adatait, a monitoring eredményeit olyan részletezettséggel
24
Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendeletnek egyes energiaágazatbeli gazdasági tevékenységek tekintetében,
valamint az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az ezekre a gazdasági tevékenységekre vonatkozó különös
közzétételek tekintetében történő módosításáról szóló, (EU) 2022/1214 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ BIZOTTSÁGI
RENDELETBEN (2022. március 9.) meghatározott intézkedések kivételével
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:32022R1214&from=EN
Hatályos: 2024. november 15. napjától
12
bocsátja az Eximbank rendelkezésére, ami lehetővé teszi a jelen Keretrendszerben ismertetett
tartalommal az éves jelentés egységes szerkezetben való elkészítését.
Elfogadható külső szakértők:
A zöld hitelcél, a TSC-k, a DNSH feltételek és a zöld arányszám igazolásához az esetek többségében
szükséges külső, független szakértő erre vonatkozó véleménye.
Közvetlen ügyletek esetében ilyen véleményt az Eximbank által elfogadható külső szakértők listáján
szereplő céggel kell elkészíttetni az ügyfél költségére. A listát az Eximbank rendszeresen aktualizálja, és
ügyfelei rendelkezésére bocsátja.
A refinanszírozó partnerek esetében az Eximbank a szakértőkre vonatkozó általános szabályokat hirdet
meg (kamarai tagság, minősített szakértő stb. a zöld hitelcél függvényében), és a szakértő
kiválasztása/elfogadása a refinanszírozó partner feladata. Az Eximbank fenntartja magának a jogot, hogy
1 milliárd forint feletti hitelösszeg esetében saját listáján szereplő szakértő alkalmazását írja elő.
Disclaimer
A Deloitte Zrt. külső vizsgálata alapján kiállított SPO (Second Party Opinion) az Eximbank Zöld
Finanszírozási Keretrendszerének (ZFK) 2024. október 1-jén jóváhagyott verziójára érvényes. A ZFK
nemzetközi és hazai szabályrendszerek (EU taxonomy, CB taxonomy, Magyar Nemzeti Bank
Tőkekövetelmény-kedvezmény Program) alkalmazásával, valamint a nemzetközi zöldhitelezési és zöld
kötvénykibocsátási előírásokkal (LMA GLP, ICMA GBP) összhangban készült. Az SPO a 2024. november
15-én érvényben lévő szabályrendszerekkel való összhang megállapítására vonatkozik. A ZFK aktuális
verziója a Magyar Nemzeti Bank Tőkekövetelmény-kedvezmény Programja (MNB TKK) 2023. december
20-i hatállyal érvénybe lépő szabályai alapján került kialakításra. Az MNB TKK keretén belül kialakított
szabályrendszerek és előírások ugyanakkor dinamikusan változhatnak. Ezeket a változásokat a ZFK nem
követi le automatikusan, csak a soron következő felülvizsgálatkor. A ZFK-nak való megfelelés nem jelenti
automatikusan a mindenkori MNB TKK igénybevételére való jogosultságot.
A mindenkori jogszabályoknak és az MNB TKK elvárásoknak való megfelelést a ZFK és a jogszabályokban
vagy az MNB TKK követelményekben a ZFK kiadása óta bekövetkezett változásokat tartalmazó
termékleírások feltételei együttesen biztosítják, beleértve a dokumentációs követelmények részletes
meghatározását.
Amennyiben a mindenkori vonatkozó jogszabályokban és az MNB TKK-ban rögzített szabályokban
jelentős változások következnek be, úgy az EXIM a Keretrendszert soron kívül felülvizsgálja és
átdolgozását követően a változásoknak megfelelő ZFK-t tesz közzé, ezáltal biztosítva a jogszabályoknak
és az MNB TKK elvárásoknak való megfelelést.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
13
3 Források felhasználása
Az Eximbank általánosságban mind a zéró kibocsátású, mind a tranzíciós kategóriába eső ügyleteket
támogatja
25
(lsd. TEG Final Report, March, 2020). A befogadható ügyleteket a következő fő kategóriákba
sorolja:
A. Nemzetközi standardok és taxonómiák alapján
kiválasztott ügyletek
A nemzetközi szabványok alapján kiválasztott ügyletek, melyek megfelelnek
▪ az EU Taxonómiában (A.1.) vagy
▪ a CB Taxonómiában (A.2.) foglaltaknak.
Az ügyletek megfelelnek a fenti nemzetközi taxonómiák követelményeinek.
B. Nemzeti szabályozások és MNB irányelvek
alapján kiválasztott ügyletek
A hazai jogszabályoknak és kormányzati, valamint MNB irányelveknek megfelelő ügyletek, melyek a
taxonómiákban szereplő elvárásokat részben teljesítik (nem érik el a taxonómiában rögzített minimális
hatékonyságnövekedés/CO2 csökkentést vagy nem a fenti taxonómiákban foglaltak szerint vizsgálják
meg a DNSH kritériumokat).
Az ügyletek megfelelnek a nemzeti standardok előírásainak, és részben a nemzetközi taxonómiák
követelményeinek is.
C. Az MDB-k iránymutatásai alapján kiválasztott
ügyletek
A Keretrendszerben jelenleg szereplő, az alábbi MDB-k által alkalmazott szabályoknak megfelelően
kiválasztott ügyletek:
▪ EIB
▪ MIGA
Az ügyletek megfelelnek a multilaterális fejlesztési bankok követelményeinek.
Az Eximbank hatékonyan együttműködik a fenti MDB-kkel annak érdekében, hogy az EBB-vel vagy más
pénzügyi szervezetekkel kötött refinanszírozási megállapodások segítségével diverzifikálni tudja
kedvezményes finanszírozási forrásait, MIGA-garancia biztosítása mellett. Ezért a Keretrendszerben
25
Green activities: Activities that are already low carbon (i.e., activities associated with sequestration or very low and zero
emissions). These activities require capital to increase their development and wider deployment. The technical screening
criteria for these activities are likely to be stable and long-term.
Greening of activities: Activities that contribute to a transition to a net-zero emissions economy in 2050 but are not currently
close to a net-zero carbon emissions level. These activities are critical to the economy but must significantly enhance their
performance beyond the industry average, without lock-in to carbon-intensive assets or processes. The technical screening
criteria for these activities will be subject to regular revision, approaching zero over time.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
14
támogatott ügyletek a Keretrendszer jóváhagyásakor megfelelnek az MDB-k klímafinanszírozási
elveinek
26
.
A vállalkozásoknak és az ügyleteknek meg kell felelniük az MDB-k iránymutatásainak és kritériumainak,
amelyeket az adott MDB és az Eximbank között létrejött, nem nyilvános szerződések szabályoznak. Az
Eximbank által az egyes finanszírozási programok keretében finanszírozni kívánt célokra vonatkozó
iránymutatásokat és kritériumokat a refinanszírozó partnerek és az Eximbank által aláírt, vonatkozó
termékleírások és finanszírozási szerződések tartalmazzák.
Az MDB iránymutatásai alapján kiválasztott célok elősegítik az Eximbank üzleti és ESG-vonatkozású
stratégiai céljainak megvalósítását. A 3.3. pontban felsorolt célokon kívül bármely olyan tevékenység
finanszírozható az EBB vagy a MIGA által meghatározott feltételek szerint, amely hozzájárul a kormány
által meghirdetett programokban, a nemzeti stratégiai dokumentumokban és a nemzetközi fejlesztési
irányelvekben meghatározott klímavédelmi és gazdasági célok megvalósításához.
A befogadott ügyletekre alkalmazott további szabályrendszerek
Az Eximbank törekszik arra, hogy a finanszírozott ügylet – amennyiben mérhető – összhangban legyen
az OECD multinacionális cégekre vonatkozó irányelveivel
27
, a vállalkozásokra és az emberi jogokra
vonatkozó ENSZ irányelvekkel
28
és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) nyilatkozatában
29
előírt, a
munkára vonatkozó alapvető jogokkal (minimum social safeguards – MS). A megfelelés ellenőrzése
társadalmi hatásvizsgálat keretében történik
▪ a nemzetközi standardok és taxonómiák alapján és
▪ a nemzeti szabályozások és MNB irányelvek alapján kiválasztott ügyletek esetében egyaránt.
26
2020-Joint-MDB-report-on-climate-finance-Report-final-web.pdf (worldbank.org)
27
http://mneguidelines.oecd.org/guidelines/
28
https://www.ohchr.org/documents/publications/guidingprinciplesbusinesshr_en.pdf
29
https://www.ilo.org/declaration/lang--en/index.htm
Hatályos: 2024. november 15. napjától
15
3.1 Nemzetközi standardok alapján kiválasztott ügyletek (A)
3.1.1 EU Taxonómia (A.1.)
3.1.1.1 Megújuló energia termelése
EU
taxonómia
célkitűzés:
Éghajlatvált
ozás
mérséklése
Finanszírozással támogatható ügyletek:
Létesítmények építése, melyek villamos-, hő-, hűtési energiát állítanak elő a következő
energiaforrásokból:
o Napenergia (naphő és fotovoltaikus napenergia)
o Szélenergia
o Geotermikus energia (hőszivattyút is ideértve)
o Hulladéklerakó helyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok, biogázok
o Hulladékhő
o Bioenergia (biomassza, biogáz)
• Mezőgazdasági és erdészeti biomassza energetikai hasznosítása esetén a
felhasznált biomasszának meg kell felelnie az (EU) 2018/2001 irányelv 29.
cikkének (2)-(5) vagy (6)-(7) bekezdésében meghatározott kritériumoknak.
Megújulóenergia-technológiák előállítása „meg-újuló energiaforrásokból előállított energia”
vagy „megújuló energia” termelése céljából
o „Megújuló energiaforrásokból előállított energia” vagy „megújuló energia”:
Nem fosszilis megújuló energiaforrásokból származó energia, nevezetesen szélenergia,
napenergia (naphő és fotovoltaikus napenergia) és geotermikus energia, környezeti
energia, árapály-, hullám- és az óceánból nyert egyéb energia, vízenergia, biomassza,
hulladéklerakó helyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok, továbbá
biogázok energiája.
30
ENSZ SDG:
Finanszírozással támogatható ügyletekre vonatkozó fejezetek jelen dokumentum 1. számú mellékletében
találhatóak:
Ügyletek: TSC rendelet vonatkozó fejezetei:
Villamosenergia termelése
Napenergia (naphő és fotovoltaikus napenergia) 4.1. és 4.2.
Szélenergia 4.3.
Geotermikus energia 4.6.
Bioenergia 4.8.
Hőenergia/hűtési energia előállítás
Napenergia 4.21.
Geotermikus energia 4.22.
30
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.)
a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról
Hatályos: 2024. november 15. napjától
16
Bioenergia 4.24.
Hulladékhő 4.25.
Megújuló-technológia előállítása 3.1.
x
Az EU Taxonómia alapján kiválasztott megújuló energiatermelés részletes feltételrendszerét (TSC és
DNSH)
▪ a jelen dokumentum 1. számú melléklete tartalmazza.
A társadalmi hatásvizsgálatot (MSS)
▪ a jelen dokumentum 6. számú függeléke szerint kell elvégezni.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
17
3.1.1.2 Energiatárolás
EU taxonómia
célkitűzés:
Éghajlatváltozás
mérséklése
Finanszírozással támogatható ügyletek:
Villamosenergia- és hőenergiatároló (fűtő/hűtő) létesítmények építése
o Technológia-semleges: mindenfajta helyhez kötött, fizikai vagy kémiai
technológiát alkalmazó, villamos energia vagy hőenergia tárolására szolgáló
berendezés elfogadható.
o Az energiatároló csatlakoztatható a közüzemi villamosenergia- vagy hőenergia-
átviteli vagy -elosztó hálózatokhoz.
o Az energiatároló szolgálhat megújuló erőművek vagy fűtőművek termelésének
szabályozására (pl. közvetlen erőművi csatlakozással vagy aggregátoron keresztül),
vagy egy adott fogyasztási hely energiafelhasználásának kielégítésére.
o Megújuló energia tárolására elfogadhatóak a kémiai energiatárolási megoldások.
o A 0,5 MW vagy ennél nagyobb névleges kapacitású villamosenergia-tárolók
esetében a hitel felhasználásának célját villamosenergia-tárolási engedély
bemutatásával lehet igazolni.
ENSZ SDG:
Finanszírozással támogatható ügyletekre vonatkozó fejezetek jelen dokumentum 1. számú mellékletében
találhatóak:
Ügyletek: TSC rendelet vonatkozó fejezetei:
Energiatárolás (hő- és villamos energia) 4.10. és 4.11.
x
Az EU Taxonómia alapján kiválasztott megújuló energiatermelés részletes feltételrendszerét (TSC és
DNSH)
▪ a jelen dokumentum 1. számú melléklete tartalmazza.
A társadalmi hatásvizsgálatot (MSS)
▪ a jelen dokumentum 6. számú függeléke szerint kell elvégezni.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
18
3.1.1.3 Hidrogén előállítása
EU taxonómia
célkitűzés:
Éghajlatváltozás
mérséklése
Finanszírozással támogatható ügyletek:
Hidrogén és hidrogénalapú szintetikus üzemanyagok előállítása.
A tevékenységeknek eleget kell tenniük az alábbi kritériumoknak:
o A tevékenység hidrogén esetében megfelel az életciklus-alapú ÜHG-
kibocsátásmegtakarításokra vonatkozó, a 94 g CO2e/MJ fosszilisüzemanyag-
komparátorhoz viszonyított 73,4 %-os (ennek alapján 3 t CO2e/t H2-nél kisebb
életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás adódik), illetve hidrogénalapú szintetikus
üzemanyag esetében 70 %-os követelménynek, az (EU) 2018/2001 irányelv 25.
cikkének (2) bekezdésében és V. mellékletében foglalt megközelítés
analógiájára.
o Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátásmegtakarítások számítása az (EU) 2018/2001
irányelv 28. cikkének (5) bekezdésében említett módszertan vagy alternatívaként
az ISO 14067:2018119 vagy az ISO 14064-1:2018120 segítségével történik.
o A számszerűsített életciklus-alapú kibocsátásmegtakarításokat az (EU)
2018/2001 irányelv 30. cikkével összhangban vagy adott esetben független
harmadik fél által kell ellenőrizni.
o Amennyiben azt a CO2-t, amelyet a gyártás során egyébként kibocsátanának,
föld alatti tárolás céljából leválasztják, a CO2-t a TSC melléklet 5.11. és 5.12.
szakaszában foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelően szállítják és
tárolják a föld alatt.
ENSZ SDG:
Finanszírozással támogatható ügyletekre vonatkozó fejezetek jelen dokumentum 2. számú mellékletében
találhatóak:
Ügyletek: TSC rendelet vonatkozó fejezetei:
Megújuló-technológia előállítása 3.10.
x
Az EU Taxonómia alapján kiválasztott megújuló energiatermelés részletes feltételrendszerét (TSC és
DNSH)
▪ a jelen dokumentum 2. számú melléklete tartalmazza.
A társadalmi hatásvizsgálatot (MSS)
▪ a jelen dokumentum 6. számú függeléke szerint kell elvégezni.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
19
3.1.1.4 Fenntartható ingatlan
EU taxonómia
célkitűzés:
Éghajlatváltozás
mérséklése
Finanszírozással támogatható ügyletek:
Új lakáscélú ingatlan, ipari vagy kereskedelmi ingatlanok építése
▪ Az építés eredményeként létrejövő épület energiahatékonyságát meghatározó primer-
energia-igény legalább 10 %-kal kisebb, mint a közel nulla energiaigényű épületekre
vonatkozóan a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet végrehajtó
nemzeti intézkedésekben meghatározott küszöbérték. Az energiahatékonyságot a kész
épület energiahatékonysági tanúsítványával (EPC) kell igazolni.
▪ Az 5000 m2 -nél nagyobb épületek esetében az építés eredményeként létrejövő
épületet a befejezéskor légtömörségi és hőállósági vizsgálatnak kell alávetni.
▪ Az 5000 m2 -nél nagyobb épületek esetében az építés eredményeként létrejövő épület
teljes életciklusra vonatkozó globális felmelegedési potenciálját (GWP) az életciklus
minden egyes szakaszára kiszámították, és kérésre közlik a befektetőkkel és az
ügyfelekkel.
Lakáscélú ingatlanok, ipari vagy kereskedelmi ingatlanok vásárlása és tulajdonjoga
▪ A 2020. december 31. előtt épült épületek legalább A. osztályú energetikai
tanúsítvánnyal (EPC) rendelkeznek. Alternatívaként az épület a nemzeti vagy regionális
épületállomány operatív primerenergia-igényként (PED) kifejezett és megfelelő
bizonyítékokkal igazolt felső 15 %-ában található.
▪ A 2020. december 31. után épült épületek esetében az épület megfelel az új épületek
építése esetében meghatározott, a vásárlás időpontjában releváns kritériumoknak.
▪ Az energiahatékonyság-ellenőrzés és -értékelés révén hatékonyan működik.
Meglevő lakáscélú ingatlanok, ipari és kereskedelmi ingatlanok korszerűsítése
▪ Az épület-korszerűsítés megfelel a jelentős épület-korszerűsítésekre vonatkozó
követelményeknek, vagy alternatívaként
▪ A korszerűsítés a primerenergia-igény (PED) legalább 30 %-os csökkenését
eredményezi.
▪ Megújuló energia alkalmazása esetén a „Megújuló energiatermelés” feltételeit
teljesíteni kell.
Önkormányzatok, valamint kis- és mikrovállalkozások esetében, ahol a szerződött összeg
nem haladja meg az 1 millió eurót:
Lakáscélú ingatlanok, ipari vagy kereskedelmi ingatlanok építése, vásárlása és tulajdonjoga
▪ az épület összesített energetikai jellemzőjének számított értéke nem haladja meg a 68
kWh/m²/év értéket, és
▪ az épületek energetikai besorolása legalább „A+”.
Új épület építésére szolgáló építési telek vásárlása támogatható, ha az új épület a telken
épül, és a vásárlástól számított 4 éven belül kiadják rá a használatbavételi engedélyt.
Az alábbi feltételek egyikének megfelelő, meglevő lakáscélú ingatlanok, ipari és
kereskedelmi ingatlanok korszerűsítése vagy megvásárlása és korszerűsítése:
▪ az épületek energetikai minőségi osztálya „A+”-nál rosszabb, de a korszerűsítés
legalább „A+” vagy annál jobb energetikai besorolást eredményez; és az épület
összesített energetikai jellemzőjének számított értéke nem több, mint 68 kWh/m²/év.
▪ az épület igazolhatóan 1990 előtt épült, és a korszerűsítés legalább „A+” vagy annál
jobb energetikai besorolást eredményez; és az épület összesített energetikai
jellemzőjének számított értéke nem több, mint 68 kWh/m²/év.
ENSZ SDG:
Hatályos: 2024. november 15. napjától
20
▪ A korszerűsítés a primerenergia-igény (PED) legalább 30 %-os csökkenését
eredményezi.
▪ A korszerűsítés a 9/2023 (V.25.) ÉKM rendelet szerint jelentős felújításnak minősül,
amit független műszaki szakértői jelentés is igazol.
Finanszírozással támogatható ügyletekre vonatkozó fejezetek jelen dokumentum 3. számú mellékletében
találhatóak:
Ügyletek: TSC rendelet vonatkozó fejezetei:
Új épületek építése 7.1.
Meglévő épületek korszerűsítése 7.2.
Épületek vásárlása és tulajdonjoga 7.7.
x
Az EU Taxonómia alapján kiválasztott fenntartható ingatlanberuházások finanszírozásának részletes
feltételrendszerét (TSC és DNSH)
▪ a jelen dokumentum 3. számú melléklete tartalmazza.
A beruházások fenntarthatósági kritériumoknak történő megfelelősége ellenőrzéshez
▪ a jelen dokumentum 2. számú függeléke alkalmazandó.
A társadalmi hatásvizsgálatot (MSS)
▪ a jelen dokumentum 6. számú függeléke szerint kell elvégezni.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
21
3.1.1.5 Fenntartható közlekedés
EU taxonómia
célkitűzés:
Éghajlatváltozás
mérséklése
Finanszírozással támogatható ügyletek:
Zéró közvetlen (kipufogógáz) CO
2
-kibocsátású városi és elővárosi személyszállítást végző
járművek beszerzése.
▪ A járművek a következő kategóriákba esnek:
o Autóbusz
o Trolibusz
o Villamos
o Elővárosi vasút
Zéró közvetlen (kipufogógáz) CO
2
-kibocsátású közúti áruszállítást végző járművek
beszerzése.
▪ A járművek a következő kategóriákba esnek:
o Tehergépkocsi: teherszállításra alkalmas rakfelülettel rendelkező gépjármű,
beleértve a legfeljebb 3,5 tonna megengedett össztömegű ún. kishaszon-
gépjárműveket
o Nagyhaszongépjárművek: vontató és nyerges vontató, beleértve 3,5 tonnát
meghaladó össztömegű tehergépjárműveket
x
ENSZ SDG:
Kizárások: A járművek fosszilis tüzelőanyagok szállítására szolgálnak
Finanszírozással támogatható ügyletekre vonatkozó fejezetek jelen dokumentum 4. számú mellékletében
találhatóak:
Ügyletek: TSC rendelet vonatkozó fejezetei:
Szállítás
Városi és elővárosi közlekedés, közúti személyszállítás 6.3.
Közúti áruszállítás 6.6.
x
Az EU Taxonómia alapján kiválasztott fenntartható közlekedés finanszírozásának részletes
feltételrendszerét (TSC és DNSH)
▪ a jelen dokumentum 4. számú melléklete tartalmazza.
A társadalmi hatásvizsgálatot (MSS)
▪ a jelen dokumentum 6. számú függeléke szerint kell elvégezni.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
22
3.1.2 CB taxonómia (A.2.)
3.1.2.1 Fenntartható hulladékkezelés
CB taxonómia
célkitűzés:
Hulladék és
szennyezés
ellenőrzése
Finanszírozással támogatható ügyletek:
A hulladékról szóló 2021. évi CLXXXV. törvény 2.§
(1) 43. pontja szerint definiált települési szilárd
hulladék, valamint hasonló kereskedelmi és ipari
hulladék
▪ újrahasználatra
31
való előkészítése
▪ újrafeldolgozása
32
▪ egyéb hasznosítása céljából
A hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII.) VM
rendelet 1. számú mellékletében foglalt
csoportosítás, illetve definíciók alapján
általánosságban minden megnevezett települési
hulladék, amelybe beletartoznak: háztartási
hulladék és a háztartási hulladékhoz hasonló
kereskedelmi, ipari és intézményi hulladék
(részletesen lsd. a 5. számú mellékletben).
Alkategóriák:
▪ ÚJRAFELHASZNÁLÁS – MATERIAL REUSE
Anyagok újrafelhasználására szolgáló
létesítmények, melyek felújítják vagy tisztítják az
alkatrészeket vagy a termékeket az eredeti
funkciójukban történő újrafelhasználás céljából
▪ ÚJRAFELDOLGOZÁS – MATERIAL RECYCLING
Anyagok újrafeldolgozására szolgáló
létesítmények
(fémek, műanyagok, üvegek és papír)
Általános kizárások
▪ Olyan kereskedelmi és ipari
hulladék, ami nem feleltethető
meg a rendeletben foglalt
kategóriáknak
33
Kizárások alkategóriánként:
▪ A termékeket előzetes
feldolgozással állítják vissza
eredeti felhasználásra.
▪ Elektromos és elektronikus
berendezések esetében a
termékek nem tartoznak
ökocímkézési rendszer hatálya
alá, illetve ha igen, akkor nem a
három legalacsonyabb
energiafelhasználási
kategóriába esnek.
▪ A másodlagos nyersanyagok –
hulladékfeldolgozást követően
– nem kerülnek értékesítésre.
ENSZ SDG:
31
Tisztítással, javítással, valamint ellenőrzéssel végzett hasznosítási művelet, amelynek során a hulladékká vált terméket vagy
alkatrészét előkészítik arra, hogy bármilyen egyéb előkezelés nélkül újra használható legyen
32
Olyan hasznosítási művelet, amelynek során a hulladékot termékké vagy anyaggá alakítják annak eredeti használati céljára,
akár más célokra; ez magában foglalja a szerves anyagok feldolgozását, de nem tartalmazza az energetikai hasznosítást és az
olyan anyaggá történő feldolgozást, amelyet feltöltési műveletek során használnak fel
33
The Climate Bonds Standard & Certification Scheme’s Waste Management Criteria, Background Paper, December 2019, Box
1: types of waste Crit Waste Management Criteria.pdf (climatebonds.net)
Hatályos: 2024. november 15. napjától
23
▪ ÖSSZEGYŰJTÉS, ELŐVÁLOGATÁS –
COLLECTION, PRE-SORTING
Konténerek hulladékhoz. Létesítmények
hulladék gyűjtéséhez, válogatáshoz és
anyaghasznosításhoz (a létesítményekben az
újrafelhasználható vagy újrahasznosítható
anyagok aránya magas)
▪ HULLADÉKTÁROLÁS – WASTE STORAGE
FACILITIES
Hulladéktároló létesítmények egy adott
hulladékfeldolgozó létesítményhez/eszközhöz
(lehetőségek tárolásra, ömlesztett tárolásra)
▪ A konténerek nem 100%-ban
újrahasznosított anyagokból
készülnek
▪ A létesítmény nem támogatja
a hulladék forrás szerinti
elkülönítését
▪ A vegyes hulladékot feldolgozó
létesítmények nem különítik el
a hulladékkomponenseket
▪ Az összes tárolt hulladék nem
kerül átadásra a hulladék-
feldolgozó létesítményhez/
eszközhöz
A CB Taxonómia alapján kiválasztott fenntartható hulladékkezelés finanszírozásának részletes
feltételrendszerét (jogosultsági kritériumok, alkalmazkodás és ellenállóképesség)
▪ a jelen dokumentum 5. számú melléklete tartalmazza.
A társadalmi hatásvizsgálatot (MSS)
▪ a jelen dokumentum 6. számú függeléke szerint kell elvégezni.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
24
3.1.2.2 Fenntartható vízkezelés
CB Taxonómia
környezeti
célkitűzése:
Vízi infrastruktúra
EU környezeti
célkitűzés:
Éghajlatváltozás
mérséklése
A vízi és a tengeri
erőforrások
fenntartható
használata és
védelme
Finanszírozással támogatható ügyletek:
Víz monitoring, tárolás, kezelés, elosztás, sótalanítás, árvízvédelem, vízmegőrzés
Alkategóriák:
▪ VÍZMONITORING – WATER MONITORING
Pl. Intelligens hálózatok, korai figyelmeztető rendszerek viharok, aszályok, árvizek vagy
gátszakadások esetén, vízminőség vagy mennyiségfigyelési folyamatok
▪ VÍZTÁROLÁS – WATER STORAGE
Pl. Esővízgyűjtő rendszerek, csapadékvíz-kezelő rendszerek, vízelosztó rendszerek,
beszivárgó tavak, víztározó, talajvíz-feltöltő rendszerek, csatornarendszerek,
szivattyúk, homokgátak
▪ VÍZKEZELÉS – WATER TREATMENT
Pl. Ivóvízkezelés, víz-újrahasznosító rendszerek, szennyvíztisztító létesítmények,
trágya- és iszapkezelő létesítmények, ökológiai visszatartó rendszer
▪ VÍZELOSZTÁS – WATER DISTRIBUTION
Pl.: Esővízgyűjtő rendszerek, gravitációval táplált csatornarendszerek, szivattyúzott
csatorna- vagy vízelosztó rendszerek, teraszos rendszerek, csepegtető-, forgó
öntözőrendszerek
▪ VÍZSÓTALANÍTÁS – WATER DESALINATION
Pl. Tengervíz-sótalanító berendezések, brakkvíz sótalanító berendezések
▪ ÁRVÍZVÉDELEM – FLOOD DEFENCE
Pl. Túlfeszültség-akadályok, szivattyútelepek, gátak, kapuk
▪ TERMÉSZETALAPÚ MEGOLDÁSOK – NATURE BASED SOLUTIONS
Pl.
❖ Víztárolás a vízi ökoszisztémákból, víztartó réteg tárolása, hótakaró lefolyása,
talajvíz-feltöltő rendszer, parti vizes élőhelyek
❖ Árvízvédelem ökológiai megtartással, a part menti vizes élőhelyek helyreállítása,
eszközök áthelyezése
❖ Szárazság elleni védelem a víztartó rétegek tárolásával, a feltöltési zóna kezelésével,
a vizes élőhelyek kezelésével
❖ Vízkezelés természetes szűrőrendszerekkel, erdő- és tűzvédelem
❖ Csapadékvíz kezelése áteresztő felületek, eróziószabályozó rendszerek,
elpárologtató rendszerek segítségével
ENSZ SDG:
Kizárások
Tárolás, kezelés, elosztás, természetes alapú megoldások:
▪ Az ügyfél nem tudja megfelelő módon alátámasztani, hogy negatív nettó
üvegházhatású-gáz kibocsátása nem várható
▪ Negatív nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás várható és az ügyfél nem tudta
megbecsülni és megfelelő eljárásokkal mérsékelni az üvegházhatást okozó gázok
hatását a projekt/eszköz működési élettartama alatt.
Vízsótalanítás:
▪ Az energiaellátáshoz felhasznált energia átlagos karbon-intenzitása 100 g CO2/kWh
felett van az eszköz élettartama alatt
Hatályos: 2024. november 15. napjától
25
A CB Taxonómia alapján kiválasztott fenntartható vízkezelés finanszírozásának részletes
feltételrendszerét (jogosultsági kritériumok, sebezhetőség és alkalmazhatóság)
▪ a jelen dokumentum 6. számú melléklete tartalmazza.
A társadalmi hatásvizsgálatot (MSS)
▪ a jelen dokumentum 6. számú függeléke szerint kell elvégezni.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
26
3.2 Nemzeti taxonómia: (az MNB TKK irányelvek alkalmazásával kialakított
szabályrendszer, azonban az abban rögzített tevékenységekhez képest a
támogatható ügyletek köre szűkített, esetenként az MNB TKK irányelvekben rögzített
feltételeknél szigorúbb szabályok alkalmazásával) (B)
34
3.2.1 Megújuló energia termelése
EU taxonómia
célkitűzés:
Éghajlatváltozás
mérséklése
Finanszírozással támogatható ügyletek:
Létesítmények építése, melyek villamos-, hő-, hűtési energiát állítanak elő a következő
erőforrásokból:
o Napenergia (naphő és fotovoltaikus napenergia)
o Szélenergia
o Geotermikus energia (hőszivattyút is ideértve)
o Hulladékhő
o Hulladéklerakó helyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok, biogázok
o Bioenergia (biomassza, biogáz)
• Mezőgazdasági és erdészeti biomassza energetikai hasznosítása esetén a
felhasznált biomasszának meg kell felelnie az (EU) 2018/2001 irányelv 29.
cikkének (2)-(5) vagy (6)-(7) bekezdésében meghatározott kritériumoknak.
Megújulóenergia-technológiák előállítása „meg-újuló energiaforrásokból” vagy „megújuló
energia” termelése céljából
o „Megújuló energiaforrásokból előállított energia” vagy „megújuló energia”:
Nem fosszilis megújuló energiaforrásokból származó energia, nevezetesen
szélenergia, napenergia (naphő és fotovoltaikus napenergia) és geotermikus
energia, környezeti energia, árapály-, hullám- és az óceánból nyert egyéb energia,
vízenergia, biomassza, hulladéklerakó helyeken és szennyvíztisztító telepeken
keletkező gázok, továbbá biogázok energiája.
35
Speciális feltétel alkalmazható agrárvállalkozások megújuló energia termelési
beruházásai esetében
o A finanszírozó a megújuló energia beruházási tervet és kivitelezését a hasonló célt
felölelő Vidékfejlesztési Programban részletezett dokumentáció alapján ellenőrzi.
ENSZ SDG:
Finanszírozással támogatható ügyletekre vonatkozó fejezetek jelen dokumentum 1. számú mellékletében
találhatóak:
Ügyletek: TSC rendelet vonatkozó fejezetei:
Villamosenergia termelése
Napenergia (naphő és fotovoltaikus napenergia) 4.1. és 4.2.
34 Az EXIM Zöld Finanszírozási Keretrendszerének kialakítása során az MNB tőkekövetelmény-kedvezmény
programjának 2023. december 20-i hatállyal érvénybe lépő változatában található hitelcélok egy részét emeltük
be a Keretrendszerünkbe (egyes esetekben – figyelembevéve az EXIM mandátumát – az MNB TKK-ban találhatóhoz
képest szűkített formában). A mindenkori jogszabályoknak és az MNB TKK elvárásoknak való megfelelést a ZFK és
a jogszabályokban vagy az MNB TKK követelményekben a ZFK kiadása óta bekövetkezett változásokat tartalmazó
termékleírások feltételei együttesen biztosítják, beleértve a dokumentációs követelmények részletes
meghatározását.
35
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból
előállított energia használatának előmozdításáról
Hatályos: 2024. november 15. napjától
27
Szélenergia 4.3.
Geotermikus energia 4.6.
Bioenergia 4.8.
Hőenergia/hűtési energia előállítás
Napenergia 4.21.
Geotermikus energia 4.22.
Bioenergia 4.24.
Hulladékhő 4.25.
Megújuló-technológia előállítása 3.1.
x
A környezeti hatásvizsgálatot és a társadalmi hatásvizsgálatot (MSS)
▪ a jelen dokumentum 7. számú függeléke szerint kell elvégezni.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
28
3.2.2 Energiatárolás
EU taxonómia
célkitűzés:
Éghajlatváltozás
mérséklése
Finanszírozással támogatható ügyletek:
Villamosenergia- és hőenergiatároló (fűtő/hűtő) létesítmények építése
o Technológia-semleges: mindenfajta helyhez kötött, fizikai vagy kémiai
technológiát alkalmazó, villamos energia vagy hőenergia tárolására szolgáló
berendezés elfogadható,
o Az energiatároló csatlakoztatható a közüzemi villamosenergia- vagy hőenergia-
átviteli vagy -elosztó hálózatokhoz,
o Az energiatároló szolgálhat megújuló erőművek vagy fűtőművek termelésének
szabályozására (pl. közvetlen erőművi csatlakozással vagy aggregátoron keresztül),
vagy egy adott fogyasztási hely energiafelhasználásának kielégítésére.
o Megújuló energia tárolására elfogadhatóak a kémiai energiatárolási megoldások.
o A 0,5 MW vagy ennél nagyobb névleges kapacitású villamosenergia-tárolók
esetében a hitel felhasználásának célját villamosenergia-tárolási engedély
bemutatásával lehet igazolni.
ENSZ SDG:
Finanszírozással támogatható ügyletekre vonatkozó fejezetek jelen dokumentum 1. számú mellékletében
találhatóak:
Ügyletek: TSC rendelet vonatkozó fejezetei:
Energiatárolás (hő- és villamos energia) 4.10. és 4.11.
x
A környezeti hatásvizsgálatot és a társadalmi hatásvizsgálatot (MSS)
▪ a jelen dokumentum 7. számú függeléke szerint kell elvégezni.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
29
3.2.3 Elektromobilitás
EU környezeti
célkitűzés:
Éghajlatváltozás
mérséklése
Finanszírozással támogatható ügyletek:
Zéró közvetlen (kipufogógáz) CO
2
-kibocsátású városi és elővárosi személyszállítást végző
járművek beszerzése.
▪ A járművek a következő kategóriákba esnek:
o Autóbusz
o Trolibusz
Zéró közvetlen (kipufogógáz) CO
2
-kibocsátású közúti áruszállítást végző járművek
beszerzése.
▪ A járművek a következő kategóriákba esnek:
o Tehergépkocsi: teherszállításra alkalmas rakfelülettel rendelkező gépjármű,
beleértve a legfeljebb 3,5 tonna megengedett össztömegű ún. kishaszon-
gépjárműveket
o Nagyhaszongépjárművek: vontató és nyerges vontató, beleértve 3,5 tonnát
meghaladó össztömegű tehergépjárműveket
A Kedvezmény érvényesítéséhez a bank a személygépkocsiknál és kishaszon-
gépjárműveknél a gépjármű forgalmi engedélyének P.3 hajtóanyag leírása vagy Eurotax
kódja alapján azonosítja a meghajtás típusát. Abban az esetben, ha a meghajtás jellege az
előzőekből nem derül ki, akkor az úgynevezett járműkisérő lap vagy a COC6 okmány a
megfelelő alátámasztó dokumentum. A kizárólagos elektromos meghajtás a járműkisérő
lap vagy a COC dokumentum alapján egyértelműen megállapítható.
Az e hitelcélra való jogosultsághoz a zéró CO
2
-kibocsátású járműveknek meg kell felelniük
az EU Taxonomy Climate Delegated Act-ben meghatározott kritériumoknak.
ENSZ SDG:
Kizárások ▪ A járművek fosszilis tüzelő-anyagok szállítására szolgálnak
A környezeti hatásvizsgálatot és a társadalmi hatásvizsgálatot (MSS)
▪ a jelen dokumentum 7. számú függeléke szerint kell elvégezni.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
30
3.2.4 Fenntartható ingatlanberuházás
EU környezeti
célkitűzés:
Éghajlatváltozás
mérséklése
Finanszírozással támogatható ügyletek:
Új lakáscélú ingatlan, ipari vagy kereskedelmi ingatlanok építése
A kritériumok megegyeznek a 3.1.1.4 fejezetben foglaltakkal
VAGY
Az épület rendelkezik az alábbi, jelenleg is érvényes minősítések egyikével:
o BREEAM NC 2016 verzió szerinti Final (végleges) minősítés min. Very Good fokozattal
o LEED v4 BD+C verzió szerint min. Gold szint
o DGNB International System Version 2020 verzió szerint min. Silver (final/végleges)
Lakáscélú ingatlanok, ipari vagy kereskedelmi ingatlanok vásárlása és tulajdonjoga
A kritériumok megegyeznek a 3.1.1.4 fejezetben foglaltakkal
VAGY
Az alábbi kritériumok együttesen teljesülnek:
o Az épület rendelkezik a 200/2023. (V. 25.) Korm. rendeletnek megfelelően kiadott legalább
B besorolást igazoló energetikai minőség-tanúsítvánnyal
o Az épület rendelkezik az alábbi minősítések egyikével:
- BREEAM In-Use 2015 - Asset rész - min. Excellent fokozat
- BREEAM In-Use v6 - Asset rész - min. Very Good fokozat
- LEED 2009 O+M verzió szerint min. Platinum szint
- LEED v4 O+M verzió szerint min. Gold szint
- DGNB Buildings In Use", Version 2020 verzió szerint min. Silver szint
alternatívaként:
o Az épület rendelkezik az alábbi, korábban szerzett minősítések egyikével:
- Final (végleges) minősítés BREEAM NC 2013 verzió alatt min. Excellent fokozat
- Final (végleges) minősítés BREEAM NC 2016 verzió alatt min. Very Good fokozat
- LEED 2009 for New Construction verzió szerint min. Platinum szint
- LEED v4 BD+C verzió szerint min. Gold szint
- DGNB International System Version 2018 verzió szerint min. Gold (final/végleges)
- DGNB International System Version 2020 verzió szerint min. Silver (final/végleges)
Meglevő lakáscélú ingatlanok, ipari és kereskedelmi ingatlanok korszerűsítése
A kritériumok megegyeznek a 3.1.1.4 fejezetben foglaltakkal
VAGY
Az alábbi kritériumok együttesen teljesülnek:
o A korszerűsítés a primerenergia-igény (PED) legalább 30 %-os csökkenését eredményezi.
o Az épület rendelkezik az alábbi, jelenleg is érvényes minősítések egyikével:
- BREEAM RFO 2015 verzió alatt Final (végleges) minősítés, min. Very Good fokozattal
- LEED v4 BD+C verzió szerint min. Gold szint
- DGNB Renovation, Version 2016 (SBV16) verzió szerint min. Gold
Önkormányzatok, valamint kis- és középvállalkozások esetében, ahol a szerződött összeg nem
haladja meg az 1 millió eurót:
Lakáscélú ingatlanok, ipari vagy kereskedelmi ingatlanok építése, vásárlása és tulajdonjoga
▪ az épület összesített energetikai jellemzőjének számított értéke nem haladja meg a 68
kWh/m²/év értéket, és
▪ az épületek energetikai besorolása legalább „A+”.
Új épület építésére szolgáló építési telek vásárlása támogatható, ha az új épület a telken épül, és a
vásárlástól számított 4 éven belül kiadják rá a használatbavételi engedélyt.
ENSZ SDG:
Hatályos: 2024. november 15. napjától
31
Az alábbi feltételek egyikének megfelelő, meglevő lakáscélú ingatlanok, ipari és kereskedelmi
ingatlanok korszerűsítése vagy megvásárlása és korszerűsítése:
▪ az épületek energetikai minőségi osztálya „A”-nál rosszabb, de a korszerűsítés legalább „A”
vagy annál jobb energetikai besorolást eredményez; és az épület összesített energetikai
jellemzőjének számított értéke nem több, mint 76 kWh/m²/év.
▪ az épület igazolhatóan 1990 előtt épült, és a korszerűsítés legalább „A” vagy annál jobb
energetikai besorolást eredményez; és az épület összesített energetikai jellemzőjének
számított értéke nem több, mint 76 kWh/m²/év.
▪ A korszerűsítés a primerenergia-igény (PED) legalább 30 %-os csökkenését eredményezi.
▪ A korszerűsítés a 9/2023 (V.25.) ÉKM rendelet szerint jelentős felújításnak minősül, amit
független műszaki szakértői jelentés is igazol.
Kizárások
Az Eximbank mandátumából fakadóan nem foglalkozik lakossági ügyfelek finanszírozásával. A fenti
hitelkategóriában az ipari és kereskedelmi ingatlanok mellett, a lakáscélú ingatlanokra (de nem
lakossági ügyfelekre) vonatkozó technikai szűrési kritériumok kerülnek felsorolásra.
A beruházások fenntarthatósági kritériumoknak történő megfelelősége ellenőrzéshez
▪ a jelen dokumentum 3. számú vagy 4. számú függeléke alkalmazandó (szabadon választható).
A társadalmi hatásvizsgálatot (MSS)
▪ a jelen dokumentum 6. számú függeléke szerint kell elvégezni.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
32
3.2.5 Energiahatékonyság - technológia
EU környezeti
célkitűzés:
Éghajlatváltozás
mérséklése
Finanszírozással támogatható ügyletek:
Energiahatékonysági javulást eredményező beruházás, ide értve a meglevő technológiák,
termelési folyamatok és létesítmények, infrastruktúrák korszerűsítését.
▪ Az energiahatékonysági javulásnak el kell érnie a 30%-ot a beruházást megelőző időszakhoz
képest, úgy, hogy
o A javulás a primerenergia-igény tényleges csökkenéséből ered, továbbá
o A mérésnél nem vehető figyelembe a nettó primerenergia-igény megújuló
energiaforrások révén történő csökkenése
▪ A javulásnál a fajlagos energiahatékonyság javulás (például előállított termék/teljes
energiafogyasztás) is elfogadható, ha a termelési volumen nő, és emiatt a végső
energiafogyasztás nem tud csökkenni, de a fajlagos igen.
▪ Megújuló energia alkalmazása esetén a „Megújuló energiatermelés” feltételeit teljesíteni
kell.
Egyedi energiahatékonysági intézkedések:
▪ Az egyedi korszerűsítési intézkedések az alábbiakat foglalhatják magukban:
o A 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendelet 1. számú melléklete (EKR-katalógus) I. részének 1.1.1.
és 1.1.6., 1.2.1. és 1.2.6., 1.3.1. és 1.3.6., 2.1.1., 2.2.1., 2.3.1., 2.4.1., 2.5.1., 2.6.1., 2.7.1.,
2.8.1., 2.9.1., 2.10.1., 2.11.1., 2.12.1. pontjában meghatározott épületekre vonatkozó
energiahatékonysági intézkedések
o a 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendelet 1. számú melléklete (EKR-katalógus) III. részében
meghatározott technológiai folyamatok energiahatékonyságát javító energiahatékonysági
intézkedések
ENSZ SDG:
A környezeti hatásvizsgálatot és a társadalmi hatásvizsgálatot (MSS)
▪ a jelen dokumentum 7. számú függeléke szerint kell elvégezni.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
33
3.2.6 Fenntartható Agrárium
EU környezeti
célkitűzés:
Éghajlatváltozás
mérséklése
Finanszírozással támogatható ügyletek:
Fenntartható mezőgazdasági eszköz vagy egyéb környezeti fenntarthatósági beruházás
Mezőgazdasági digitális átálláshoz kapcsolódó fejlesztések
▪ VP2-4.1.8-21 támogatói határozat szükséges
▪ Feltétel az 5. sz. függelékben található környezeti célkitűzések listából művelési áganként
és kategóriánként minimum egy intézkedés választása és teljesítése a futamidő alatt
Egyéb eszközbeszerzések
▪ Talajkímélő gazdálkodás eszközei
▪ Mechanikai gyomirtás eszközei
▪ Gyepgazdálkodási eszközök
▪ Feltétel az 5. sz. függelékben található környezeti célkitűzések listából művelési áganként
minimum három intézkedés választása és teljesítése a futamidő alatt
ENSZ SDG:
A környezeti hatásvizsgálatot és a társadalmi hatásvizsgálatot (MSS)
▪ a jelen dokumentum 7. számú függeléke szerint kell elvégezni.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
34
3.3 Az MDB-k iránymutatásai alapján kiválasztott ügyletek (C)
3.3.1 EIB (C.1.)
3.3.1.1 Megújuló energia termelése
Környezeti célkitűzések:
Éghajlatváltozás mérséklése
Finanszírozással támogatható ügyletek:
Létesítmények építése, melyek villamos-, hő-, hűtési
energiát állítanak elő a következő erőforrásokból:
o Hőszivattyú
o Energiatárolás
ENSZ SDG:
Hatályos: 2024. november 15. napjától
35
3.3.1.2 Fenntartható ingatlan
Környezeti
célkitűzések:
Éghajlatváltozás
mérséklése
Finanszírozással támogatható ügyletek:
Új ipari vagy kereskedelmi ingatlanok építése
▪ Az építés eredményeként létrejövő épület energiahatékonyságát meghatározó primer-
energia-igény legalább 10 %-kal kisebb, mint a közel nulla energiaigényű épületekre
vonatkozóan a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet végrehajtó
nemzeti intézkedésekben meghatározott küszöbérték. Az energiahatékonyságot a kész
épület energiahatékonysági tanúsítványával (EPC) kell igazolni.
▪ 5000 m
2
-nél nagyobb épületek esetén
Minden támogatható költségkategória új épületek építésére vonatkozik,
amennyiben az energiafogyasztási küszöbérték 10%-kal alacsonyabb, mint a
[tagállam]-ban a végső kedvezményezett építési engedélyre vonatkozó kérelme
benyújtásakor hatályban lévő építésügyi szabályozás szerint meghatározott „közel
nulla energiaigényű épület” (NZEB) követelményszint.
▪ 5000 m
2
-nél nagyobb épületek esetén
a. A kivitelezés befejezését követően a végső kedvezményezett légzárási
teljesítőképességi vizsgálatot végez, majd tájékoztatja a beruházókat és az
ügyfeleket a tervezési szakaszban meghatározott teljesítményszinttől való
bármilyen eltérésről, ill. az épület bármilyen szigetelési hibájáról.
b. A kivitelezés befejezését követően a végső kedvezményezett hőállósági
vizsgálatot végez, majd tájékoztatja a beruházókat és az ügyfeleket a tervezési
szakaszban meghatározott teljesítményszinttől való bármilyen eltérésről, ill. az
épület bármilyen szigetelési hibájáról. Ha a végső kedvezményezett a kivitelezés
során megbízható és nyomon követhető minőség-ellenőrzési eljárásokat alkalmaz,
a hőállósági vizsgálatra nincs szükség.
Meglévő ipari és kereskedelmi ingatlanok korszerűsítése
▪ Az épület-korszerűsítés megfelel a jelentős épület-korszerűsítésekre vonatkozó
követelményeknek, vagy alternatívaként,
▪ a korszerűsítés a primerenergia-igény (PED) legalább 30 %-os csökkenését
eredményezi.
▪ Megújuló energia alkalmazása esetén a „Megújuló energiatermelés” feltételeit
teljesíteni kell.
ENSZ SDG:
Kizárások:
▪ Lakóingatlan finanszírozása
▪ Ingatlanvásárlás és -bérbeadás finanszírozása
Hatályos: 2024. november 15. napjától
36
3.3.2 MIGA (C.2.)
3.3.2.1 Megújuló energia termelése
Környezeti
célkitűzések:
Éghajlatváltozás
mérséklése
Finanszírozással támogatható ügyletek:
Létesítmények építése, melyek villamos-, hő-, hűtési energiát állítanak elő a következő
erőforrásokból:
Alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén előállítása vagy felhasználása
▪ Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamos energia felhasználásával kiváltott
vízelektrolízissel vagy – szén-dioxid leválasztása és tárolása, ill. a leválasztott CO
2
hasznosítása mellett – földgáz gőzreformálásával történő hidrogénelőállítás
támogatható.
▪ A hálózati villamos energia felhasználásával történő vízelektrolízis vagy bármely
jelentős ÜHG-kibocsátással járó technológia révén történő hidrogén-előállítás
abban az esetben támogatható, ha a közös alapelveket alkalmazó szervezet
bizonyítani tudja, hogy a hatékony földgáz-gőzreformáláshoz képest jelentősen
kisebb az eljárás nettó ÜHG-kibocsátása, figyelembe véve Scope 3 kibocsátásokat,
amennyiben azok mértéke várhatóan jelentős lesz.
ENSZ SDG:
Hatályos: 2024. november 15. napjától
37
3.3.2.2 Energiahatékonyság – berendezések, technológia
Környezeti
célkitűzések:
Éghajlatváltozás
mérséklése
Finanszírozással támogatható ügyletek:
Az energiahatékonyság legalább 15%-os (abszolút) javulását eredményező energetikai
beruházások, ideértve a már meglévő eljárások, gyártástechnológiák és létesítmények,
infrastruktúrák korszerűsítését. (Ennek a hitelcélnak az esetében nem várható el az
energiahatékonyság legalább 30%-os javulása.)
▪ A beruházás vagy intézkedés az energiahatékonyság jelentős javulását, vagy a nettó
ÜHG-kibocsátás jelentős csökkenését eredményezi.
o A mérésnél nem vehető figyelembe a nettó primerenergia-igény megújuló
energiaforrások révén történő csökkenése.
▪ Hatékonyságjavulás esetén a fajlagos energiahatékonyság (pl. előállított
termék/összes energiafogyasztás) javulása is elfogadható abban az esetben, ha a
termelési volumen nő, és emiatt a végső energiafogyasztás nem tud csökkenni, de a
fajlagos energiafogyasztás igen.
▪ Megújuló energia alkalmazása esetén a „Megújuló energiatermelés” feltételeit
teljesíteni kell.
ENSZ SDG:
Hatályos: 2024. november 15. napjától
38
3.3.2.3 Fenntartható ingatlan
Környezeti
célkitűzések:
Éghajlatváltozás
mérséklése
Refinanszírozással támogatható ügyletek:
Új lakó vagy ipari és kereskedelmi ingatlanok kivitelezése
▪ A kivitelezés eredményeként létrejövő épület energiahatékonyságát meghatározó
primerenergia-igény legalább 10%-kal alacsonyabb, mint a közel nulla energiaigényű
épületekre vonatkozóan a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet
végrehajtó nemzeti intézkedésekben meghatározott küszöbérték. Az
energiahatékonyságot a kész épület energiahatékonysági tanúsítványával (EPC) kell
igazolni.
Lakó, ipari vagy kereskedelmi ingatlanok vásárlása és tulajdonlása
▪ A 2020. december 31. előtt készült épületeknek legalább „A” osztályú energetikai
tanúsítvánnyal (EPC) kell rendelkezniük. Alternatívaként az épület a nemzeti vagy
regionális épületállomány operatív primerenergia-igényként (PED) kifejezett és
megfelelő bizonyítékokkal igazolt felső 15 %-ában található.
▪ A 2020. december 31. után épült épületek esetében az épület megfelel az új épületek
kivitelezésére meghatározott, a vásárlás időpontjában releváns kritériumoknak.
Már meglévő lakó, ipari vagy kereskedelmi ingatlanok korszerűsítése
▪ Az épület-korszerűsítés megfelel a jelentős épület-korszerűsítésekre vonatkozó
követelményeknek.
▪ Olyan intézkedések, amelyek csökkentik a nettó energiafogyasztást, erőforrás-
felhasználást vagy CO
2
-kibocsátást, vagy:
o növelik a növényi eredetű szén-dioxid-elnyelők számát a zöldmezős és
barnamezős épületekben és a kapcsolódó területeken;
o növelik a növényi eredetű szén-dioxid-elnyelők számát az új vagy már meglévő
épületekben és a kapcsolódó területeken – épületminősítési rendszerek
alkalmazásával;
o növelik a növényi eredetű szén-dioxid-elnyelők számát a közterületeken vagy
közintézményekben;
▪ Barnamezős, különálló (végfelhasználói) energiahatékonyság-javító intézkedés vagy
CO
2
-kibocsátás-csökkentő intézkedés meglévő készülékekben vagy berendezésekben;
▪ Új, különálló energiahatékony készülékek vagy berendezések korszerűsítése, illetve
cseréje.
Megújuló energia alkalmazása esetén a „Megújuló energiatermelés” feltételeit teljesíteni
kell.
ENSZ SDG:
Hatályos: 2024. november 15. napjától
39
3.4 Projektkiválasztás és -értékelés folyamata
Az Eximbank olyan fejlesztésekhez biztosít finanszírozási forrásokat, amelyek esetében a teljes
beruházás vagy annak egy része a Keretrendszerben definiált zöld kategóriák valamelyikébe esik
(nemzetközi standardok és taxonómiák alapján kiválasztott ügyletek vagy nemzeti szabályozások és
MNB irányelvek alapján kiválasztott ügyletek), az MDB-k iránymutatásai alapján kiválasztott ügyletek.
A kötvényfinanszírozás tárgyát képező ügyletek értékelése a GBP elvárásainak megfelelően történik. A
GBP-elvárásokat a Keretrendszer 6. fejezete ismerteti, tekintve, hogy eltérnek a GLP-követelményektől.
A teljes Eximbank által biztosított beruházási hitelösszegből az Eximbank elkülönítetten tartja nyilván
azokat a folyósításokat, amelyek esetében az elszámolt költségek igazoltan a zöld hitelcéllal
kapcsolatban merültek fel. A Keretrendszerben rögzített feltételek vizsgálata a zöld hitelcélokra történik,
de a DNSH-t, vagy amennyiben az nincs előírva, az Eximbank Környezetvédelmi hatásvizsgálati kérdőív
alapján a környezeti hatást és az MSS kritériumok teljesülését a teljes beruházás vonatkozásában kell
vizsgálni.
Az ügyleteknek az egyes zöld kategóriákba történő besorolása és a megfelelőségi vizsgálat többlépcsős
folyamatban történik.
3.5 Előszűrés, szelekció
Az Üzleti terület érintett szervezeti egységei azonosítják a potenciális tranzakciókat, az ügyfeleikkel
áttekintik a tervezett projektet és a megadott kritériumok alapján a Keretrendszer feltételeinek történő
megfelelés tekintetében is előszűrést végeznek. Az előszűréshez szükséges információk, adatok
biztosítása az ügyfelek felelőssége. Az Üzleti terület érintett szervezeti egysége az ügylet strukturálása
során igénybe veheti az ESG Központi Szervezeti Alegység segítségét (továbbiakban ESGKSZA), amely a
fenntarthatósági finanszírozás szakmai támogatásáért felelős szakértők véleményét is kikérheti. Az
ESGKSZA nem kötelező, előzetes állásfoglalást is kiadhat a Keretrendszer feltételeinek történő
megfelelésről.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
40
A döntési fa
36
:
Az ESGKSZA a fenntarthatósági kérdésekért felelős szervezeti egység. Az ESGKSZA által igénybe vett
szakértők az alábbi területek szenior szakértői: Műszaki szakértők, Kockázatkezelés, Üzleti Divízió,
Üzletfejlesztés.
Az ESGKSZA véleményének/döntésének kiadása az ESGKSZA vezetőjének feladata és felelőssége, a
szakértők véleményének figyelembevételével.
3.6 Validáció
A hiteldöntést megelőzően az ESGKSZA ellenőrzi az előszűrt ügyletek Keretrendszer feltételeinek való
megfelelését mind a közvetlen finanszírozás, mind a refinanszírozás esetében. A döntéshez szükséges
információk, adatok biztosítása az ügyfelek felelőssége.
Az ügyletek Keretrendszerbe való befogadásához - szükség szerint, illetve az ESGKSZA döntésének
megfelelően - külső, független, az Eximbank által elfogadott szakértői vélemény benyújtása szükséges.
A finanszírozott projekteknek meg kell felelnie a vonatkozó általános banki hitelezési politikának,
valamint meg kell felelnie az ügyfél- és ügyletminősítési kritériumoknak, továbbá át kell esnie az
általános compliance és legalább az Eximbank Környezetvédelmi és/vagy társadalmi hatásvizsgálati
kérdőív alapján lefolytatott vizsgálatokon. Az ügylet jóváhagyási feltételei között minden esetben meg
kell határozni a zöld finanszírozási kategóriát, a kérelem elfogadásának alapját képező technikai szűrési
kritériumokat, a zöld arányszámot (azaz a hitelből a zöld hitelcélra fordított részt), a projekt
eredményeként megvalósuló KHI típusát, valamint a KHI-kötelezettségvállalás mértékét,
mértékegységét. Ezek a paraméterek a belső nyilvántartási rendszerekben rögzítésre kerülnek (zöld
kategória, zöld arányszám, KHI, monitoring időpont
37
).
36
Zöld beszállítók: olyan vállalatok, amelyek az erőforrás-felhasználásról szóló fejezetben felsorolt hitelcéloknál
meghatározott tevékenységekhez biztosítják a technológiát, vagy ehhez kapcsolódó berendezéseket és eszközöket gyártanak
vagy állítanak elő
37
Az első monitoringra az aktiválást követően kerül sor, az aktiválás évét követő töredék naptári évet vizsgálva,
majd ezt követően mindig a teljes naptári év képezi vizsgálat tárgyát. A monitoringot minden évben február
végéig kell elvégezni.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
41
Az éves fenntarthatósági jelentést megelőző időszakban, az éves zöld monitoring keretében az
ESGKSZA vizsgálja meg az ügyletek megfelelését az egyes zöld kategóriák feltételeinek. A vizsgálathoz
szükséges információk, adatok biztosítása az ügyfelek és a pénzügyi közvetítők kötelezettsége.
3.7 Az előszűréshez, valamint a validációhoz használt dokumentáció
Az ügyfél által benyújtandó dokumentumok köre – az ügylet típusától függően – nagyon eltérő lehet,
de alapvetően abból kell kiindulni, hogy az ügyfél már az előszűrés idején rendelkezzen a tervezett
beruházás olyan szintű előkészítettségével, hogy annak tartalma, műszaki- és pénzügyi háttere a
finanszírozó intézmény (Eximbank vagy refinanszírozó partner) munkatársai, és szükség szerint
bevont szakértő(k) által vizsgálható és értékelhető legyen a Keretrendszernek történő megfelelés
szempontjából is.
A bekérendő dokumentumok illusztratív, nem teljeskörű felsorolását a 7. számú melléklet
tartalmazza, amely eseti alapon, az ügylet komplexitásától függően további dokumentumok körével
bővülhet. Refinanszírozás esetében a bekérendő dokumentumokat alapvetően a finanszírozó partner
tárolja, és azok tartalmáról adatszolgáltatást küld az Eximbank részére. Az Eximbank azonban
fenntartja a jogot, hogy bármely dokumentum eredeti példányát bármely időpontban bekérje a
partner pénzintézettől, illetve a hitelfelvevőtől.
Az előszűrés, kiválasztás és döntés főbb lépései
Pénzügyi
megfelelés
(Üzlet
megvizsgálja,
hogy az
ügyfél és az
ügylet
megfelel-e a
hitelezési
elveknek)
Szűrés
(Üzlet
megvizsgálja,
hogy az
ügylet
megfelel-e a
Keret
feltételeinek)
Előszűrés
(szabadon
választható)
(Lehetőség az
ügylet
feltételeinek
előzetes
ellenőrizteté-
sére az ESG-
központtal)
Szelekció
(Előszűrés
alapján az
ESG központ
megvizsgálja,
hogy az
ügylet
teljesíti-e a
Keret
kritériumait)
Validáció
(Hiteldöntést
megelőzően az
ESG központ
jóváhagyja az
ügylet
hozzárendelésé
t a Keret
vonatkozó zöld
kategóriájához)
Finanszírozás
zöld ügyletként
kerül
nyilvántartásra
Hatályos: 2024. november 15. napjától
42
4 Források kezelése
Az Eximbank a meghitelezett ügyleteket belső adatbázisaiban (Hitelezési és számlavezető rendszer)
tartja nyilván. Az adatbázis minimálisan az alábbi információkat tartalmazza (a minden Eximbank
hitelügyletre kötelezően előírt adattartalmon túlmenően):
▪ Zöld hitelcél pontos besorolása, beleértve az „A”, „B” illetve „C” feltételrendszerhez való
tartozást és az MNB jelentés kategóriáinak való megfeleltetése
▪ Zöld hitelcél arányszám
▪ Kihelyezett teljes összeg, és abból a zöld hitelcélra folyósított rész
▪ Elvárt környezeti hatás indikátorok (KHI-k)
▪ Időszakos monitoring eredménye
Az ügyfél felelőssége, hogy a folyósított hiteleket a vonatkozó hitelszerződésben definiált célokra
fordítsa. Az ügyfél számviteli nyilvántartásaiban és a beruházás dokumentációjában minden
időpillanatban egyértelműen megállapítható módon kell nyilvántartani a jóváhagyott zöld célokra
fordított összegeket. Az egyes folyósításoknál a teljes projektre megállapított Zöld arányszámtól eltérő
mértékű lehet a zöld hitelcélra fordított rész aránya, a teljes összeg kifolyósításakor azonban minimálisan
a hitelhez kapcsolódó dokumentációban rögzített Zöld arányszámot el kell érnie.
Az ügyfél a források lehívásához benyújtja a felhasználást bizonyító dokumentumokat (számlákat),
melyből a zöld hitelcélra eső elszámolható költségek mértéke egyértelműen megállapítható. A források
felhasználásának ellenőrzéséhez szükség esetén független szakértőt is igénybe kell venni, a finanszírozó
(Eximbank vagy refinanszírozási partner), illetve az ESGKSZA döntése alapján. A belső nyilvántartási
rendszerekben a kihelyezett teljes hitelösszegből a zöld hitelcélra eső rész minden időpontban
egyértelműen megállapítható.
4.1 Monitoring
Az Eximbank – a hiteldöntésben ettől eltérően szabályozott eseteket kivéve – az aktiválás évében a
töredék naptári évre vonatkozóan, majd ezt követően a hitelszerződés futamideje alatt minden évben a
teljes naptári évet vizsgálva végzi el a folyamatban lévő és a megvalósult beruházások fenntarthatósági
célkitűzéseinek, valamint a DNSH- és MSS-kritériumok teljesülésének monitoringját az ügyféltől kapott
igazoló dokumentumok alapján. A monitoringot minden évben február végéig kell elvégezni, az ügyfél
által a zöld beruházásra vonatkozóan kitöltött nyilatkozat megküldésével.
Az Eximbank a törtévre benyújtott monitoring nyilatkozatban szereplő adatokat a naptári évre
időarányosan veszi figyelembe, azaz az ügyfél által vállalt fő mutatószám összegét is időarányosan (a
töredékévre vetítve) értékeli. Az előző évre vonatkozó monitoringnyilatkozatban szereplő fő
mutatószám értékének nem teljesítése az első, töredékéves időszakban nem szankcionálható.
Refinanszírozott ügyletek esetében a monitoringot az Eximbank előírásainak megfelelően a partner
pénzügyi intézmény végzi, és arról jelentést készít az Eximbank számára. Az Eximbank ugyanakkor
fenntartja a jogot, hogy indokolt esetben rendkívüli ellenőrzést hajtson végre, illetve előre definiált
Hatályos: 2024. november 15. napjától
43
mintavételi módszerrel ellenőrizze a partner pénzügyi intézmény által elvégzett kontrollfeladatokat és
dokumentációt.
Az éves monitoring alapja egy évente beküldendő nyilatkozat, amelyben az adós megerősíti, hogy az ex-
ante TSC, DNSH/fenntarthatósági és MSS nyilatkozatokban foglaltak továbbra is fennállnak. Továbbá,
az éves monitoringhoz az adós a vállalt KHI-k tényleges értékéről is jelentést készít a beruházás
befejezését követően. Az ESGKSZA előírhatja, a monitoring jelentésben foglaltak megerősítésére
független szakértő igénybevételének szükségességét. A folyamatban lévő beruházás értékelése a
kockázati monitoring szokványos eljárása szerint történik, amelyet az Eximbank monitoringról szóló
belső szabályzata ismertet.
Amennyiben két monitoring időpont között olyan változás történik, ami veszélyezteti a nyilatkozatokban
foglaltak teljesülését, az adós köteles haladéktalanul tájékoztatni az Eximbankot. Ilyen esetek lehetnek:
a beruházás az eredeti ütemezéshez képest jelentős csúszásban van, a beruházás tényleges költségei
alapján nem teljesül a zöld arány, folyamatosan teljesítendő kritériumot nem éri el/meghaladja a
tényleges KHI indikátor, környezetszennyezéssel vagy emberjogi kérdésekkel kapcsolatos jogi eljárás
indult, vagy annak indítása várható az adós ellen.
Az ESGKSZA – saját döntése alapján – abban az esetben is bevonhat független szakértőt, ha úgy ítéli meg,
hogy a monitoring nyilatkozat tartalmilag hiányos, vagy a hitel futamideje alatt bármikor olyan
információ kerül a birtokába, amely alapján feltételezhető, hogy az adós nem tartja be szerződéses
vállalásait, függetlenül attól, hogy erről az adós tájékoztatást adott vagy sem.
A beküldött illetve soron kívül bekért információk alapján az Eximbank a nyilvántartási rendszerben
rögzíti az éves monitoring végrehajtásának időpontját, és a KHI-k tényleges értékét, valamint ellenőrzi
azok esetleges eltérését a kötelezettségvállalásoktól. Eltérés/nem teljesítés esetén a konkrét ügylet
körülményeinek és az eltérés mértékének figyelembevételével hoz döntést az Eximbank:
a) amennyiben a zöld hitelcél megvalósulását nem látja lehetségesnek, az ügyletet véglegesen kivezeti
a zöld hitelek nyilvántartásából;
b) amennyiben az elmaradás, illetve a kötelezettségvállalások nem teljesítése az Eximbank megítélése
szerint korrigálható, átmenetileg kivezeti a zöld hitelek nyilvántartásából az ügyletet, de a korrekció
végrehajtását/a feltételek teljesülését követően az ügylet visszakerülhet a zöld hitel nyilvántartásba.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
44
5 Jelentések
Az Eximbank által finanszírozott hitelfelvevőknek naprakész és azonnal elérhető információkat kell
nyilvántartani a források felhasználásáról a teljes hitelösszeg kifolyósításáig, illetve az azt követő
időszakban esetlegesen bekövetkező lényeges változásokról is. Ez szerződéses kötelezettség: a
hitelfelvevő köteles a zöld ráfordítások elkülönített vezetésére, az aktuális adatokat negyedévente
illetve az Eximbank kérésére bármely időpontban köteles eljuttatni az Eximbankhoz. Ez magában foglalja
a zöld hitelcélokhoz kapcsolódó beruházások pontos leírását, az azzal kapcsolatban felmerülő
költségeket és dokumentációkat, engedélyeket és a hitelcél megvalósulásának tervezett környezeti
hatását. A vállalt környezeti hatást kvalitatív és – amennyiben az lehetséges – kvantitatív
teljesítménymutatókban szükséges meghatározni, beleértve a számításhoz használt metodológiát
(Eximbank által előírt módszertan hiányában). A KHI-k meghatározása a hitelszerződés kötelező eleme.
Ezekről az információkról az Eximbank által előírt időközönként (alapértelmezésben évente) a
hitelfelvevőknek jelentést kell tenniük az Eximbank részére az éves monitoringhoz. Évközbeni jelentős
változás esetén az adós köteles rendkívüli jelentést készíteni az Eximbank számára. Az egyes
hitelcélokhoz előírt/ajánlott kvantitatív mutatókra példák a 8. számú mellékletben találhatók. Az adós
jelentéstételi kötelezettsége a teljes hitelösszeg maradéktalan visszafizetéséig fennáll, annak
elmaradása szerződésfelmondási ok. A jelentéstételi kötelezettség elmaradása esetén a hitel zöld
kitettségként való nyilvántartása megszűnik.
Az Eximbank Zöld kitettségekre vonatkozó éves jelentése az egyes zöld kitettségeket a hitelszerződés
aláírásától az utolsó tőke- és kamatfizetés megtörténtéig, illetve a hitel felmondásáig tartalmazza. A
kitettségek portfolióba való beszámításának előfeltétele az ügylet jelen Keretrendszer szerinti
befogadása és a hitelszerződés hatályba lépése. A monitoring fejezetben rögzítettek szerint a
vállalások/feltételek nem teljesülése esetén az Eximbank átmenetileg vagy véglegesen kizárja az adott
ügylettel kapcsolatos kitettségét a zöld portfolióból.
Tekintettel a banktitokra, hitelszerződés/ügyfél szintű riportot az Eximbank csak belső felhasználásra, az
SPO kiadására felkért külső szakértő illetve az MNB részére készít. Kivételt jelent ez alól, ha az ügyfél
felhatalmazást ad az Eximbank részére meghatározott adatkörben a hitelszerződés, illetve a zöld hitelcél
teljesülésére vonatkozóan. Erre abban az esetben lehet szükség, ha az Eximbank a zöld portfolió
refinanszírozására valamely nemzetközi pénzügyi intézménnyel megállapodást köt, és a refinanszírozó
saját hatáskörben kívánja ellenőrizni a portfolió elemeket.
A portfolió szintű külső riport zöld hitelcélonként összegzi az alábbi információkat:
• szerződött összeg (EUR)
• ebből refinanszírozási ügylet
• ügyletek száma
• kihelyezett állomány (EUR)
• szerződött, de még nem kihelyezett állomány (EUR)
• összesített vállalt KHI értékek (kvantitatív értékek)
• összesített tény KHI értékek/év (kvantitatív értékek) csak a beruházások megvalósulását
követően
• kvalitatív környezeti hatások szöveges összegzése
Hatályos: 2024. november 15. napjától
45
A nemzetközi szabályok, taxonómiák és az MDB irányelvek alapján kiválasztott ügyletekre vonatkozóan
az Eximbank elkülönített riportot is készít, feltüntetve az alkalmazott szabályrendszert.
Az olyan ügyletek esetében, amelyekhez nem elegendőek a nemzetközi (EU és CBI) taxonómiák,
valamint az MNB szabályai és alapelvei, a források felhasználásáról szóló fejezetben nem szereplő
hitelcélokat is figyelembe veszünk.
A jelentések külön ismertetik az ilyen ügyleteket, az elfogadásuk alapjául szolgáló, az MDB-k
iránymutatásaiban foglalt, részletes feltételrendszerrel együtt, így biztosítva a megfelelést a GLP
alapelveinek.
A hitelcélok köre a következő fő kategóriákra koncentrálódik:
- Megújuló energia termelése
- Energiahatékonyság
- Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat, akvakultúra és földhasználat
- Alacsony szén-dioxid-kibocsátású közúti járműpark
- Hulladékgyűjtés és -szállítás
- Egyéb hulladékhasznosítás/újrahasznosítás
- Egyéb zöld projektek (Ágazatok és tevékenységek)
- Vízellátás
- Szennyvízkezelés
- A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése
- ÜHG-kibocsátás csökkentése
Több zöld hitelcél (pl. megújuló energia és energiahatékonyság) finanszírozása esetén a jelentés a
hitelcélra folyósított összegek arányában tartalmazza a fentieket.
A portfolió szintű belső riport hitelcélonként és ügyletenként az alábbi információkat tartalmazza:
• ügyfél neve
• ügyfélszegmens
• ágazat
• közvetlen/refinanszírozott
• szerződéskötés dátuma
• utolsó monitoring dátuma
• szerződött hitelösszeg
• devizanem
• zöld hitelcélra eső hitelösszeg
• zöld hitelcélra folyósított összeg
• zöld hitelcélra még folyósítható összeg
• beruházás státusza (megvalósult igen/nem)
• vállalt KHI értékek (kvantitatív értékek)
• tény KHI értékek/év (kvantitatív értékek) – csak a beruházások megvalósulását követően
• kvalitatív környezeti hatások szöveges összegzése
• fejlesztés élettartama
• DNSH/környezeti hatás státusz
Hatályos: 2024. november 15. napjától
46
• MSS státusz
Az éves jelentés tartalmazza továbbá a kulcs KHI-k (pl. GHG) számításához alkalmazott módszertant,
valamint az összegzésekhez alkalmazott módszert (pl. konverziókat).
A környezeti hatásokat bemutató Környezeti Hatás Indikátorokra (KHI) vonatkozó néhány példát a 8.
számú melléklet tartalmaz (a környezeti hatások mérésének kialakításához az Eximbank figyelembe
veszi az ICMA által kiadott „Handbook – Harmonised Framework for Impact Reporting”
38
kiadványt).
38
https://www.icmagroup.org/assets/documents/Sustainable-finance/2021-updates/Handbook-Harmonised-Framework-for-
Impact-Reporting-June-2021-100621.pdf
Hatályos: 2024. november 15. napjától
47
6 Zöld kötvények
Az Eximbank célja, hogy fenntarthatósági stratégiájával összhangban az ENSZ fenntartható fejlődési
céljait támogató zöldkötvény-kibocsátások refinanszírozásával hozzájáruljon a fenntartható
finanszírozási piac további fejlődéséhez, és ezzel egyidejűleg segítse a magyar vállalkozásokat abban,
hogy elérjék céljaikat működésük klímabarát átalakításában.
Az Eximbank finanszírozásával kibocsátott zöld kötvényeknek összhangban kell lenniük az ICMA Green
Bond Principles (GBP
39
) dokumentumával, amely az átláthatóságot és az adatszolgáltatást elősegítő,
önkéntes iránymutatások és ajánlások gyűjteménye. A GBP iránymutatást nyújt a zöld kötvények
kibocsátóinak és az Eximbanknak arra vonatkozóan, hogy melyek egy hiteles zöldkötvény-program
elindításának legfontosabb paraméterei.
Általánosságban véve a zöld kötvények bármilyen olyan kötvénytípust jelentenek, amelynek a
kibocsátásából származó bevételt vagy annak megfelelő forrásokat kizárólag új és/vagy már meglévő,
támogatható Zöld Projektek (lásd a „Források felhasználása” című részt) részleges vagy teljes
finanszírozására vagy refinanszírozására fordítják, és amely összhangban van a GBP négy fő
összetevőjével. Az Eximbank zöld kötvényeket finanszíroz/vásárol, a zöld és társadalmi projektek
kombinációját alapvetően kizárja a finanszírozott körből. Az Eximbanknál gyakorlatilag nincs korlátozva,
hogy milyen típusú zöld kötvényeket támogat, azaz a zöld kötvények GBP I. számú mellékletében
ismertetett négy típusának mindegyike bevonható a támogatott körbe.
A zöld kötvény kibocsátójának egyértelműen tájékoztatnia kell az Eximbankot a projekt környezeti
fenntarthatósági célkitűzéseiről, valamint a projektekhez kapcsolódóan felmerülő társadalmi és
környezeti kockázatokról. A kibocsátókat arra ösztönözzük, hogy adjanak tájékoztatást a
fenntarthatósággal kapcsolatos átfogó stratégiájukról, és hogy rendelkezzenek olyan eljárással,
amelynek segítségével meghatározhatók az érintett projekt(ek) negatív társadalmi és/vagy környezeti
kihatásai ismert lényeges kockázatainak enyhítésére szolgáló eszközök.
A zöld kötvények nettó bevételét (gyakorlatilag az Eximbank által zöld kötvények vásárlásakor kiadott
összeget) egy alszámlán kell jóváírni, és a kibocsátónak szabályszerűen nyomon kell azt követnie. A
kibocsátónak igazolnia kell, hogy a beruházási műveleteinek irányítására szolgáló belső folyamata
biztosítja a zöld beruházások és az allokált összegek megfelelő nyomon követését.
A kibocsátott zöld kötvények átláthatóságának és minőségének javítása érdekében egy külső
tanácsadóval meg kell vizsgáltatni a GBP négy összetevőjének való megfelelést. A kibocsátó által a zöld
kötvényekre vonatkozóan felállított keretrendszer megfelelőségének értékelésével külső szakértőt kell
megbízni, aki erről kiadja az úgynevezett Second Party Opinion tanúsítványt. Az Eximbank eseti alapon
dönti el, hogy a kibocsátó forráskezelési tevékenységbe be kell-e vonni külső könyvvizsgálót vagy más
harmadik felet is, hogy az ellenőrizze a belső nyomon követési módszert és a zöld kötvények bevételeiből
származó források allokációját. A kibocsátóknak a „Handbook – Harmonised Framework for Impact
Reporting” kézikönyvben szereplő iránymutatásokat és hatásjelentés-mintákat kell alapul venniük, és
lehetőség szerint át kell venniük ezeket saját rendszerükbe.
40
39
Sustainable Finance | ICMA » ICMA (icmagroup.org)
40
Handbook-Harmonised-framework-for-impact-reporting-June-2023-220623.pdf (icmagroup.org)
Hatályos: 2024. november 15. napjától
48
Az adatszolgáltatást illetően a kötvénykibocsátóknak a források folyósítására vonatkozóan naprakész
információkat kell összeállítaniuk és könnyen hozzáférhetővé tenniük, és ezeket a források teljes
felhasználásáig évente, majd azt követően szükség szerint, lényeges fejlemények felmerülése esetén
aktualizálniuk kell.
Szintén nagyon pozitívan esik latba a projektek várható hatásainak ismertetése. Az Eximbank a GBP
rendelkezéseivel összhangban azt javasolja, hogy a kibocsátók lehetőség szerint számszerűsített
teljesítménymutatókkal jelezzék a várható hatást. A kibocsátóknak évente jelentést kell tenniük mind a
zöld kötvényekből származó bevételek felhasználásáról, mind a várható környezeti hatásokról.
A kibocsátónak olyan allokációs jelentést kell benyújtania, amelyben szerepel, hogy a zöld kötvényekből
származó bevételekkel egyező összeget fordított a támogatható projektekre/kiadásokra. A
kibocsátóknak olyan hivatalos belső eljárással kell rendelkezniük, amely szabályozza a nettó bevételnek
megfelelő összeg támogatható zöld projektekre történő allokálását, valamint a bevételek
felhasználásáról szóló jelentések elkészítését. A jelentésben ismertetni kell a projektértékelés és -
kiválasztás folyamatának fő jellemzőit, és ezt külső ellenőrzés vizsgálhatja.
A kibocsátónak ezenkívül hatásjelentést is kell készítenie, amelyben ismerteti a bevételnek megfelelő
összeg zöld projektekre való fordításával elért környezeti hatást.
A kibocsátók a kötvény teljes futamideje alatt bármikor kiadhatnak jelentést, és célszerű a legutóbbi
jelentésüket a honlapjukon vagy más nyilvánosan elérhető helyen elérhetővé tenniük, jelezve, hogy
mikor készült. Az ilyen, dátummal ellátott hatásjelentéseknek a kötvény teljes futamideje alatt
elérhetőnek kell lenniük. A kibocsátók számára javasolt a weboldalukon egyértelműen jelezni a
dátumozott hatásjelentéseik, a zöldkötvény-keretrendszerük és/vagy az összefoglaló piaci
tájékoztatójuk (Market Information Template) elérhetőségét.
A források felhasználására vonatkozó adatokat a teljes összeg felhasználásáig évente aktualizálni kell. Az
éves jelentésnek tartalmaznia kell azoknak a projekteknek a felsorolását, amelyekre zöld kötvényekből
származó forrásokat különítettek el, valamint a projektek rövid leírását, a rájuk allokált összegeket, és a
várható hatásukat. Az Eximbank elvárja a kibocsátótól, hogy minőségi teljesítménymutatókat és
lehetőség szerint számszerűsített teljesítményadatokat is használjon, továbbá, hogy közzétegye a
számszerűsítéshez alkalmazott mögöttes módszert és/vagy feltételezéseket.
A kibocsátónak kötelező külső adatokat beszereznie, azaz a kibocsátást követően ellenőrizni a belső
nyomon követési módszer helyességét és a zöld kötvények bevételéből származó források támogatható
zöld projektekre történő felhasználását. A kibocsátóknak nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenniük a
külső vizsgálatok eredményét a weboldalukon és/vagy bármely más hozzáférhető kommunikációs
csatornán keresztül, amennyiben ez indokolt és megvalósítható.
A dokumentum jelen részének későbbi verzióiban jelezni fogjuk a GBP későbbi változásait. Az
Eximbanknak szándékában áll továbbá átvenni az európai zöldkötvény-szabvány követelményeit – az
elkövetkező években bevezetésre kerülő uniós zöldkötvény-szabvány célja, hogy a piaci szereplőket
uniós zöld kötvények kibocsátására és az azokba való befektetésre ösztönözze, ezenkívül javítsa a piac
hatékonyságát, átláthatóságát, összehasonlíthatóságát és hitelességét.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
49
Mellékletek jegyzéke
1. számú melléklet: A megújuló energiatermelés tekintetében finanszírozással támogatható
ügyletek megfeleltetése a Taxonómia rendelet 3. cikkének b) pontjában (DNSH)
és d) pontjában (TSC) foglaltaknak
2. számú melléklet: A gyártás tekintetében finanszírozással támogatható ügyletek megfeleltetése a
Taxonómia rendelet 3. cikkének b) pontjában (DNSH) és d) pontjában (TSC)
foglaltaknak
3. számú melléklet: Az energiahatékonyság tekintetében finanszírozással támogatható ügyletek
megfeleltetése a Taxonómia rendelet 3. cikkének b) pontjában (DNSH) és d)
pontjában (TSC) foglaltaknak
4. számú melléklet: Az elektromobilitás tekintetében finanszírozással támogatható ügyletek
megfeleltetése a Taxonómia rendelet 3. cikkének b) pontjában (DNSH) és d)
pontjában (TSC) foglaltaknak
5. számú melléklet: A települési szilárd hulladék tekintetében finanszírozással támogatható ügyletek
megfeleltetése a CB Taxonómia „Hulladék és szennyeződés ellenőrzése”
fejezetben foglaltaknak
6. számú melléklet: A vízkezelés tekintetében finanszírozással támogatható ügyletek megfeleltetése
a CB Taxonómia „Vízellátás és vízkezelés” fejezetben foglaltaknak
7. számú melléklet: Előszűrés, igazolás, monitoring
8. számú melléklet: Példák potenciális főbb környezeti hatás indikátorokra
Hatályos: 2024. november 15. napjától
50
1. számú melléklet - Megújuló energiatermelés
A megújuló energiatermelés tekintetében finanszírozással támogatható ügyletek részletes
feltételrendszere, illetve megfeleltetése a Taxonómia rendelet 3. cikkének b) pontjában (DNSH) és d)
pontjában (TSC) foglaltaknak:
x
Villamos energia előállítása fotovoltaikus napenergia-technológiával
41
TSC rendelet I. számú melléklet 4.1.
Tevékenység leírása:
▪ Villamosenergia-termelő létesítmények építése vagy üzemeltetése, amelyek fotovoltaikus
napenergia-technológiával állítanak elő villamos energiát.
▪ Jellemző NACE kódok: D35.11 és F42.22
▪ Amennyiben a fenti gazdasági tevékenység a „Megújulóenergia-technológiák üzembe
helyezése, karbantartása és javítása” elnevezésű tevékenység szerves része, úgy az utóbbi
tevékenységre meghatározott alábbi TSC-ket kell használni:
TSC rendelet I. számú melléklet 7.6. szakasz Megújulóenergia-technológiák üzembe
helyezése, karbantartása és javítása
Tevékenység leírása: Megújulóenergia-technológiák helyszíni üzembe helyezése,
karbantartása és javítása.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az F42, F43,
M71, C16, C17, C22, C23, C25, C27 vagy C28 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági
tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával
összhangban.
E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i)
pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e
szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technical screening criteria – technikai szűrési kritériumok
Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A tevékenység az alábbi egyedi intézkedések valamelyikéből áll, amennyiben a helyszínen
épülettechnikai rendszerként helyezik üzembe:
a) fotovoltaikus napenergia-rendszerek és a kiegészítő műszaki berendezések üzembe helyezése,
karbantartása és javítása;
b) napelemes vízmelegítők és a kiegészítő műszaki berendezések üzembe helyezése, karbantartása és
javítása;
41
A napsugárzás bizonyos elektrokémiai közegben képes elektromos energiát termelni. A napelem-cellákba a védőüvegen
keresztül beérkező sugárzás találkozik az ott található szilíciumréteggel, és az elnyelődik, ezzel szabad elektronokat generálva.
A félvezető szilíciumrétegben, illetve az alatta található vezető, közvetítő rétegben az elektronkilépés következtében
elektromos tér keletkezik, ami a felszabadult elektronokat mozgásra kényszeríti, mellyel létrejön az elektromosság.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
51
c) olyan hőszivattyúk és kiegészítő műszaki berendezések üzembe helyezése, karbantartása, javítása
és korszerűsítése, amelyek hozzájárulnak az (EU) 2018/2001 irányelv szerinti, a fűtéshez és
hűtéshez használt megújuló energiára vonatkozó célkitűzésekhez;
d) szélturbinák és kiegészítő műszaki berendezések üzembe helyezése, karbantartása és javítása;
e) légkollektorok és a kiegészítő műszaki berendezések üzembe helyezése, karbantartása és javítása;
f) hő- vagy villamosenergia-tároló egységek és kiegészítő műszaki berendezések üzembe helyezése,
karbantartása és javítása;
g) nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő mikroerőmű üzembe helyezése, karbantartása és javítása;
h) hőcserélő/hővisszanyerő rendszerek üzembe helyezése, karbantartása és javítása.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.A.
függelékében felsorolt kritériumoknak.
3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható
használata és védelme
Tárgytalan
4) A körforgásos gazdaságra való átállás Tárgytalan
5) A környezetszennyezés megelőzése és
csökkentése
Tárgytalan
6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák
védelme és helyreállítása
Tárgytalan
▪
TSC:
Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez, azzal, hogy a tevékenység elektromos
energiát termel fotovoltaikus napenergia-technológiával.
DNSH:
Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz:
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
Víz és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme:
Tárgytalan
Körforgásos gazdaságra átállás:
A tevékenység felméri a fokozottan tartós és újrafeldolgozható, könnyen szétszerelhető és
javítható berendezések és alkatrészek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, használja is
azokat.
Környezetszennyezés megelőzése és csökkentése:
Tárgytalan
A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.D. függelékében felsorolt kritériumoknak.
xx
Hatályos: 2024. november 15. napjától
52
x
Villamos energia előállítása koncentrált napenergia-technológiával
42
TSC rendelet I. számú melléklet 4.2.
Tevékenység leírása:
▪ Villamosenergia-termelő létesítmények építése vagy üzemeltetése, amelyek koncentrált
napenergia-technológiával állítanak elő villamos energiát.
▪ Jellemző NACE kódok: D35.11 és F42.22
TSC:
Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez, azzal, hogy a tevékenység elektromos
energiát termel koncentrált napenergia-technológiával.
DNSH:
Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz:
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
Víz és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme:
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
Körforgásos gazdaságra átállás:
A tevékenység felméri a fokozottan tartós és újrafeldolgozható, könnyen szétszerelhető és
javítható berendezések és alkatrészek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, használja is
azokat.
Környezetszennyezés megelőzése és csökkentése:
Tárgytalan
Biológiai sokféleség és ökoszisztémák védelme és helyreállítása:
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.D. függelékében felsorolt kritériumoknak.
x
42
A koncentrált napfénnyel működő erőműveknek két elterjedt típusa van. Az egyikben a paraboloid síktükrök egy
csővezetékben áramló folyadékot (rendszerint ásványolajat) fűtenek fel, a másikban a tükrök egy toronyra fókuszálnak és a
toronyban lévő hőtároló anyagot melegítik fel (rendszerint sóolvadékról van szó). Ezzel a hővel lehet a hagyományos
hőerőművekhez hasonló módon, gőzkazánnal, turbinákkal elektromos energiát fejleszteni. A CSP-erőművek reálisan elérhető
hatásfoka 23-35%. A koncentrált napenergiát használó erőművek sokkal nagyobb kapacitással bírnak, mint a napelemek, jóval
több energiát állítanak elő, akkumulátorra nincs szükség, éjszaka is képesek áramot termelni, viszont rendkívül sok víz
szükséges a működtetésükhöz.
.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
53
x
Villamos energia előállítása szélenergiából
TSC rendelet I. számú melléklet 4.3.
Tevékenység leírása:
▪ Villamosenergia-termelő létesítmények építése vagy üzemeltetése, amelyek szélenergiából
állítanak elő villamos energiát.
▪ Jellemző NACE kódok: D35.11 és F42.22
▪ Amennyiben a fenti gazdasági tevékenység a „Megújulóenergia-technológiák üzembe
helyezése, karbantartása és javítása” elnevezésű tevékenység szerves része, úgy az utóbbi
tevékenységre meghatározott alábbi TSC-ket kell használni:
TSC rendelet I. számú melléklet 7.6. szakasz Megújulóenergia-technológiák üzembe
helyezése, karbantartása és javítása
Tevékenység leírása: Megújulóenergia-technológiák helyszíni üzembe helyezése,
karbantartása és javítása.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az F42, F43,
M71, C16, C17, C22, C23, C25, C27 vagy C28 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági
tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával
összhangban.
E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i)
pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e
szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technical screening criteria – technikai szűrési kritériumok
Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A tevékenység az alábbi egyedi intézkedések valamelyikéből áll, amennyiben a helyszínen
épülettechnikai rendszerként helyezik üzembe:
a) fotovoltaikus napenergia-rendszerek és a kiegészítő műszaki berendezések üzembe helyezése,
karbantartása és javítása;
b) napelemes vízmelegítők és a kiegészítő műszaki berendezések üzembe helyezése,
karbantartása és javítása;
c) olyan hőszivattyúk és kiegészítő műszaki berendezések üzembe helyezése, karbantartása,
javítása és korszerűsítése, amelyek hozzájárulnak az (EU) 2018/2001 irányelv szerinti, a
fűtéshez és hűtéshez használt megújuló energiára vonatkozó célkitűzésekhez;
d) szélturbinák és kiegészítő műszaki berendezések üzembe helyezése, karbantartása és javítása;
e) légkollektorok és a kiegészítő műszaki berendezések üzembe helyezése, karbantartása és
javítása;
f) hő- vagy villamosenergia-tároló egységek és kiegészítő műszaki berendezések üzembe
helyezése, karbantartása és javítása;
g) nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő mikroerőmű üzembe helyezése, karbantartása és
javítása;
h) hőcserélő/hővisszanyerő rendszerek üzembe helyezése, karbantartása és javítása.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.A.
függelékében felsorolt kritériumoknak.
3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható
használata és védelme
Tárgytalan
4) A körforgásos gazdaságra való átállás Tárgytalan
Hatályos: 2024. november 15. napjától
54
5) A környezetszennyezés megelőzése és
csökkentése
Tárgytalan
6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák
védelme és helyreállítása
Tárgytalan
▪
TSC:
Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez, azzal, hogy a tevékenység elektromos
energiát termel szélenergiából.
DNSH:
Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz:
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
Víz és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme:
Tengeri szélerőmű építése esetén a tevékenység nem akadályozza a 2008/56/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott jó környezeti állapot elérését
43
, amely előírja,
hogy megfelelő intézkedéseket kell végezni az irányelv I. számú mellékletében foglalt 11.
mutatóhoz (zaj/energia) kapcsolódó hatások megelőzése vagy enyhítése érdekében, a mutatóra
vonatkozó kritériumok és módszertani előírások tekintetében az (EU) 2017/848
44
bizottsági
határozatban meghatározottak szerint – ez Magyarországon nem releváns.
Körforgásos gazdaságra átállás:
A tevékenység felméri a fokozottan tartós és újrafeldolgozható, könnyen szétszerelhető és
javítható berendezések és alkatrészek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, használja is
azokat.
Környezetszennyezés megelőzése és csökkentése:
Tárgytalan
Biológiai sokféleség és ökoszisztémák védelme és helyreállítása:
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.D. függelékében felsorolt kritériumoknak
45
.
Tengeri szélerőmű esetén a tevékenység nem akadályozza a 2008/56/EK irányelvben
meghatározott jó környezeti állapot elérését, amely előírja, hogy megfelelő intézkedéseket kell
végezni az irányelv I. számú mellékletében foglalt 1. mutatóhoz (biológiai sokféleség) és 6.
mutatóhoz (tengerfenék) kapcsolódó hatások megelőzése vagy enyhítése érdekében, az e
mutatóra vonatkozó kritériumok és módszertani előírások tekintetében pedig az (EU) 2017/848
határozatban meghatározottak szerint – ez Magyarországon nem releváns.
x
43
Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a
közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.).
44
A Bizottság (EU) 2017/848 határozata (2017. május 17.) a tengervizek jó környezeti állapotára vonatkozó kritériumok és
módszertani előírások, a nyomon követésre és az értékelésre vonatkozó előírások és szabványosított módszerek
megállapításáról, valamint a 2010/477/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 125., 2017.5.18., 43. o.).
45
Az e kritérium végrehajtására vonatkozó gyakorlati iránymutatást az Európai Bizottság „Iránymutatás a szélenergia
hasznosításáról és az uniós természetvédelmi jogszabályokról” című, C(2020) 7730 final számú közleménye tartalmazza,
(2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/environment/nature/natura2000/management/docs/wind_farms_en.pdf).
Hatályos: 2024. november 15. napjától
55
x
Villamos energia előállítása geotermikus energiából
TSC rendelet I. számú melléklet 4.6.
Tevékenység leírása:
▪ Villamosenergia-termelő létesítmények építése vagy üzemeltetése, amelyek geotermikus
energiából állítanak elő villamos energiát.
▪ Jellemző NACE kódok: D35.11 és F42.22
TSC:
Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez.
1. A villamos energia geotermikus energiából folytatott előállításából származó életciklus-
alapú ÜHG-kibocsátás kisebb 100 g CO2e/kWh-nál.
o Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátásmegtakarítás számítása
(i) a 2013/179/EU bizottsági ajánlás vagy alternatívaként
(ii) az ISO 14067:2018 vagy ISO 14064-1:2018 segítségével történik.
o A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik fél ellenőrzi.
DNSH:
Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz:
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
Víz és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme:
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
Körforgásos gazdaságra átállás:
Tárgytalan
Környezetszennyezés megelőzése és csökkentése:
A nagy entalpiájú
46
geotermikus energiarendszerek üzemeltetéséhez a kibocsátási szintek
csökkentésére megfelelő kibocsátáscsökkentő rendszereket vezettek be, hogy ne legyen
akadályozott
▪ a 2004/107/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben
47
és
▪ a 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott levegőminőség
48
.
Biológiai sokféleség és ökoszisztémák védelme és helyreállítása:
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.D. függelékében felsorolt kritériumoknak.
x
46
Az entalpia egy állandó nyomáson zajló reakció hőváltozásának mértéke. Míg az entrópiát a rendellenesség vagy a kémiai
folyamat véletlenszerűségének mérésére használják, addig az entalpiát a kémiai reakció hőváltozásának vagy a reakció belső
energiájának változásának mérésére használják.
47
Az Európai Parlament és a Tanács 2004/107/EK irányelve (2004. december 15.) a környezeti levegőben található arzénről,
kadmiumról, higanyról, nikkelről és policiklusos aromás szénhidrogénekről (HL L 23., 2005.1.26., 3. o.).
48
Az Európai Parlament és a Tanács 2008/50/EK irányelve (2008. május 21.) a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább
levegőt Európának elnevezésű programról (HL L 152., 2008.6.11., 1. o.).
Hatályos: 2024. november 15. napjától
56
x
Villamos energia előállítása bioenergiából
TSC rendelet I. számú melléklet 4.8.
Tevékenység leírása:
▪ Olyan villamosenergia-termelő létesítmények építése és üzemeltetése, amelyek kizárólag
biomasszából, biogázból vagy folyékony bio-energiahordozókból állítanak elő villamos
energiát, kivéve a megújuló tüzelőanyagok biogázzal vagy folyékony bio-energiahordozókkal
való keverésével előállított villamos energiát.
▪ NACE kód: D35.11
TSC:
Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez.
1. A tevékenység során felhasznált:
o mezőgazdasági biomassza megfelel az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(5)
bekezdésében meghatározott kritériumoknak,
o erdei biomassza megfelel az említett irányelv 29. cikkének (6) és (7) bekezdésében
meghatározott kritériumoknak
2. A biomassza kapcsolt energiatermelésű létesítményekben történő használatából eredő, az
üvegházhatású gázok kibocsátásában elért megtakarítás az (EU) 2018/2001 irányelv VI.
számú mellékletében meghatározott ÜHG-kibocsátásmegtakarítási módszertanhoz és relatív
fosszilisüzemanyag-komparátorhoz képest legalább 80 %-os.
3. Amennyiben a létesítmények szerves anyagok anaerob lebontásán alapulnak, a
fermentációs maradék előállítása megfelel a TSC rendelet I. számú melléklet
o 5.6. szakaszában foglalt alábbi kritériumoknak:
5.6. A szennyvíziszap anaerob lebontása
A tevékenység leírása
A szennyvíziszap anaerob lebontással történő kezelésére szolgáló létesítmények építése
és üzemeltetése, valamint ennek eredményeként biogáz vagy vegyi anyagok előállítása
és hasznosítása.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az
E37.00 és F42.99 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az
1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technical screening criteria – technikai szűrési kritériumok
Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
1. A létesítményben a metánszivárgás minimalizálása érdekében nyomonkövetési és készenléti
terv áll rendelkezésre.
2. Az előállított biogázt közvetlenül villamos energia vagy hőenergia termelésére használják, vagy
a földgázhálózatba történő besajtolás céljából korszerűsített biometánná alakítják át, vagy
gépjármű-üzemanyagként, illetve a vegyiparban nyersanyagként használják fel.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.A.
függelékében felsorolt kritériumoknak.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
57
3) A víz és a tengeri erőforrások
fenntartható használata és védelme
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.B.
függelékében felsorolt kritériumoknak.
4) A körforgásos gazdaságra való átállás Tárgytalan
5) A környezetszennyezés megelőzése és
csökkentése
A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal
(BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó
következtetésekben a hulladék anaerob kezelése
tekintetében meghatározott elérhető legjobb
technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási
szintek tartományán belül vagy az alatt vannak,
ideértve a hulladékkezelés tekintetében elérhető
legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos
következtetéseket is
49
. A környezeti elemek között
nincs jelentős kölcsönhatás. Amennyiben az így
kapott fermentációs maradékot műtrágyaként
vagy talajjavító anyagként való felhasználásra
szánják, annak nitrogéntartalmát (tűréshatár ± 25
%) közlik a vevővel vagy a fermentációs maradék
eltávolításáért felelős szervezettel.
6) A biológiai sokféleség és az
ökoszisztémák védelme és helyreállítása
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.D.
függelékében felsorolt kritériumoknak.
illetve
o 5.7. szakaszának 1. és 2. pontjában foglalt alábbi kritériumoknak:
5.7. A biohulladék anaerob lebontása
A tevékenység leírása
Külön létesítmények építése vagy működtetése a szelektíven gyűjtött biohulladék
50
anaerob lebontással történő kezelésére, valamint ennek eredményeként biogáz és
fermentációs maradék vagy vegyi anyagok előállítása és hasznosítása.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az
E38.21 és az F42.99 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az
1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technical screening criteria – technikai szűrési kritériumok
Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
1. A létesítményben a metánszivárgás minimalizálása érdekében nyomonkövetési és készenléti
terv áll rendelkezésre.
2. Az előállított biogázt közvetlenül villamos energia vagy hőenergia termelésére használják,
vagy a földgázhálózatba történő besajtolás céljából korszerűsített biometánná alakítják át, vagy
gépjármű-üzemanyagként, illetve a vegyiparban nyersanyagként használják fel.
49
(EU) 2018/1147 végrehajtási határozat.
50
A 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 4. pontjában található fogalommeghatározás szerint.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
58
3. Az anaerob lebontásra használt biohulladékot a forrásnál kell elkülöníteni, és szelektíven kell
gyűjteni.
4. A keletkezett fermentációs maradékot trágyaként vagy talajjavító anyagként használják akár
közvetlenül, akár komposztálás vagy bármely más kezelés után.
5. A külön biohulladék-kezelő üzemekben az alapanyagként felhasznált élelmiszer- és
takarmánynövények
51
tömegének aránya éves átlagban legfeljebb a felhasznált alapanyag 10
%-át teszi ki.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.A.
függelékében felsorolt kritériumoknak.
A víz és a tengeri erőforrások fenntartható
használata és védelme
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.B.
függelékében felsorolt kritériumoknak.
A körforgásos gazdaságra való átállás Tárgytalan
Környezetszennyezés megelőzése és
csökkentése
A napi 100 tonnát meghaladó mennyiségű
anaerob lebontást kezelő üzemek esetében a
levegőbe és a vízbe jutó kibocsátások az elérhető
legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb
vonatkozó következtetésekben a hulladék anaerob
kezelése tekintetében meghatározott elérhető
legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó
kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt
vannak, ideértve a hulladékkezelés tekintetében
elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos
következtetéseket is
52
. A környezeti elemek között
nincs jelentős kölcsönhatás. Az előállított
fermentációs maradék megfelel az (EU) 2019/1009
rendelet II. számú mellékletének 4. és 5.
(fermentációs maradék), illetve 3. (komposzt)
összetevő-kategóriájában a termésnövelő
anyagokra vonatkozóan meghatározott
követelményeknek, vagy a műtrágyákra vagy
talajjavító anyagokra vonatkozó nemzeti
szabályoknak. A műtrágyaként vagy talajjavító
anyagként felhasznált fermentációs maradék
nitrogéntartalmát (tűréshatár ± 25 %) közlik a
vevővel vagy a fermentációs maradék
eltávolításáért felelős szervezettel.
A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák
védelme és helyreállítása
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.D.
függelékében felsorolt kritériumoknak.
4. A 1. és 2. pont nem vonatkozik a 2 MW alatti teljes névleges bemenő hőteljesítményű,
gáznemű biomassza-tüzelőanyagot használó hőtermelő létesítményekre.
5. Az 50 és 100 MW közötti teljes névleges bemenő hőteljesítményű villamosenergia-termelő
létesítmények esetében a tevékenység
51
Az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 40. pontjában szereplő fogalommeghatározás szerint.
52
(EU) 2018/1147 végrehajtási határozat.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
59
o nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelési technológiát alkalmaz, vagy
o a kizárólag villamosenergia-termelő létesítmények esetében a tevékenység megfelel a
releváns legújabb elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetésekben
meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó energiahatékonysági
szintnek, beleértve a nagy tüzelőberendezések tekintetében az elérhető legjobb
technikákra (BAT) vonatkozó következtetéseket
53
.
6. A 100 MW-ot meghaladó teljes névleges bemenő hőteljesítményű villamosenergia-termelő
létesítmények esetében a tevékenység az alábbi kritériumok közül egynek vagy többnek
megfelel:
a) legalább 36 %-os elektromos hatásfokot ér el;
b) a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben
54
említett nagy hatásfokú
kapcsolt energiatermelést alkalmaz;
c) szén-dioxid-leválasztási és -tárolási technológiát alkalmaz. Amennyiben azt a CO2-t,
amelyet a villamos energia előállítása során egyébként kibocsátanának, föld alatti tárolás
céljából leválasztják, a CO2-t az e melléklet 5.11. és 5.12. szakaszában foglalt technikai
vizsgálati kritériumoknak megfelelően szállítják és tárolják a föld alatt.
DNSH:
Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz:
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
Víz és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme:
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
Körforgásos gazdaságra átállás:
Tárgytalan
Környezetszennyezés megelőzése és csökkentése:
▪ A 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya
55
alá tartozó létesítmények
esetében a kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb
vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL)
kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a nagy
tüzelőberendezések tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos
következtetéseket is
56
. A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.
▪ Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések
küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében a kibocsátások
az (EU) 2015/2193 irányelv II. számú mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási
határértékek alatt vannak.
▪ A 2008/50/EK irányelvben meghatározott levegőminőségi határértékeknek meg nem felelő
övezetekben vagy övezetrészekben található erőművek esetében intézkedéseket hajtanak
végre a kibocsátási szintek csökkentésére, figyelembe véve a Bizottság által az (EU)
53
(EU) 2017/1442 végrehajtási határozat.
54
Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a
2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315.,
2012.11.14., 1. o.).
55
Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (a
környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.).
56
(EU) 2017/1442 végrehajtási határozat.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
60
2015/2193 irányelv 6. cikkének (9) és (10) bekezdésével összhangban közzétett
információcsere eredményeit.
57
▪ Szerves anyag anaerob lebontása esetén, amennyiben az előállított fermentációs maradékot
műtrágyaként vagy talajjavító anyagként használják, akár közvetlenül, akár komposztálás
vagy bármely más kezelés után, az megfelel az (EU) 2019/1009 rendelet II. számú
mellékletének 4. és 5. összetevő-kategóriájában a termésnövelő anyagokra vonatkozóan
meghatározott követelményeknek, vagy a műtrágyákra vagy talajjavító anyagokra vonatkozó
nemzeti szabályoknak.
▪ A napi 100 tonnát meghaladó mennyiségű anaerob lebontást kezelő üzemek esetében a
levegőbe és a vízbe jutó kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos
legújabb vonatkozó következtetésekben a hulladék anaerob kezelése tekintetében
meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek
tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a hulladékkezelés tekintetében elérhető
legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is
58
. A környezeti elemek között
nincs jelentős kölcsönhatás.
Biológiai sokféleség és ökoszisztémák védelme és helyreállítása:
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.D. függelékében felsorolt kritériumoknak.
x
57
A tagállamokkal, az érintett iparágakkal és a nem kormányzati szervezetekkel folytatott információcseréből származó
végleges technológiai jelentés technikai információkat tartalmaz a közepes tüzelőberendezésekben a környezeti hatások
csökkentése érdekében használt elérhető legjobb technológiákról, valamint az elérhető legjobb és a kialakulóban lévő
technológiák révén elérhető kibocsátási szintekről és a kapcsolódó költségekről változat:
https://circabc.europa.eu/ui/group/06f33a94-9829-4eee-b187-21bb783a0fbf/library/9a99a632-9ba8-4cc0-9679-
08d929afda59/details
58
A Bizottság (EU) 2018/1147 végrehajtási határozata (2018. augusztus 10.) a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi
irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a hulladékkezelés tekintetében történő
meghatározásáról (HL L 208., 2018.8.8., 38. o.).
Hatályos: 2024. november 15. napjától
61
x
Villamosenergia-tárolás
TSC rendelet I. számú melléklet 4.10.
Tevékenység leírása:
▪ Villamos energiát tároló és azt később villamos energia formájában visszaszolgáltató
létesítmények építése és üzemeltetése. A tevékenység a szivattyús vízenergia-tárolásra is
kiterjed.
▪ Amennyiben a gazdasági tevékenység a TSC rendelet 7.6. szakasza szerinti
„Megújulóenergia-technológiák üzembe helyezése, karbantartása és javítása” elnevezésű
tevékenység elválaszthatatlan részét képezi, a 7.6. szakaszban meghatározott technikai
vizsgálati kritériumokat kell alkalmazni
▪ Ez a kategória támogató tevékenységnek minősül.
TSC:
Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez.
Amennyiben a tevékenység kémiai energiatárolással jár, a tárolási közeg (például hidrogén vagy
ammónia) eleget tesz a TSC rendelet 3.7-3.17. szakasza szerinti megfelelő termék gyártására
vonatkozó kritériumoknak. A hidrogén villamos energia tárolására történő felhasználása esetén,
amennyiben a hidrogén megfelel a TSC rendelet 3.10. szakaszában meghatározott technikai
vizsgálati kritériumoknak, a hidrogén visszaalakítása villamos energiává is a tevékenység
részének minősül.
DNSH:
Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz:
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
Víz és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme:
A folyótesthez nem kapcsolódó szivattyús vízenergia-tárolás esetén a tevékenység megfelel a
jelen dokumentum 1.B. mellékletében meghatározott kritériumoknak.
Folyótesthez kapcsolódó vízenergia-tárolás esetén a tevékenység megfelel a TSC rendelet 4.5.
szakaszában (Villamosenergia-termelés vízenergiából) a víz és tengeri erőforrások fenntartható
használatára és védelmére vonatkozóan meghatározott DNSH-kritériumoknak.
Körforgásos gazdaságra átállás:
Hulladékgazdálkodási terv van érvényben, amely a hulladékhierarchiával összhangban biztosítja
az életciklus végén történő maximális újrafelhasználást vagy újrafeldolgozást, többek között a
hulladékgazdálkodási partnerekkel kötött szerződéses megállapodásokban, a pénzügyi
előrejelzésekben vagy hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén.
Környezetszennyezés megelőzése és csökkentése:
Tárgytalan
Biológiai sokféleség és ökoszisztémák védelme és helyreállítása:
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.D. függelékében felsorolt kritériumoknak.
x
Hatályos: 2024. november 15. napjától
62
x
Hőenergia tárolása
TSC rendelet I. számú melléklet 4.11.
Tevékenység leírása:
▪ Hőenergiát tároló és azt később hőenergia vagy más energiahordozó formájában
visszaszolgáltató létesítmények építése és üzemeltetése.
▪ Amennyiben a gazdasági tevékenység a TSC rendelet 7.6. szakasza szerinti
„Megújulóenergia-technológiák üzembe helyezése, karbantartása és javítása” elnevezésű
tevékenység elválaszthatatlan részét képezi, a 7.6. szakaszban meghatározott technikai
vizsgálati kritériumokat kell alkalmazni
▪ Ez a kategória támogató tevékenységnek minősül.
TSC:
Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez.
A tevékenység hőenergia tárolására irányul, ideértve a föld alatti hőenergia-tárolást (UTES) vagy
a víztartó rétegben kialakított hőenergia-tárolást (ATES).
DNSH:
Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz:
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
Víz és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme:
Víztartó rétegben kialakított hőenergia-tárolás esetén a tevékenység megfelel a jelen
dokumentum 1.B. mellékletében foglalt kritériumoknak
Körforgásos gazdaságra átállás:
Hulladékgazdálkodási terv van érvényben, amely biztosítja az életciklus végén történő maximális
újrafelhasználást, újragyártást vagy újrafeldolgozást, többek között a hulladékgazdálkodási
partnerekkel kötött szerződéses megállapodásokban, a pénzügyi előrejelzésekben vagy
hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén.
Környezetszennyezés megelőzése és csökkentése:
Tárgytalan
Biológiai sokféleség és ökoszisztémák védelme és helyreállítása:
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.D. függelékében felsorolt kritériumoknak.
x
Hatályos: 2024. november 15. napjától
63
x
Hőenergia/hűtési energia előállítása naphőenergia-fűtésből
TSC rendelet I. számú melléklet 4.21.
Tevékenység leírása:
▪ Naphőenergia-technológiából hőenergiát/hűtési energiát termelő létesítmények építése és
üzemeltetése.
▪ Jellemző NACE kód: D35.30
▪ Amennyiben a fenti gazdasági tevékenység a „Megújulóenergia-technológiák üzembe
helyezése, karbantartása és javítása” elnevezésű tevékenység szerves része, úgy az utóbbi
tevékenységre meghatározott alábbi TSC-ket kell használni:
TSC rendelet I. számú melléklet 7.6. szakasz Megújulóenergia-technológiák üzembe
helyezése, karbantartása és javítása
Tevékenység leírása: Megújulóenergia-technológiák helyszíni üzembe helyezése,
karbantartása és javítása.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az F42, F43,
M71, C16, C17, C22, C23, C25, C27 vagy C28 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági
tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával
összhangban.
E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i)
pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e
szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technical screening criteria – technikai szűrési kritériumok
Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
A tevékenység az alábbi egyedi intézkedések valamelyikéből áll, amennyiben a helyszínen
épülettechnikai rendszerként helyezik üzembe:
a) fotovoltaikus napenergia-rendszerek és a kiegészítő műszaki berendezések üzembe helyezése,
karbantartása és javítása;
b) napelemes vízmelegítők és a kiegészítő műszaki berendezések üzembe helyezése, karbantartása és
javítása;
c) olyan hőszivattyúk és kiegészítő műszaki berendezések üzembe helyezése, karbantartása, javítása és
korszerűsítése, amelyek hozzájárulnak az (EU) 2018/2001 irányelv szerinti, a fűtéshez és hűtéshez
használt megújuló energiára vonatkozó célkitűzésekhez;
d) szélturbinák és kiegészítő műszaki berendezések üzembe helyezése, karbantartása és javítása;
e) légkollektorok és a kiegészítő műszaki berendezések üzembe helyezése, karbantartása és javítása;
f) hő- vagy villamosenergia-tároló egységek és kiegészítő műszaki berendezések üzembe helyezése,
karbantartása és javítása;
g) nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő mikroerőmű üzembe helyezése, karbantartása és javítása;
h) hőcserélő/hővisszanyerő rendszerek üzembe helyezése, karbantartása és javítása.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.A.
függelékében felsorolt kritériumoknak.
3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható
használata és védelme
Tárgytalan
Hatályos: 2024. november 15. napjától
64
4) A körforgásos gazdaságra való átállás Tárgytalan
5) A környezetszennyezés megelőzése és
csökkentése
Tárgytalan
6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák
védelme és helyreállítása
Tárgytalan
▪
TSC:
Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez, azzal, hogy a tevékenység hőenergiát/
hűtési energiát termel naphőenergia-technológiával.
DNSH:
Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz:
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
Víz és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme:
Tárgytalan
Körforgásos gazdaságra átállás:
A tevékenység felméri a fokozottan tartós és újrafeldolgozható, könnyen szétszerelhető és
javítható berendezések és alkatrészek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, használja is
azokat.
Környezetszennyezés megelőzése és csökkentése
Tárgytalan
Biológiai sokféleség és ökoszisztémák védelme és helyreállítása:
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.D. függelékében felsorolt kritériumoknak.
x
Hatályos: 2024. november 15. napjától
65
x
Hőenergia/hűtési energia előállítása geotermikus energiából
TSC rendelet I. számú melléklet 4.22.
Tevékenység leírása:
▪ Olyan létesítmények építése vagy üzemeltetése, amelyek geotermikus energiából állítanak
elő hőenergiát/hűtési energiát.
▪ NACE kód: D35.30
TSC:
Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez.
1. A hő-, illetve hűtési energia geotermikus energiából folytatott előállításából származó
életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás kisebb 100 g CO2e/kWh-nál.
o Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás számítása
(i) adott esetben projektspecifikus adatok alapján, a 2013/179/EU bizottsági ajánlás vagy
(ii) alternatívaként az ISO 14067:2018 vagy az ISO 14064-1:2018 segítségével történik.
o A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik fél ellenőrzi.
DNSH:
Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz:
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
Víz és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme:
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
Körforgásos gazdaságra átállás:
Tárgytalan
Környezetszennyezés megelőzése és csökkentése:
A nagy entalpiájú geotermikus energiarendszerek üzemeltetéséhez a kibocsátási szintek
csökkentésére megfelelő kibocsátáscsökkentő rendszereket vezettek be, hogy ne legyen
akadályozott a 2004/107/EK és a 2008/50/EK irányelvben meghatározott levegőminőségi
határértékek elérése.
Biológiai sokféleség és ökoszisztémák védelme és helyreállítása:
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.D. függelékében felsorolt kritériumoknak.
x
Hatályos: 2024. november 15. napjától
66
x
Hőenergia/hűtési energia előállítása bioenergiából
TSC rendelet I. számú melléklet 4.24.
Tevékenység leírása:
▪ Hőenergia/hűtési energia kizárólag biomasszából, biogázból vagy folyékony
bioenergiahordozókból történő termeléséhez használt létesítmények építése és
üzemeltetése, kivéve a megújuló tüzelőanyagok biogázzal vagy folyékony bio-
energiahordozókkal való keverésével történő hőenergia/hűtési energia termelést.
▪ NACE kód: D35.30
TSC:
Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez.
1. A tevékenység során hőenergia és hűtési energia előállítására felhasznált
o mezőgazdasági biomassza megfelel az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(5)
bekezdésében meghatározott kritériumoknak,
o erdei biomassza megfelel az említett irányelv 29. cikkének (6) és (7) bekezdésében
meghatározott kritériumoknak.
2. A biomassza kapcsolt energiatermelésű létesítményekben történő használatából eredő, az
üvegházhatású gázok kibocsátásában elért megtakarítás az (EU) 2018/2001 irányelv VI.
számú mellékletében meghatározott ÜHG-kibocsátásmegtakarítási módszertanhoz és relatív
fosszilisüzemanyag-komparátorhoz képest legalább 80 %-os.
3. Amennyiben a létesítmények szerves anyagok anaerob lebontásán alapulnak, a fermentációs
maradék előállítása megfelel a TSC rendelet I. számú melléklet
o 5.6. szakaszában foglalt alábbi kritériumoknak:
5.6. A szennyvíziszap anaerob lebontása
A tevékenység leírása
A szennyvíziszap anaerob lebontással történő kezelésére szolgáló létesítmények építése
és üzemeltetése, valamint ennek eredményeként biogáz vagy vegyi anyagok előállítása és
hasznosítása.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az
E37.00 és F42.99 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az
1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technical screening criteria – technikai szűrési kritériumok
Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
1. A létesítményben a metánszivárgás minimalizálása érdekében nyomonkövetési és készenléti
terv áll rendelkezésre.
2. Az előállított biogázt közvetlenül villamos energia vagy hőenergia termelésére használják, vagy
a földgázhálózatba történő besajtolás céljából korszerűsített biometánná alakítják át, vagy
gépjármű-üzemanyagként, illetve a vegyiparban nyersanyagként használják fel.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.A.
függelékében felsorolt kritériumoknak.
3) A víz és a tengeri erőforrások
fenntartható használata és védelme
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.B.
függelékében felsorolt kritériumoknak.
4) A körforgásos gazdaságra való átállás Tárgytalan
Hatályos: 2024. november 15. napjától
67
5) A környezetszennyezés megelőzése és
csökkentése
A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal
(BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó
következtetésekben a hulladék anaerob kezelése
tekintetében meghatározott elérhető legjobb
technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási
szintek tartományán belül vagy az alatt vannak,
ideértve a hulladékkezelés tekintetében elérhető
legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos
következtetéseket is
59
. A környezeti elemek között
nincs jelentős kölcsönhatás. Amennyiben az így
kapott fermentációs maradékot műtrágyaként
vagy talajjavító anyagként való felhasználásra
szánják, annak nitrogéntartalmát (tűréshatár ± 25
%) közlik a vevővel vagy a fermentációs maradék
eltávolításáért felelős szervezettel.
6) A biológiai sokféleség és az
ökoszisztémák védelme és helyreállítása
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.D.
függelékében felsorolt kritériumoknak.
illetve
o 5.7. szakaszának 1. és 2. pontjában foglalt alábbi kritériumoknak.
5.7. A biohulladék anaerob lebontása
A tevékenység leírása
Külön létesítmények építése vagy működtetése a szelektíven gyűjtött biohulladék
60
anaerob lebontással történő kezelésére, valamint ennek eredményeként biogáz és
fermentációs maradék vagy vegyi anyagok előállítása és hasznosítása.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az
E38.21 és az F42.99 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az
1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technical screening criteria – technikai szűrési kritériumok
Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
1. A létesítményben a metánszivárgás minimalizálása érdekében nyomonkövetési és készenléti
terv áll rendelkezésre.
2. Az előállított biogázt közvetlenül villamos energia vagy hőenergia termelésére használják,
vagy a földgázhálózatba történő besajtolás céljából korszerűsített biometánná alakítják át, vagy
gépjármű-üzemanyagként, illetve a vegyiparban nyersanyagként használják fel.
3. Az anaerob lebontásra használt biohulladékot a forrásnál kell elkülöníteni, és szelektíven kell
gyűjteni.
59
(EU) 2018/1147 végrehajtási határozat.
60
A 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 4. pontjában található fogalommeghatározás szerint.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
68
4. A keletkezett fermentációs maradékot trágyaként vagy talajjavító anyagként használják akár
közvetlenül, akár komposztálás vagy bármely más kezelés után.
5. A külön biohulladék-kezelő üzemekben az alapanyagként felhasznált élelmiszer- és
takarmánynövények
61
tömegének aránya éves átlagban legfeljebb a felhasznált alapanyag 10
%-át teszi ki.
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.A.
függelékében felsorolt kritériumoknak.
A víz és a tengeri erőforrások fenntartható
használata és védelme
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.B.
függelékében felsorolt kritériumoknak.
A körforgásos gazdaságra való átállás Tárgytalan
Környezetszennyezés megelőzése és
csökkentése
A napi 100 tonnát meghaladó mennyiségű
anaerob lebontást kezelő üzemek esetében a
levegőbe és a vízbe jutó kibocsátások az elérhető
legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb
vonatkozó következtetésekben a hulladék anaerob
kezelése tekintetében meghatározott elérhető
legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó
kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt
vannak, ideértve a hulladékkezelés tekintetében
elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos
következtetéseket is
62
. A környezeti elemek között
nincs jelentős kölcsönhatás. Az előállított
fermentációs maradék megfelel az (EU) 2019/1009
rendelet II. számú mellékletének 4. és 5.
(fermentációs maradék), illetve 3. (komposzt)
összetevő-kategóriájában a termésnövelő
anyagokra vonatkozóan meghatározott
követelményeknek, vagy a műtrágyákra vagy
talajjavító anyagokra vonatkozó nemzeti
szabályoknak. A műtrágyaként vagy talajjavító
anyagként felhasznált fermentációs maradék
nitrogéntartalmát (tűréshatár ± 25 %) közlik a
vevővel vagy a fermentációs maradék
eltávolításáért felelős szervezettel.
A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák
védelme és helyreállítása
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.D.
függelékében felsorolt kritériumoknak.
4. A 1. és 2. pont nem vonatkozik a 2 MW alatti teljes névleges bemenő hőteljesítményű,
gáznemű biomassza-tüzelőanyagot használó hőtermelő létesítményekre.
DNSH:
Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz:
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
Víz és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme:
61
Az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 40. pontjában szereplő fogalommeghatározás szerint.
62
(EU) 2018/1147 végrehajtási határozat.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
69
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
Körforgásos gazdaságra átállás:
Tárgytalan
Környezetszennyezés megelőzése és csökkentése:
▪ A 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó létesítmények esetében a kibocsátások az
elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben
meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek
tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a nagy tüzelőberendezések tekintetében
elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is,
63
biztosítva
ugyanakkor, hogy a környezeti elemek között ne legyen jelentős kölcsönhatás.
▪ Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések
küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében a kibocsátások
az (EU) 2015/2193 irányelv II. számú mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási
határértékek alatt vannak.
▪ Az olyan övezetekben vagy azok részeiben található erőművek esetében, amelyek nem
felelnek meg a 2008/50/EK irányelvben meghatározott levegőminőségi határértékeknek,
figyelembe kell venni azon információcsere eredményeit
64
, amelyeket a Bizottság az (EU)
2015/2193 irányelv 6. cikkének (9) és (10) bekezdésével összhangban tett közzé.
▪ Szerves anyag anaerob lebontása esetén, amennyiben az előállított fermentációs maradékot
műtrágyaként vagy talajjavító anyagként használják, akár közvetlenül, akár komposztálás
vagy bármely más kezelés után, az megfelel az (EU) 2019/1009 rendelet II. számú
mellékletének 4. és 5. összetevő-kategóriájában a termésnövelő anyagokra vonatkozóan
meghatározott követelményeknek, vagy a műtrágyákra vagy talajjavító anyagokra vonatkozó
nemzeti szabályoknak.
▪ A napi 100 tonnát meghaladó mennyiségű anaerob lebontást kezelő üzemek esetében a
levegőbe és a vízbe jutó kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos
legújabb vonatkozó következtetésekben a hulladék anaerob kezelése tekintetében
meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek
tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a hulladékkezelés tekintetében elérhető
legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is
65
. A környezeti elemek között
nincs jelentős kölcsönhatás.
Biológiai sokféleség és ökoszisztémák védelme és helyreállítása:
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.D. függelékében felsorolt kritériumoknak.
63
(EU) 2017/1442 végrehajtási határozat.
64
A tagállamokkal, az érintett iparágakkal és a nem kormányzati szervezetekkel folytatott információcseréből
származó végleges technológiai jelentés technikai információkat tartalmaz a közepes tüzelőberendezésekben a
környezeti hatások csökkentése érdekében használt elérhető legjobb technológiákról, valamint az elérhető legjobb
és a kialakulóban lévő technológiák révén elérhető kibocsátási szintekről és a kapcsolódó költségekről.
(2021.6.4-i változat: https://circabc.europa.eu/ui/group/06f33a94-9829-4eee-b187-21bb783a0fbf / library /
9a99a632-9ba8-4cc0-9679-08d929afda59 / details).
65
(EU) 2018/1147 végrehajtási határozat.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
70
x
Hőenergia/hűtési energia előállítása hulladékhő felhasználásával
TSC rendelet I. számú melléklet 4.25.
Tevékenység leírása:
▪ Olyan létesítmények építése és üzemeltetése, amelyek hulladékhőből állítanak elő
hőenergiát/hűtési energiát.
▪ NACE kód: D35.30
TSC:
Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez, azzal, hogy a tevékenység
hulladékhőből állít elő hőenergiát/hűtési energiát.
DNSH:
Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz:
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
Víz és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme:
Tárgytalan
Körforgásos gazdaságra átállás:
A tevékenység felméri a fokozottan tartós és újrafeldolgozható, könnyen szétszerelhető és
javítható berendezések és alkatrészek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, használja is
azokat.
Környezetszennyezés megelőzése és csökkentése:
A környezettudatos tervezés és az energiafogyasztást jelölő címkézés hatálya alá tartozó
szivattyúk és az alkalmazott berendezéstípus
▪ adott esetben megfelel
o az (EU) 2017/1369 rendeletben meghatározott, az energiacímke felső osztályára
vonatkozó követelményeknek, valamint
o a 2009/125/EK irányelv szerinti végrehajtási rendeleteknek,
▪ továbbá az elérhető legjobb technológiát képviselik.
Biológiai sokféleség és ökoszisztémák védelme és helyreállítása:
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.D. függelékében felsorolt kritériumoknak.
x
Hatályos: 2024. november 15. napjától
71
2. számú melléklet – Gyártás, technológiák előállítása
Megújuló technológiák előállítása
TSC rendelet I. számú melléklet 3.1.
Tevékenység leírása:
▪ Megújulóenergia-technológiák előállítása, ahol a megújuló energiát az (EU) 2018/2001
irányelv 2. cikkének (1) bekezdése határozza meg.
▪ Jellemző NACE kódok: C25, C27 és C28
▪ Támogató tevékenység
TSC:
Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez azzal, hogy a tevékenység
megújulóenergia-technológiákat állít elő.
DNSH:
Alkalmazkodás éghajlatváltozáshoz:
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
Víz és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme:
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
Körforgásos gazdaságra átállás:
▪ A tevékenység felméri a következő elemek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, az
ezeket támogató technikákat alkalmaz:
o Másodlagos nyersanyagok, valamint az előállított termékek újrahasznosított
összetevőinek újrahasznosítása és használata;
o Az előállított termékek fokozott tartósságára, újra-feldolgozhatóságára, könnyű
szétszerelésére és adaptálhatóságára irányuló tervezés;
o Hulladékgazdálkodás, amely a gyártási folyamat során az ártalmatlanítással szemben
előnyben részesíti az újrafeldolgozást;
o Az aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó információk és azok nyomon
követhetősége a gyártott termékek teljes életciklusa során.
Környezetszennyezés megelőzése és csökkentése:
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.C. függelékében felsorolt kritériumoknak.
Biológiai sokféleség és ökoszisztémák védelme és helyreállítása:
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.D. függelékében felsorolt kritériumoknak.
x
x
Hatályos: 2024. november 15. napjától
72
Hidrogén előállítása
TSC rendelet I. számú melléklet 3.10.
Tevékenység leírása:
▪ Hidrogén és hidrogénalapú szintetikus üzemanyagok gyártása.
▪ NACE kód: C20.11
TSC:
Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez.
A tevékenység hidrogén esetében megfelel az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátásmegtakarításokra
vonatkozó, a 94 g CO2e/MJ fosszilisüzemanyag-komparátorhoz viszonyított 73,4 %-os (ennek
alapján 3 t CO2e/t H2-nél kisebb életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás adódik), illetve hidrogénalapú
szintetikus üzemanyag esetében 70 %-os követelménynek, az (EU) 2018/2001 irányelv 25.
cikkének (2) bekezdésében és V. mellékletében foglalt megközelítés analógiájára.
Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátásmegtakarítások számítása az (EU) 2018/2001 irányelv 28.
cikkének (5) bekezdésében említett módszertan vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 (1) vagy
az ISO 14064-1:2018 (2) segítségével történik.
A számszerűsített életciklus-alapú kibocsátásmegtakarításokat az (EU) 2018/2001 irányelv 30.
cikkével összhangban vagy adott esetben független harmadik fél által kell ellenőrizni.
Amennyiben azt a CO2-t, amelyet a gyártás során egyébként kibocsátanának, föld alatti tárolás
céljából leválasztják, a CO2-t az e melléklet 5.11. és 5.12. szakaszában foglalt technikai vizsgálati
kritériumoknak megfelelően szállítják és tárolják a föld alatt.
DNSH:
Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz:
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
Víz és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme:
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
Körforgásos gazdaságra átállás:
Tárgytalan
Környezetszennyezés megelőzése és csökkentése:
A tevékenység megfelel jelen dokumentum C. függelékében felsorolt kritériumoknak.
▪ A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos vonatkozó
következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó
kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, beleértve a következőket:
o a klóralkáligyártás
66
tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos
következtetések (121) és a vegyipari ágazatban
67
használt általános szennyvíz- és
hulladékgáz-tisztítási/-kezelési rendszerek tekintetében elérhető legjobb technikákkal
(BAT) kapcsolatos következtetések;
o az ásványolaj- és a földgázfinomítás tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT)
kapcsolatos következtetések.
▪ A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.
Biológiai sokféleség és ökoszisztémák védelme és helyreállítása:
66
2013/732/EU végrehajtási határozat
67
(EU) 2016/902 végrehajtási határozat
Hatályos: 2024. november 15. napjától
73
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.D. függelékében felsorolt kritériumoknak.
x
Hatályos: 2024. november 15. napjától
74
3. számú melléklet - Fenntartható ingatlan
Az energiahatékonyság tekintetében finanszírozással támogatható ügyletek megfeleltetése a
Taxonómia rendelet 3. cikkének b) pontjában (DNSH) és d) pontjában (TSC) foglaltaknak:
x
Új épületek építése
TSC rendelet I. számú melléklet 7.1.
Tevékenység leírása:
▪ Lakó- és nem lakáscélú épületek építési projektjeinek fejlesztése az építési projektek későbbi
értékesítés céljából történő megvalósításához szükséges pénzügyi, műszaki és fizikai eszközök
egyesítése révén, valamint teljes lakó- és nem lakáscélú épületek építése saját részre,
értékesítés céljából, illetve díjazás ellenében vagy szerződéses alapon.
▪ Jellemző NACE kódok: F41.1, F41.2, illetve az F43 kód
TSC:
Olyan új épületek építése, amelyek esetében:
1. Az építés eredményeként létrejövő épület energiahatékonyságát meghatározó primerenergia-
igény
68
legalább 10 %-kal kisebb, mint a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozóan a
2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet végrehajtó nemzeti intézkedésekben
meghatározott küszöbérték
69
. Az energiahatékonyságot a kész épület energiahatékonysági
tanúsítványával (EPC) kell igazolni.
2. Az 5000 m2-nél nagyobb épületek
70
esetében az építés eredményeként létrejövő épületet a
befejezéskor légtömörségi és hőállósági vizsgálatnak kell alávetni
71
, és a befektetők és az ügyfelek
tudomására kell hozni a tervezési szakaszban meghatározott energiahatékonysági szintekben
megfigyelt bármely eltérést vagy a külső térelhatárolók hibáit. Alternatívaként amennyiben az
építési folyamat során megbízható és nyomon követhető minőség-ellenőrzési folyamatokat
követnek, ez elfogadható a hőintegritás vizsgálatának alternatívájaként.
3. Az 5000 m2
72
-nél nagyobb épületek esetében az építés eredményeként létrejövő épület teljes
életciklusra vonatkozó globális felmelegedési potenciálját (GWP)
73
az életciklus minden egyes
szakaszára kiszámították, és kérésre közlik a befektetőkkel és az ügyfelekkel.
68
Az épület szokásos használatához kapcsolódó energiaszükséglet kielégítéséhez szükséges energia számított mennyisége,
amelyet a teljes primerenergia-felhasználás kWh/m²/év mértékegységben kifejezett, a vonatkozó nemzeti számítási
módszertanon alapuló és az energiahatékonysági tanúsítványon (EPC) feltüntetett számértéke fejez ki.
69
Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (HL L 153.,
2010.6.18., 13. o.).
70
Lakóépületek esetében a vizsgálatot egy, a lakóépület-/lakástípusok szempontjából reprezentatív mintán végzik el.
71
A vizsgálatot az EN 13187 (Épületek hővédelme. Épülethatároló szerkezetek hőszigetelési rendellenességeinek minőségi
kimutatása. Infravörös módszer) és az EN 13829 (Épületek hőtechnikai viselkedése. Épületek légáteresztő képességének
meghatározása. Túlnyomásos eljárás) szabvány vagy az épület helye szerint illetékes építésfelügyeleti szerv által elfogadott
egyenértékű szabványok alapján kell elvégezni.
72
Lakóépületek esetében a számítás és a közlés egy, a lakóépület-/lakástípusok szempontjából reprezentatív
mintára vonatkozik.
73
A GWP-t minden egyes életciklus-szakaszra vonatkozóan kg CO2e/m2-ben kifejezett (a hasznos belső födémterület egy
négyzetméterére vetített), 50 éves vizsgálati referencia-időszak egy évére átlagolt számérték formájában adják meg. Az adatok
kiválasztását, a forgatókönyvek meghatározását és a számításokat az EN 15978 (BS EN 15978:2011. Építmények
Hatályos: 2024. november 15. napjától
75
DNSH:
Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz:
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
Víz és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme:
Amennyiben be vannak szerelve, a lakóegységekben lévők kivételével, az alábbi vízellátó
berendezések meghatározott vízhasználatának igazolása jelen dokumentum 1.E. függelékében
foglalt műszaki előírásoknak megfelelően termékadatlapok, épülettanúsítás vagy az Unióban már
meglévő termékcímke útján történik:
a) a fürdőszobai csapok és a konyhai csapok vízhozama legfeljebb 6 liter/perc;
b) a zuhanyzók vízhozama legfeljebb 8 liter/perc;
c) a WC-k – beleértve a WC-egységeket, -csészéket és öblítőtartályokat is – teljes öblítési
vízmennyisége legfeljebb 6 liter, átlagos öblítési vízmennyisége pedig legfeljebb 3,5 liter;
d) a piszoárok legfeljebb 2 liter/csésze/óra vizet használhatnak. Az öblítéses piszoárok maximális
teljes öblítési vízmennyisége 1 liter.
Az építési területről származó hatás elkerülése érdekében a tevékenység megfelel jelen
dokumentum 1.B. függelékében foglalt kritériumoknak.
Körforgásos gazdaságra átállás:
Az építési helyszínen keletkező nem veszélyes építési és bontási hulladék (kivéve a 2000/532/EK
határozattal létrehozott európai hulladékjegyzék 17 05 04 kategóriája szerinti természetes
módon előforduló anyagokat) tömegét tekintve legalább 70 %-ban elő kell készíteni
újrafelhasználásra, újrafeldolgozásra és egyéb anyaghasznosításra, beleértve az egyéb anyagok
helyettesítésére hulladékkal végzett feltöltési műveleteket is, a hulladékhierarchiával és az
építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós protokollal
74
összhangban. Az
üzemeltetők az építési és bontási hulladék kezeléséről szóló uniós protokollal összhangban
korlátozzák az építéssel és bontással összefüggő folyamatok során a hulladék keletkezését,
aminek során figyelembe veszik az elérhető legjobb technikákat, és szelektív bontást
alkalmaznak a veszélyes anyagok eltávolításának és biztonságos kezelésének lehetővé tétele
valamint az újrafelhasználás és a jó minőségű újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében az
anyagok szelektív eltávolítása révén, amelyhez az építési és bontási hulladék válogatására
rendelkezésre álló rendszereket használják. Az épülettervezés és az építési módszerek
támogatják a körforgásos jelleget, és az ISO 20887 szabványra
75
, illetve az épületek
szétszerelhetőségének vagy rugalmasságának értékelésére szolgáló egyéb szabványokra való
fenntarthatósága. Épületek környezetvédelmi értékelése. Számítási módszer) szabványnak megfelelően végzik. A figyelembe
vett épületszerkezeti elemek és a műszaki berendezések köre megegyezik a közös uniós keretrendszerben az 1.2. mutatóra
vonatkozóan meghatározottakkal. Amennyiben létezik nemzeti számítási eszköz, vagy az szükséges a közzétételhez vagy az
építési engedély megszerzéséhez, az adott eszköz használható az előírt közzététel biztosítására. Más számítási eszközök is
alkalmazhatók, ha megfelelnek a közös uniós keretrendszerben meghatározott minimumkövetelményeknek (2021.6.4-i
változat: https://susproc.jrc. ec.europa.eu/product-bureau/product-groups/412/documents), lásd az 1.2. mutató felhasználói
kézikönyvét.
74
Uniós protokoll az építési és bontási hulladékról (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/growth/content/eu-construction-
and-demolition-waste-protocol-0_en).
75
ISO 20887:2020, Épületek és építmények fenntarthatósága. A szétszerelhetőséget és az átalakíthatóságot biztosító tervezés.
Elvek, követelmények és iránymutatás (2021.6.4-i változat: https://www.iso.org/standard/69370.html).
Hatályos: 2024. november 15. napjától
76
hivatkozással bemutatják különösen, hogy az épületek kialakítása hogyan biztosítja, hogy
erőforrás-hatékonyabbak, alkalmazkodóképesebbek, rugalmasabbak és szétszerelhetők
legyenek az újrafelhasználás és az újrafeldolgozás lehetővé tétele érdekében.
Környezetszennyezés megelőzése és csökkentése:
Az építés során használt építőelemek és -anyagok megfelelnek jelen dokumentum 1.C.
függelékében foglalt kritériumoknak.
Az építés során használt építőelemek és -anyagok, amelyek érintkezésbe kerülhetnek az
épülethasználókkal
76
, az 1907/2006/EK rendelet XVII. számú mellékletében foglalt feltételek
szerinti vizsgálat során az anyag vagy összetevő köbméterére vetítve 0,06 mg-nál kevesebb
formaldehidet, valamint a CEN/EN 16516
77
vagy az ISO 16000-3:2011
78
szabvány vagy más
egyenértékű szabványosított vizsgálati feltételek és meghatározási módszerek szerinti vizsgálat
során az anyag vagy összetevő köbméterére vetítve 0,001 mg-nál kevesebb 1A. és 1B. kategóriájú
rákkeltő illékony szerves vegyületet bocsátanak ki
79
.
Amennyiben az új építés potenciálisan szennyezett (barnamezős) területen található, a területet
potenciális szennyező anyagok tekintetében vizsgálatnak vetették alá, például az ISO 18400
szabvány
80
alkalmazásával.
Az építés vagy karbantartás során keletkező zaj-, por- és szennyezőanyag-kibocsátás csökkentését
szolgáló intézkedéseket kell hozni.
A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.D. függelékében felsorolt kritériumoknak.
Az új építmény nem a következők egyikére épül:
(a) az EU LUCAS összeírásban említett, mérsékelt–magas talaj-termőképességgel és felszín alatti
biológiai sokféleséggel rendelkező szántóterületek és szántóföldek
81
; (b) a biológiai sokféleség
szempontjából elismerten nagy értéket képviselő zöldmezős területek, valamint az európai
vörös listán vagy a
82
Természetvédelmi Világszövetség (IUCN)
83
vörös listáján szereplő
veszélyeztetett fajok (flóra és fauna) élőhelyéül szolgáló területek; (c) a földterület megfelel az
üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzéke szerinti erdő fogalommeghatározásának, vagy ha
nincs ilyen, akkor
a FAO erdőre vonatkozó fogalommeghatározásának
84
.
76
Festékekre és lakkokra, mennyezetburkoló lapokra, padlóburkolatokra – beleértve a hozzájuk tartozó ragasztókat és
tömítőanyagokat –, belső szigetelésre és belső felületkezelésre vonatkozik, mint például a nedvesség és a penész elleni
védelem.
77
CEN/TS 16516 szabvány: 2013, Építési termékek – A veszélyes anyagok kibocsátásának értékelése – A beltéri levegőbe való
kibocsátás meghatározása.
78
ISO 16000-3:2011, Beltéri levegőminőség – 3. rész: Formaldehid és más karbonilvegyületek meghatározása a beltéri
levegőben és a vizsgálati kamra levegőjében. Aktív mintavételi módszer (2021.6.4-i változat:
https://www.iso.org/standard/51812.html).
79
A rákkeltő illékony szerves vegyületek kibocsátási küszöbértékei egy 28 napos vizsgálati időszakra vonatkoznak.
80
ISO 18400 „Talajminőség – Mintavétel” sorozat
81
JRC ESDCA, LUCAS: Földhasználati és földfelszín-borítottsági összeírás 2021.6.4-i változat:
https://esdac.jrc.ec.europa.eu/projects/lucas
82
IUCN, A kihalással fenyegetett európai fajok vörös listája (2021.6.4-i változat: https://www.iucn.org/regions/europe/our-
work/ biodiversity-conservation/european-red-list-threatened-species).
83
IUCN, A kihalással fenyegetett fajok vörös listája (2021.6.4-i változat: https://www.iucnredlist.org).
84
Több mint 0,5 hektárra kiterjedő, öt méternél magasabb fákkal és 10 %-nál nagyobb záródással, illetve ezeket a
küszöbértékeket in situ elérni képes fákkal borított terület. A meghatározás nem terjed ki az elsődlegesen mezőgazdasági vagy
Hatályos: 2024. november 15. napjától
77
Meglévő épületek korszerűsítése
TSC rendelet I. számú melléklet 7.2.
Tevékenység leírása:
▪ Magas- és mélyépítés, valamint annak előkészítése.
▪ Jellemző NACE kódok: F41 és F43
▪ Átállási tevékenység
TSC:
Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez.
▪ Az épület-korszerűsítés megfelel a jelentős épület-korszerűsítésekre vonatkozó
követelményeknek
85
.
▪ Alternatív megoldásként a primerenergia-igény (PED) legalább 30 %-os csökkenését
eredményezi
86
.
DNSH:
Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz:
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
Víz és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme:
Amennyiben a korszerűsítés részeként be vannak szerelve, az alábbi vízellátó berendezések
meghatározott vízhasználatának igazolása jelen dokumentum 1.E. függelékében foglalt műszaki
előírásoknak megfelelően termékadatlapok, épülettanúsítás vagy az Unióban már meglévő
termékcímke útján történik:
▪ A fürdőszobai csapok és a konyhai csapok vízhozama legfeljebb 6 liter/perc.
▪ A zuhanyzók vízhozama legfeljebb 8 liter/perc.
▪ A WC-k – beleértve a WC-egységeket, -csészéket és öblítőtartályokat is – teljes öblítési
vízmennyisége legfeljebb 6 liter, átlagos öblítési vízmennyisége pedig legfeljebb 3,5 liter.
városi hasznosítású földterületekre (FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások 2021.6.4-
i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf).
85
A 2010/31/EU irányelvet végrehajtó, az irányelv értelmében vett „jelentős felújításokra” alkalmazandó nemzeti és
regionális építési előírások szerint. A korszerűsített épület vagy épületrész energiahatékonysága megfelel a vonatkozó
irányelvvel összhangban álló, költségoptimalizált energiahatékonysági minimumkövetelményeknek.
86
A kezdeti primerenergia-igény és annak becsült javulása részletes épületfelmérésen, akkreditált független szakértő által
végzett energiaauditon vagy bármely más átlátható és arányos módszeren alapul, és azt energiahatékonysági tanúsítvánnyal
validálják. A 30 %-os javulás a primerenergia-igény tényleges csökkenéséből ered (amelynél nem veszik figyelembe a nettó
primerenergia-igény megújuló energiaforrások révén történő csökkenését), és legfeljebb három éven belül egymást követően
meghozott intézkedésekkel érhető el.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
78
▪ A piszoárok legfeljebb 2 liter/csésze/óra vizet használhatnak. Az öblítéses piszoárok
maximális teljes öblítési vízmennyisége 1 liter.
Körforgásos gazdaságra átállás:
▪ Az építési helyszínen keletkező nem veszélyes építési és bontási hulladék (kivéve a
2000/532/EK határozattal létrehozott európai hulladékjegyzék 17 05 04 kategóriája szerinti
természetes módon előforduló anyagokat) tömegét tekintve legalább 70 %-ban elő kell
készíteni újrafelhasználásra, újrafeldolgozásra és egyéb anyaghasznosításra, beleértve az
egyéb anyagok helyettesítésére hulladékkal végzett feltöltési műveleteket is, a
hulladékhierarchiával és az építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós
protokollal
87
összhangban.
▪ Az üzemeltetők az építési és bontási hulladék kezeléséről szóló uniós protokollal
összhangban korlátozzák az építéssel és bontással összefüggő folyamatok során a hulladék
keletkezését, aminek során figyelembe veszik az elérhető legjobb technikákat, és szelektív
bontást alkalmaznak a veszélyes anyagok eltávolításának és biztonságos kezelésének
lehetővé tétele, valamint az újrafelhasználás és a jó minőségű újrafeldolgozás
megkönnyítése érdekében az anyagok szelektív eltávolítása révén, amelyhez az építési és
bontási hulladék válogatására rendelkezésre álló rendszereket használják.
▪ Az épülettervezés és az építési módszerek támogatják a körforgásos jelleget, és az ISO 20887
szabványra
88
, illetve az épületek szétszerelhetőségének vagy rugalmasságának értékelésére
szolgáló egyéb szabványokra való hivatkozással bemutatják különösen, hogy az épületek
kialakítása hogyan biztosítja, hogy erőforrás-hatékonyabbak, alkalmazkodóképesebbek,
rugalmasabbak és szétszerelhetők legyenek az újrafelhasználás és az újrafeldolgozás
lehetővé tétele érdekében.
Környezetszennyezés megelőzése és csökkentése:
▪ Az építés során használt építőelemek és -anyagok megfelelnek jelen dokumentum 1.C.
függelékében felsorolt kritériumoknak.
▪ Az épület korszerűsítése során használt építőelemek és -anyagok, amelyek érintkezésbe
kerülhetnek az épülethasználókkal
89
, az 1907/2006/EK rendelet XVII. számú mellékletében
foglalt feltételek szerinti vizsgálat során az anyag vagy összetevő köbméterére vetítve 0,06
mg-nál kevesebb formaldehidet, valamint a CEN/EN 16516 vagy az ISO 16000-3:2011
90
szabvány vagy más egyenértékű szabványosított vizsgálati feltételek és meghatározási
módszerek szerinti vizsgálat során az anyag vagy összetevő köbméterére vetítve 0,001 mg-
nál kevesebb 1A. és 1B. kategóriájú rákkeltő illékony szerves vegyületet bocsátanak ki.
91
▪ Az építés vagy karbantartás során keletkező zaj-, por- és szennyezőanyag-kibocsátás
csökkentését szolgáló intézkedéseket kell hozni.
Biológiai sokféleség és ökoszisztémák védelme és helyreállítása:
Tárgytalan
87
Uniós protokoll az építési és bontási hulladékról (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/growth/content/eu-
construction-and-demolition-waste-protocol-0_en)
88
ISO 20887:2020, Épületek és építmények fenntarthatósága. A szétszerelhetőséget és az átalakíthatóságot biztosító
tervezés. Elvek, követelmények és iránymutatás (2021.6.4-i változat: https://www.iso.org/standard/69370.html).
89
Festékekre és lakkokra, mennyezetburkoló lapokra, padlóburkolatokra – beleértve az ezekhez használt ragasztókat és
tömítőanyagokat –, belső szigetelésre és belső felületkezelésre vonatkozik (mint például a nedvesség és penész elleni
védelem).
90
ISO 16000-3:2011, Beltéri levegőminőség – 3. rész: Formaldehid és más karbonilvegyületek meghatározása a beltéri
levegőben és a vizsgálati kamra levegőjében. Aktív mintavételi módszer változat (2021.6.4-i változat:
https://www.iso.org/standard/51812.html).
91
A rákkeltő illékony szerves vegyületek kibocsátási küszöbértékei egy 28 napos vizsgálati időszakra vonatkoznak.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
79
x
Épületek vásárlása és tulajdonjoga
TSC rendelet I. számú melléklet 7.7.
Tevékenység leírása:
▪ Ingatlan vásárlása és tulajdonjogának gyakorlása.
▪ Jellemző NACE kódok: L68 a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel
létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
TSC:
1. A 2020. december 31. előtt épült épületek legalább A. osztályú energetikai tanúsítvánnyal
(EPC) rendelkeznek. Alternatívaként az épület a nemzeti vagy regionális épületállomány operatív
primerenergia-igényként (PED) kifejezett és megfelelő bizonyítékokkal igazolt felső 15 %-ában
található, ami legalább összehasonlítja az adott eszköz teljesítményét a 2020. december 31. előtt
épített nemzeti vagy regionális állomány teljesítményével, és legalább különbséget tesz a
lakóépületek és a nem lakáscélú épületek között.
2. A 2020. december 31. után épült épületek esetében az épület megfelel a jelen dokumentum 7.1.
szakaszában (Új épületek építése) meghatározott, a vásárlás időpontjában releváns kritériumoknak.
3. Amennyiben az épület nagy nem lakáscélú épület (a fűtési rendszerek, kombinált
helyiségfűtési és szellőztetési rendszerek, légkondicionáló rendszerek vagy kombinált
légkondicionáló és szellőztető rendszerek effektív névleges teljesítménye meghaladja a 290 kW-
ot), az energiahatékonyság-ellenőrzés és -értékelés révén hatékonyan működik
92
.
DNSH:
Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz:
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
Víz és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme:
Tárgytalan
Körforgásos gazdaságra átállás:
Tárgytalan
Környezetszennyezés megelőzése és csökkentése:
Tárgytalan
Biológiai sokféleség és ökoszisztémák védelme és helyreállítása:
Tárgytalan
92
Ez például a 2010/31/EU irányelv 14. cikkének (4) bekezdése és 15. cikkének (4) bekezdése szerinti energiahatékonysági
szerződés vagy épületautomatizálási és -szabályozási rendszer meglétével igazolható.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
80
4. számú melléklet - Elektromobilitás
Az elektromobilitás tekintetében finanszírozással támogatható ügyletek megfeleltetése a Taxonómia
rendelet 3. cikkének b) pontjában (DNSH) és d) pontjában (TSC) foglaltaknak:
x
Városi és elővárosi közlekedés, közúti személyszállítás
TSC rendelet I. számú melléklet 6.3.
Tevékenység leírása:
▪ Városi és elővárosi személyszállító járművek vásárlása, finanszírozása, lízingelése, bérlése és
üzemeltetése.
▪ Gépjárművek esetében az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti M2 vagy
M3 kategóriájú járművek személyszállítás céljából történő üzemeltetése.
▪ Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek különböző szárazföldi közlekedési módok,
például autóbusz, villamos, trolibusz, metró és magasvasút üzemeltetését foglalhatják
magukban. Ez magában foglalja a városrepülőtér vagy a város-pályaudvar közötti járatokat,
valamint a siklóvasutak és a légi kötélpályák üzemeltetését is, amennyiben azok a városi vagy
elővárosi tranzitrendszerek részét képezik.
▪ Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek közé tartoznak továbbá a menetrend
szerinti távolsági buszjáratok, charterjáratok, kiránduló és más különjárati autóbuszok,
repülőtéri transzferek (a repülőtereken belül is), és az iskolabuszok és közlekedési célú buszok
üzemeltetése.
▪ Ha az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység nem teljesíti az alábbiakban részletezett
TSC a) pontjában foglalt lényeges hozzájárulási kritériumot, e tevékenység az (EU) 2020/852
rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül,
amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.
▪ Jellemző NACE kódok: H49.31, H49.39, N77.39 és N77.11
TSC:
Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez.
A tevékenység megfelel a következő kritériumok egyikének:
(a) a tevékenység városi vagy elővárosi személyszállítást biztosít, és közvetlen (kipufogógáz-)
CO2-kibocsátása zéró
93
;
(b) (b) 2025. december 31-ig a tevékenység helyközi közúti személyszállítást biztosít az M2 és
M3 kategóriába
94
sorolt olyan járművek használatával, amelyek felépítménytípusa „CA”
(egyszintes jármű), „CB” (kétszintes jármű), „CC” (egyszintes csuklós jármű) vagy „CD”
(kétszintes csuklós jármű)
95
és megfelelnek a legutóbbi EURO VI szabványnak, azaz mind
az 595/2009/EK rendelet követelményeinek, mind pedig az említett rendelet
93
Ide tartoznak a „CE” (alacsony padlós, egyszintes jármű), a „CF” (alacsony padlós, kétszintes jármű), „CG”
(csuklós, alacsony padlós, egyszintes jármű), „CH” (csuklós, alacsony padlós, kétszintes jármű), CI (nyitott tetejű
egyszintes jármű) vagy „CJ” (nyitott tetejű kétszintes jármű) besorolású motorbuszok, az (EU) 2018/858 rendelet
I. melléklete C. részének 3. pontjában meghatározottak szerint.
94
Az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint.
95
Az (EU) 2018/858 rendelet I. melléklete C. részének 3. pontjában foglaltak szerint.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
81
hatálybalépését követően az említett módosító jogi aktusok követelményeinek, még azok
alkalmazandóvá válása előtt, valamint az 582/2011/EU rendelet I. melléklete 9.
függelékének 1. táblázatában foglalt Euro VI szabvány utolsó lépésének, amennyiben az e
lépést szabályozó rendelkezések hatályba léptek, de erre a járműtípusra még nem
alkalmazandók
96
. Amennyiben ilyen szabvány nem áll rendelkezésre, a járművek közvetlen
CO2- kibocsátása zéró.
DNSH:
Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz:
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
Víz és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme:
Tárgytalan
Körforgásos gazdaságra átállás:
Intézkedések vannak érvényben a hulladék hulladékhierarchiának megfelelő kezeléséhez mind a
használati szakaszban (karbantartás), mind a flotta élettartamának végén, többek között az
akkumulátorok és az elektronika (különösen a bennük található kritikus fontosságú
nyersanyagok) újrafelhasználása és újrafeldolgozása útján.
Környezetszennyezés megelőzése és csökkentése:
▪ Az M kategóriájú közúti járművek esetében a gumiabroncsok megfelelnek a külső gördülési
zaj követelményeinek a legnépesebb osztályban, valamint az (EU) 2020/740 európai
parlamenti és tanácsi rendeletben
97
meghatározott, (a jármű energiahatékonyságát
befolyásoló) gördülő-ellenállási tényezőnek a két legnépesebb osztályban, amint az
energiacímke-köteles termékek európai adatbázisából (EPREL) ellenőrizhető.
▪ Ha alkalmazandó, a járművek megfelelnek az Euro VI nehézgépjárművekre vonatkozó
kibocsátási típusjóváhagyás legújabb alkalmazandó szakaszában az 595/2009/EK rendelettel
összhangban meghatározott követelményeknek.
Biológiai sokféleség és ökoszisztémák védelme és helyreállítása:
Tárgytalan
x
96
2021. december 31-ig az 595/2009/EK rendelet szerinti EURO VI szabvány E lépése.
97
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/740 rendelete (2020. május 25.) a gumiabroncsok üzemanyag-
hatékonyság és más paraméterek tekintetében történő címkézéséről, az (EU) 2017/1369 rendelet módosításáról
és az 1222/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 177., 2020.6.5., 1. o.).
Hatályos: 2024. november 15. napjától
82
x
Közúti áruszállítás
TSC rendelet I. számú melléklet 6.6.
Tevékenység leírása:
▪ Az EURO VI
98
, E. lépés vagy utódjának hatálya alá tartozó N1, N2
99
vagy N3
100
kategóriájú
járművek vásárlása, melyek közvetlen (kipufogógáz) CO2-kibocsátása zéró
101
, N2 és N3
esetében olyan nehézgépjárművek, amelyek kibocsátása az 595/2009/EK rendelettel és a
hozzá kapcsolódó végrehajtási intézkedésekkel összhangban történő meghatározás szerint 1
g CO2-kWh alatt marad.
▪ Jellemző NACE kódok: H49.4.1, H53.10, H53.20 és N77.12
TSC:
▪ Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás negatív hatásának mérsékléséhez az EURO VI
102
, E.
lépés vagy utódjának hatálya alá tartozó N1, N2
103
vagy N3
104
kategóriájú járművek
vásárlásával, melyek közvetlen (kipufogógáz) CO2-kibocsátása zéró
105
, illetve N2 és N3
esetében olyan nehézgépjárművek, amelyek kibocsátása az 595/2009/EK rendelettel és a
hozzá kapcsolódó végrehajtási intézkedésekkel összhangban történő meghatározás szerint 1
g CO2-kWh alatt marad.
▪ A járművek nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására szolgálnak.
DNSH:
Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz:
A tevékenység megfelel jelen dokumentum 1.A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
Víz és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme:
Tárgytalan
Körforgásos gazdaságra átállás:
▪ Az N1, N2 és N3 kategóriájú járművek egyaránt a következők:
a) legalább 85 tömegszázalékban újrafelhasználhatók vagy újrafeldolgozhatók;
b) legalább 95 tömegszázalékban újrafelhasználhatók vagy újrafeldolgozhatók
106
.
98
Az 595/2009/EK rendeletben foglaltak szerint.
99
Az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában foglaltak szerint.
100
Az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában foglaltak szerint.
101
Ide tartoznak a „CE” (alacsony padlós, egyszintes jármű), a „CF” (alacsony padlós, kétszintes jármű), „CG” (csuklós,
alacsony padlós, egyszintes jármű), „CH” (csuklós, alacsony padlós, kétszintes jármű), CI (nyitott tetejű egyszintes jármű) vagy
„CJ” (nyitott tetejű kétszintes jármű) besorolású motorbuszok, az (EU) 2018/858 rendelet I. számú melléklete C. részének 3.
pontjában meghatározottak szerint.
102
Az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában foglaltak szerint.
103
Az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában foglaltak szerint.
104
Az 595/2009/EK rendeletben foglaltak szerint.
105
Ide tartoznak a „CE” (alacsony padlós, egyszintes jármű), a „CF” (alacsony padlós, kétszintes jármű), „CG” (csuklós,
alacsony padlós, egyszintes jármű), „CH” (csuklós, alacsony padlós, kétszintes jármű), CI (nyitott tetejű egyszintes jármű) vagy
„CJ” (nyitott tetejű kétszintes jármű) besorolású motorbuszok, az (EU) 2018/858 rendelet I. számú melléklete C. részének 3.
pontjában meghatározottak szerint.
106
A 2005/64/EK irányelv I. számú mellékletében foglaltak szerint.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
83
▪ Intézkedések vannak érvényben a hulladék kezelésére mind a használati szakaszban
(karbantartás), mind pedig a flotta élettartamának végén, többek között az akkumulátorok
és az elektronika (különösen az ezekben található kritikus nyersanyagok) újrafelhasználása
és újrafeldolgozása révén, a hulladékhierarchiával összhangban.
Környezetszennyezés megelőzése és csökkentése:
▪ Az M és N kategóriájú közúti járművek esetében a gumiabroncsok megfelelnek a külső
gördülési zaj követelményeinek a legmagasabb osztályban, valamint az (EU) 2020/740
rendeletben meghatározott, (a jármű energiahatékonyságát befolyásoló) gördülő-ellenállási
tényezőnek a két legmagasabb osztályban, amint az energiacímke-köteles termékek európai
adatbázisából (EPREL) ellenőrizhető. A járművek az 595/2009/EK rendelettel összhangban
megfelelnek az Euro VI nehézgépjárművekre vonatkozó kibocsátási típusjóváhagyás
107
legújabb alkalmazandó szakaszában foglalt követelményeknek.
▪ A járművek megfelelnek az 540/2014/EU rendeletnek.
Biológiai sokféleség és ökoszisztémák védelme és helyreállítása:
Tárgytalan
x
107
A Bizottság 582/2011/EU rendelete (2011. május 25.) az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nehéz
tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében történő végrehajtásáról és módosításáról, valamint a 2007/46/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv I–III. számú mellékletének módosításáról (HL L 167., 2011.6.25., 1. o.).
Hatályos: 2024. november 15. napjától
84
5. számú melléklet - Hulladékkezelés
A települési szilárd hulladék tekintetében finanszírozással támogatható ügyletek megfeleltetése a CB
Taxonómia „Hulladék és szennyeződés ellenőrzése” fejezetben foglaltaknak megfelelően:
1. Hulladékgyűjtés
Az alacsony CO2 kibocsátású hulladékfeldolgozó létesítmények működtetéséhez szervezett,
rendszeres hulladékgyűjtésre van szükség. A hulladékkezeléshez alapvető infrastruktúrát biztosító
szolgáltatáshoz tartoznak a gyűjtéshez használt konténerek, valamint a hulladékkezelő
létesítményekbe történő szállításhoz használt járművek.
Eszközök Jogosultsági kritériumok
ISO tartályok,
újrahasznosító tartályok,
kerekes kukák, zöld/kerti
hulladék tartályok
100%ban újrahasznosított és újrahasznosítható anyagokból készült.
A maradványhulladék tárolására szolgáló tartályok csak akkor
jogosultak támogatásra, ha egy olyan beruházás része, amely
különálló, újrafeldolgozásra szolgáló tartályokat is tartalmaz.
Támogatja a hulladék forrás szerinti elkülönítését.
Hulladékgyűjtő járművek Meg kell felelnie a CB Szállítási kritériumoknak (CB Taxonomy
Transport Criteria)
Eszköz típus Eszköz jellemző
Párizsi megállapodásnak
megfelelő
Járművek
Közvetlen kibocsátásmentes
különféle járművek, például
hulladékgyűjtő járművek vagy
építőipari járművek (elektromos)
igen
x
2. Hulladéktárolás
A hulladék kezelésére vagy tárolására szolgáló eszközök hatása csekély a környezeti hatások
csökkentése tekintetében, összehasonlítva a feldolgozó eszközök hatásával. Így annak érdekében,
hogy a beruházóval szemben csökkentsék a követelményeket, miközben maximalizálják a teljes
hulladékkezelő rendszer pozitív hatását, a hulladéktároló létesítmények automatikusan
megfelelnek a támogatható ügylet kritériumának, amennyiben a jelen fejezetben tárgyalt ügyletek
(pl. fémek újrafeldolgozása) támogatására szánják.
Eszközök Jogosultsági kritériumok
Létesítmények tárolásra,
ömlesztésre
A CB Taxonómia „Hulladék és szennyeződés ellenőrzése” fejezetben
tárgyalt megfelelő hulladékfeldolgozó létesítményekhez kapcsolódik.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
85
Támogatható továbbfelhasználói hulladékfeldolgozó eszköz(ök)höz
kapcsolódik. Ezeket a továbbfelhasználói eszközöket nem kell
tanúsítani, de meg kell felelniük az adott eszköztípusra vonatkozó
kritériumoknak. Minden tárolt hulladékot az szóban forgó
eszközökhöz kell szállítani.
Hulladékgyűjtő járművek Meg kell felelnie a CB Szállítási kritériumoknak (CB Taxonomy
Transport Criteria)
Eszköz típus Eszköz jellemző
Párizsi megállapodásnak
megfelelő
Járművek Közvetlen kibocsátásmentes
különféle járművek, például
hulladékgyűjtő járművek vagy
építőipari járművek
igen
x
3. Hulladék válogatása
Köztes folyamat, mely megelőzi az újrahasznosítást. Viszonylag kicsi hatással van a környezeti
hatások csökkentése tekintetében, de gyakran szükséges a tiszta, elkülönített anyagok
újrafeldolgozásához, mely esetben a jogosultsági kritériumnak megfelel.
Eszközök Jogosultsági kritériumok
Létesítmények válogatásra
A vegyes újrahasznosítható anyagokat üvegre, fémre, műanyagra,
papírra stb. szétválogató létesítmények jogosultak a tanúsításra,
amennyiben a kibocsátott anyagok – számlákkal vagy hídmérleg-
jegyekkel igazoltan – olyan létesítményekbe kerülnek, amelyek a CBI
kritériumai szerint tanúsíthatóak, vagy azok lennének.
4. Újrafeldolgozás és újrafelhasználás
Az eszközök magukban foglalják az elkülönített, újrahasznosított hulladékok másodlagos
nyersanyaggá feldolgozó létesítményeket, valamint az árukat, berendezéseket és készülékeket
viszonteladó, javító, vagy felújító létesítményeket.
Az újrafeldolgozás a környezeti hatások egyik legnagyobb nettó csökkentését kínáló ágazat. Az
anyagok felújítása, újrafelhasználása és újrafeldolgozása közvetlen előnyökkel jár, mely révén
megakadályozza az anyagok hulladéklerakóba kerülését és közvetett módon csökkenti az új anyagok
kitermelését, feldolgozását.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
86
Újrafelhasználás esetében a jogosultság csak a termékek eredeti felhasználásának visszaállítására
korlátozódik (pl. ha egy elektromos vízforralót kerti díszként használnának fel, ahol korábban nem
volt rá szükség, és még mindig szükség van egy cserélhető vízforralóra, az újrafelhasználás
semmilyen kézzelfogható előnnyel nem járna).
Eszközök Jogosultsági kritériumok
Az újrahasznosítható
hulladékfrakciókat
másodlagos nyersanyaggá
feldolgozó létesítmények
A másodlagos nyersanyagok (pl. acél, alumínium, üveg, műanyag) –
hulladékfeldolgozást követően – elvesztik hulladék jellegüket és
másodlagos nyersanyagként kerülnek értékesítésre.
Létesítmények termékek
gyűjtésére, válogatására,
tisztítására, felújítására
és/vagy javítására.
A termékeket előzetes feldolgozás nélkül visszaállítják eredeti
felhasználásra.
Elektromos és elektronikus berendezések hulladékai esetében a
termékre ökocímkézési rendszer vonatkozik, és ekkor is csak azok
jogosultak, amelyek a három legalacsonyabb energiafelhasználási
kategóriába esnek.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
87
Igazolás szükségessége a jogosultsághoz
A kritériumokat részletező alábbi táblázat tartalmazza, hogy az egyes célok esetében a jogosultsági
kritériumok vizsgálata és/vagy az alkalmazkodás és ellenállóképesség elemzése szükséges-e
▪ narancssárga körrel jelöltek: szükséges
▪ zöld körrel jelöltek: nem szükséges
Támogatható
tevékenységek
Felhasználási példa Hatások
mérséklése
Alkalmazkodás &
ellenálló
képesség
Újrahasználat
Létesítmény javítása és/vagy
termékek vagy alkatrészek
újrafelhasználása arra a célra,
amelyre azokat tervezték.
Újrafeldolgozás
Hulladékból újrahasznosított
üveget, fémet, papírt és
műanyagot előállító
létesítmények.
Hulladékgyűjtés
A hulladék tárolására szolgáló
konténerek.
Komposztálás
Zöldhulladékból, például
élelmiszerből, kerti vagy udvari
hulladékból komposztot előállító
létesítmény.
Anaerob lebontás
Élelmiszert vagy más szerves
anyagokat feldolgozó
létesítmény, kert vagy udvar
biogáz és fermentátum
előállítására.
Előválogatás
Vegyes újrahasznosítható
anyagok különálló, értékesíthető
folyamokká történő
szétválasztására szolgáló
létesítmény.
Hulladékégetés vagy
elgázosítás &
Energetikai
hasznosítás
Elektromos és/vagy hőt termelő
létesítmény a maradék települési
szilárd hulladék elgázosításával.
Települési szilárd hulladék VAGY
vegyes maradékhulladék
elégetésével villamos energiát
és/vagy hőt előállító létesítmény.
Leszerelt
hulladéklerakó,
gázleválasztó
technológiával és
energiatermelési céllal
A nem működő
hulladéklerakókból származó
biogáz elkülönítésének projektje.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
88
Hulladékkezelés - előírások alkalmazkodásra és ellenállóképességre
(az összes ügylet esetében)
A települési hulladékgazdálkodás javíthatja az ökoszisztémák éghajlatváltozással szembeni ellenálló
képességét azáltal, hogy megakadályozza a hulladékok, kibocsátások és egyéb szennyező anyagok
környezetbe jutását. És fordítva, az éghajlatváltozás befolyásolhatja az eszközök és létesítmények
ellenálló képességét az időjárási események számának és intenzitásának növelésével, a part menti
árvizekkel és a szélsőségesebb hőmérsékletekkel.
Fentiek következtében az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és az ellenállóképességre
vonatkozó speciális követelményeket kell tartalmazni annak biztosítása érdekében, hogy a
hulladékkezelő létesítmények ellenállnak az éghajlatváltozásnak és a hulladékgazdálkodási
eszközök/projektek nincsenek negatív hatással az általuk üzemeltetett vagy azon kívüli területek
éghajlati ellenálló képességére.
A hulladékgazdálkodási ágazatot fenyegető éghajlati kockázat inkább az eszközszintű ellenálló
képességre, tehát a létesítmények elhelyezésére vonatkozik. Ezért azoknak, akik a
hulladékgazdálkodási eszközök és projektek tanúsítványát kérik, klímavédelmi kockázatértékelést
kell készíteniük, és alkalmazkodási tervvel kell rendelkezniük, ahol a magas kockázatokat
azonosítják - az alkalmazkodási és ellenálló képességi lista segítségével.
A hitelfelvevőnek demonstrálnia kell, hogy
▪ Az éghajlattal kapcsolatos kockázatokat és az eszköz sebeshetőségét azonosították
▪ Az ökoszisztémákra és az érintettekre gyakorolt hatásokat azonosították
▪ Adottak a stratégiák az eszköz védelme érdekében azonosított éghajlati kockázatok és
sebezhetőségek mérséklésére és az azokhoz való alkalmazkodásra
Az ellenőrző listát lsd:
▪ Waste Management Background Paper
108
, 3.8 pont, 16-os tábla
108
Waste Management Background Paper_August2022.pdf (climatebonds.net)
Hatályos: 2024. november 15. napjától
89
A hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII.) VM rendelet 1. mellékletében foglalt csoportosítás
20 01 elkülönítetten gyűjtött hulladék frakciók (kivéve a 15 01)
20 01 01 papír és karton
20 01 02 üveg
20 01 25 étolaj és zsír
20 01 08 biológiailag lebomló konyhai és étkezdei hulladék
20 01 10 ruhanemű
20 01 11 textíliák
20 01 34 elemek és akkumulátorok, amelyek különböznek a 20 01 33-tól
20 01 36 kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek
különböznek a 20 01 21-től, a 20 01 23-tól és a 20 01 35-től
20 01 39 műanyagok
20 01 40 fémek
20 02 kertekből és parkokból származó hulladék (a temetői
hulladékot is beleértve
20 02 01 biológiailag lebomló hulladék
20 03 egyéb települési hulladék
20 03 01 egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési
hulladékot is
20 03 02 piacon képződő hulladék
20 03 07 lomhulladék
Hatályos: 2024. november 15. napjától
90
6. számú melléklet - Vízkezelés
A vízkezelés tekintetében finanszírozással támogatható ügyletek megfeleltetése a CB Taxonómia
„Vízellátás és vízkezelés” fejezetben foglaltaknak:
Víz infrastruktúra értékelés szempontjai
A víz infrastruktúra kritériumának alkalmazása keretében értékelni kell a projektet két
szempontból:
▪ az éghajlatváltozásra gyakorolt hatása (hatásvizsgálat - „Mitigation assessment”), valamint
▪ képesség és hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és rugalmasság
tekintetében (sebezhetőség felmérése és alkalmazkodási terv - „Vulnerability assessment
and Adaption plan)”.
Új projekt vs. meglevő eszköz kiterjesztése, változtatása
Meglevő eszköz kiterjesztése, módosítása esetén követendő irányelvek:
▪ Ha egy meglevő létesítmény működését javítják, a létesítményt módosítják, az értékelést
általánosságban a hitel felhasználására kell korlátozni, nem az egész létesítményt kell
figyelembe venni és pontozni
▪ Ha a meglevő létesítmény módosításához szükséges egyes komponensek élettartama
hosszabb, mint a teljes létesítményé, akkor az utóbbi élettartama a mérce
▪ Más rendszerektől (pl. más intézmények által szolgáltatott villamosenergia) függő
„projektek” esetében a projektnek csak az adott beruházást kell tartalmaznia
A kritériumok hatálya alá tartozó és nem tartozó eszközök
▪ Megújuló energia alkalmazása esetén a „Megújuló energiatermelés” feltételeit teljesíteni
kell.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
91
Igazolás szükségessége a jogosultsághoz
A kritériumokat részletező alábbi táblázatok tartalmazzák, hogy az egyes célok esetében a
hatásvizsgálat és/vagy az alkalmazkodás és rugalmasság elemzése szükséges-e.
▪ narancssárga négyzettel jelöltek: szükséges
▪ zöld körrel jelöltek: nem szükséges
Támogatható
tevékenységek
Felhasználási példa Hatások mérséklése Alkalmazkodás &
ellenálló képesség
Vízmonitoring
Csapadékvíz
figyelmeztető
rendszerek
Árvízre figyelmeztető
rendszerek
Gáthibákra
figyelmeztető
rendszerek
Szárazságjelző
rendszerek
Víztárolás
Energiahatékonyság
javítása, illetve
alacsony szén-dioxid-
kibocsátású
tüzelőanyag-
forrásokra való átállás
A vízgazdálkodás és
hatékonyság javítása,
például a szivárgások
csökkentésével
Vízgyűjtő és víztárolási
infrastruktúra
telepítése és
fejlesztése
Vízkezelés
Váltás anaerobról
aerobra technológiára
Áramtermelés
szennyvíziszapból
(metán)
Hulladékenergia
hasznosítás
Energiahatékonyság
javítása, illetve
alacsony szén-dioxid-
kibocsátású
tüzelőanyag-
forrásokra való átállás
Hatályos: 2024. november 15. napjától
92
Vízkezelési
infrastruktúra
telepítése és
fejlesztése
Vízsótalanítás
Fordított ozmózis
alkalmazása
Ozmózis technológia
alkalmazása
Többlépcsős
desztillációs
sótalanítás
Vízelosztás
Öntözőrendszerek
telepítése és
fejlesztése
Árvízvédelem
Árvízvédelmi
infrastruktúra építése
és korszerűsítése
Árvízvédelmi figyelő és
figyelmeztető
rendszerek
Támogatható
tevékenységek
Felhasználási példa Hatások mérséklése Alkalmazkodás &
ellenálló képesség
Víztárolás
Aktív hótakaró-kezelés
Parkok, természeti
területek használata
csapadékvíz-
gazdálkodás céljából
Talajvíztároló
rendszerek kialakítása
Árvízvédelem
A parti vizes élőhelyek
helyreállítása
Biztonságos delta
árvízi zónák kialakítása
Az áramlási mechanika
megváltoztatása a
folyók áramlási
sebességének
csökkentése
érdekében
Aszály elleni
védekezés
Szivattyúk használata
(víztartókba /
vízadókból történő víz
átemelésére)
Hatályos: 2024. november 15. napjától
93
Mérő / monitoring
rendszerek kialakítása
Növényzet
ültetése/eltávolítása a
folyóvíz
hőmérsékletének és a
párolgási hő
szabályozásának
érdekében
Vízkezelés
Őshonos növényeket
használó vizes
élőhelyek kezelése
A meglévők
ökoszisztémák
kezelése és integrálása
a vízminőség javítása
érdekében
Csapadékvíz-
gazdálkodás
Új aljzat kialakítása a
talajvíz
felszívódásának
elősegítése és lefolyás
csökkentése
érdekében
Élőhely-visszatartó
tavak kialakítása
Ökológiai helyreállítás
/ kezelés
Környezeti áramlási
rendszerek kialakítása
Hidrológiai funkciók,
vízi fajok / közösségek
helyreállítása
Üledékszállítás
csökkentésének
elősegítése
Hatályos: 2024. november 15. napjától
94
Vízkezelés - hatásvizsgálat
A hatásvizsgálat célja:
▪ Átláthatóvá tegye a hitel felhasználásának az ÜHG kibocsátásra gyakorolt hatását, valamint
azt, hogy a projekt/eszköz teljes működési élettartama alatt mekkora a mérséklés mértéke.
A narancssárga jelölésű ügyletek esetében a zöld definícióra jogosult a hitel, amennyiben
▪ Nettó ÜHG kibocsátás nem várható. A hitelfelvevőnek igazolni kell a megállapítást és
alátámasztó dokumentációt kell benyújtania. Ide tartozhatnak olyan projektek, amely
esetekben a beruházás várhatóan nem befolyásolja az energiafelhasználást.
▪ Negatív nettó ÜHG kibocsátás várható, és a hitelfelvevő megbecsülte az ÜHG hatást okozó
gázok kibocsátását csökkentő hatást, amely a projekt/eszköz működési élettartama során
jelentkezik.
Hitelfelvevő által nyújtott információ
A hitelfelvevőnek ismertetnie kell:
▪ A kibocsátási alapérték (emissions baseline) kiszámításához használt számítások és
feltételezések
▪ A projekt/eszköz élettartama alatt tervezett kibocsátások és a kapcsolódó ÜHG csökkentési
hatás összehasonlítása a kibocsátási alapértékhez
▪ Hiteles, függetlenül ellenőrizhető módszer a tényleges kibocsátások és a mérséklés nyomon
követésére a hitel futamideje alatt
▪ Ha az eszköz vagy projekt természetalapú megoldásokhoz kapcsolódik, akkor az az eszköz
kezelési terveinek és a mérséklő hatások megvalósítására és értékelésére szolgáló,
kapcsolódó monitoringrendszereket.
Értékelés bizonytalansága
Mind a kiindulási, mind a tervezett kibocsátások elméleti megközelítések, melyek jelentős mértékű
bizonytalanságot tartalmaznak. Ezért az értékelésnek konzervatív feltételezéseket, értékeket és
eljárásokat kell tartalmazniuk, annak biztosítására, hogy az ÜHG kibocsátás csökkenését/elvonását
ne becsüljük túl.
Elfogadható módszerek az alapértékek meghatározásához és a becsült teljesítményre az
alapértékekhez képest
A hitelfelvevő által javasolt kibocsátási alapérték a „szokásos üzletmenet” alapján kerülhet
meghatározásra VAGY új eszköz esetében a standard teljesítmény alapértéke. Az alapértékek az
infrastruktúra típusától függően változnak; az alapérték kiszámításához alkalmazott módszerek
tartalmazzák infrastruktúra-specifikus alapelvekkel a kibocsátási alapérték kiszámításához.
Az alapértékek megbízható módszerekkel határozhatók meg; ilyenek például (nem kizárólagosan):
▪ The UNFCCC’s Clean Development Mechanism (CDM)
Hatályos: 2024. november 15. napjától
95
▪ Climate Action Reserve
▪ American Carbon Registry
▪ Nemzeti megközelítés vagy bármilyen más, robosztus módszertan
A legtöbb hiteles ÜHG jelentési program a „World Resources Institute” és a „World Business Council
on Sustainable Development’s Greenhouse Gas Protocol” szóló jegyzőkönyvéből származik, amely
globális szabványt állított fel az ÜHG kibocsátás mérésére, kezelésére és jelentésére. Ezért erősen
ajánlott a WRI/WBCSD ÜHG protokollnak megfelelő módszertan alkalmazása. A jegyzőkönyvvel
kapcsolatos információ a következő címen érhetők el:
About WRI & WBCSD | Greenhouse Gas Protocol (ghgprotocol.org)
Hatályos: 2024. november 15. napjától
96
Vízkezelés – Sebezhetőség értékelés és Alkalmazkodási terv
Az alkalmazkodás és a rugalmasság vonatkozásában elvégzett felmérés mutatja:
▪ Mennyire hatékony és alapos a hitelfelvevő sebezhetőségi értékelése és alkalmazkodási
terve
Sebezhetőség értékelésének dokumentuma (vagy dokumentumai):
▪ Ismerteti a sebezhetőség elemzésére és a diagnózisukra használt módszereket és
folyamatokat, valamint tételesen felsorolja az eddig észlelt és a projekt működési ideje alatt
esetlegesen felmerülő releváns éghajlati kockázatokat és hatásokat.
Alkalmazkodási terv dokumentuma (vagy dokumentumai):
▪ Kockázatkezelési tervet tartalmaz a sebezhetőségi értékelésre hivatkozva, leírva a
sebezhetőség értékelésében ismertetett éghajlati hatások kezelésére adott válaszokat
(hogyan lehet a kockázatokat csökkenteni vagy elkerülni).
Értékelést elvégző
Javasolt, hogy a hitelfelvevő először saját maga értékelje a sebezhetőségét és alkalmazkodási tervét,
gyűjtse össze az alapul szolgáló dokumentációt, majd küldje el a hitelesítő számára.
A hitelesítő ezt követően, illetve ez alapján végzi el az elemzést és az értékelést.
Értékelés elvégzésének módja
A hitelfelvevő sérülékenységének felmérését és alkalmazkodási tervét egy scorecard módszertan
segítségével végzik el.
A scorecard bináris kérdések sorozatát tartalmazza. A scorecard egyes részeinek összpontszáma
határozza meg, hogy a projekt jogosult-e a tanúsításra a vízkezelés kritériumainak alkalmazkodási
és rugalmassági összetevőinek feltételei szerit.
A scorecard az alábbi három fő részből áll:
▪ A felhasználók hogyan osztják meg a vizet egy adott medence vagy vízadó réteg
vonatkozásában
▪ A hitel felhasználása hogyan történik
▪ A hitel felhasználása figyelembe veszi-e a hidrológiai rendszer időbeli változását
A projektnek a scorecard minden egyes részében el kell érnie a potenciális pontszám 60%-át.
A scorecard kérdéseket és részletes magyarázatukat a „Water Infrastructure Criteria Document” 4.3.
fejezet és 1. számú melléklet tartalmazza
109
.
109
https://www.climatebonds.net/files/files/Water%20Criteria%20Document%20Final_17Jan21.pdf
Hatályos: 2024. november 15. napjától
97
7. számú melléklet - Előszűrés
ELŐSZŰRÉS – KÖZVETLEN FINANSZÍROZÁS
Az alábbi dokumentumokat várjuk el az ügyféltől:
▪ Ügyfél nyilatkozata arról, hogy megismerte és megértette a fenntartható finanszírozással
kapcsolatosan kiadott taxonómia rendeletekben foglaltakat, ismeri a vonatkozó szabályokat
és megfelel az elvárásoknak, továbbá megismerte az EXIM Üzletszabályzatot, a zöld
keretrendszert és a vonatkozó terméktájékoztatókat, és megfelel az azokban foglaltaknak.
▪ A tervezett projekt / beruházás minél teljesebb körű, általános bemutatása.
▪ A beruházás műszaki tartalmának, kivitelezési idejének és -struktúrájának,
forrásösszetételének bemutatása.
A benyújtott dokumentumokból derüljön ki:
▪ A megvalósítandó beruházás, vagy annak bizonyos része milyen formában járul hozzá egyes
energetikai hatékonyságot növelő, vagy környezeti fenntarthatósági célok
megvalósításához.
▪ Milyen műszaki és/vagy technológiai megoldásokkal, eszközökkel, felhasznált anyagokkal,
módszerekkel kívánják elérni a kitűzött célokat, valamint ezen célok elérésének
alátámasztása (számítások, tanulmányok, szakvélemények stb. becsatolásával).
Ha nem lehet a beruházás egészét a Keretrendszer szerinti ügyletnek minősíteni:
▪ A beruházás bemutatásának ki kell térnie arra, hogy arányaiban/százalékosan mekkora részt
képvisel a beruházáson belül a Keretrendszer szerinti célkitűzés megvalósításához
kapcsolódó műszaki tartalom.
▪ Komplex beruházások esetében a folyósítások során is szükséges a megvalósítás százalékos
nyomon követése és igazolása, vagy ha a tervezett hitelösszeg nagysága indokolja, az EXIM
egy kötelező érvényű ajánlat kiadásának feltételeként előírhatja egy, a beruházótól
független külső szakértő igénybe vételét a Keretrendszerben előírt követelmények
teljesülésének igazolásához, illetve a beruházás folyamatos nyomon követéséhez.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
98
ELŐSZŰRÉS – REFINANSZÍROZÁS
Ha bizonytalanság merül fel a Keretrendszernek történő megfelelés tekintetében:
▪ A műszaki tartalmon túlmenően az EXIM további dokumentumokat kérhet be, amennyiben
ezek a finanszírozó pénzügyi intézmény rendelkezésre állnak (a bekérendő dokumentumok
körét az EXIM műszaki szakértői bevonásával kell meghatározni, a finanszírozó bankkal
egyeztetve).
A szükségesnek tartott dokumentumok köre, amely a beruházás célja és műszaki tartalma
függvényében változhat:
1. Megvalósíthatósági tanulmány (ha készült)
2. Környezeti hatástanulmány (ha készült)
3. Ha zöldmezős beruházás, akkor a terület kiválasztása során készült műszaki és
környezetvédelmi tanulmányok, vizsgálatok (EDD, TDD)
4. Kivitelezési ütemterv
5. Projekt költségvetés
6. Tervek, műszaki specifikációk
- Koncepciótervek
- basic design (Projektfüggő)
- Építési engedélyezési tervek
7. Hatósági engedélyek
8. A közműszolgáltatókkal történt egyeztetések jegyzőkönyvei, közmű hozzájárulások
9. A technológia használatára vonatkozó szerződés (Projektfüggő)
10. Energia hatékonysági tanulmány
11. Technológia leírás (Projektfüggő)
12. Készüléklista (Projektfüggő)
13. Üzemeltetési és karbantartási előrejelzés bemutatása (CAPEX/OPEX), a karbantartási
költségek és energiafelhasználás vonatkozásában várható megtakarítások megfelelő
módszerrel (számítások, statisztika stb.) alátámasztása
Hatályos: 2024. november 15. napjától
99
SC / DNSH / MSS / ESG IGAZOLÁSOK
Benyújtandó dokumentumok tekintetében fő szabály:
▪ A kritériumoknak való megfelelésről szóló nyilatkozatok elkészítésébe a beruházó saját
választása szerinti, az EXIM számára elfogadható független szakértőt vonhat be, illetve
EXIM elő is írhatja ilyen szakértő kötelező bevonását.
Példák a benyújtandó dokumentumokra:
▪ Energiahatékonysági beruházások esetén (meglévő épületek korszerűsítése) megfelelő
minősítéssel rendelkező tanúsító cég által készített igazolás/tanulmány benyújtása, hogy a
beruházás műszaki szempontból megfelel a jelentős épület-korszerűsítésekre vonatkozó
követelményeknek, és az elvégzett beruházás eredményeként elérhető a primerenergia-
felhasználás legalább 30%-os csökkenése.
▪ Technológia-korszerűsítéssel összefüggő beruházások esetén az új gépek/berendezések
beszerzése esetén a műszaki paramétereket igazoló gyártói dokumentumok annak
alátámasztására, hogy a beruházás keretében beépített berendezések megfelelnek a
Keretrendszer szerinti elvárásoknak, valamint ügyfél nyilatkozata arról, hogy ezekkel
elérhetők a kitűzött energiahatékonysági ill. „zöld fenntarthatósági” célkitűzések (szükség
szerint összehasonlító elemzéssel, számításokkal alátámasztva, amiket az ügyfél saját
szakembere is elkészíthet).
▪ Komplex beruházások, épület-energetikai felújítási projektek esetében készített
számítások/értékelés/tanulmány EXIM által elfogadott külső szakértő általi validálása, ami
igazolja a beruházás céljának elérését (energiamegtakarítás mértéke, energiahatékonyság
meghatározott mértékű javulása stb.).
MONITORING
A kritériumok teljesülésének éves monitoringja:
▪ Az ügyfél nyilatkozatot nyújt be, hogy a hitelfelvétel kapcsán benyújtott nyilatkozatokban
(SC / DNSH / MSS / ESG) leírtak tekintetében történt-e változás, ill. fennállnak-e továbbra
is az azokban rögzített körülmények a Keretrendszerben foglalt kritériumok teljesülése
tekintetében.
▪ Az ügyfélnek az egyes monitoring időpontok között haladéktalanul be kell nyújtania
tájékoztatást az EXIM részére, amennyiben a kritérium nem teljesül
Energiahatékonysági célkitűzés teljesülése az éves monitoring keretében:
Az ügyfél által megfelelő hitelességgel igazolja a beruházás kezdetén kitűzött energiahatékonysági
célkitűzés teljesülését. Ez a beruházás jellegétől függően pl. az alábbiak szerint történhet:
▪ Megújuló energiaforrások beépítése esetén: a megújulókkal termelt igazolt
energiamennyiség, amivel kiváltották a korábbi forrásból származó energia-felhasználást
(ezáltal a környezetet terhelő CO2-kibocsátás, ÜHG-kibocsátás csökkentésének mértéke is
meghatározható).
▪ Épület-energetikai korszerűsítés esetén: csökkentett energiafelhasználás igazolása, az éves
energiafelhasználási számlákkal alátámasztva.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
100
▪ Elektromos járművek vásárlása/üzemeltetése esetén: a járművek éves futásteljesítménye
alapján a korábbi károsanyag-kibocsátás mértékéhez viszonyított összesített éves
eredmény igazolása.
▪ Környezetvédelmi hatósági ellenőrzés jegyzőkönyvének megküldése.
▪ Indokolt esetben külső szakértő közreműködésének igénybevétele az energiahatékonysági
mutatók értékeléséhez, és a beruházást megelőző állapothoz képest egy összehasonlító
elemzés elkészítéséhez.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
101
8. számú melléklet - Környezeti hatás indikátorok
PÉLDÁK POTENCIÁLIS FŐBB KÖRNYEZETI HATÁS INDIKÁTOROKRA
Finanszírozási célok
KHI
Megújuló energia termelése
▪ Éves ÜHG kibocsátás csökkent/elmaradt történt meg; CO2
ekvivalens tonna
▪ Éves megújuló energia előállítása; MWh/GWh
▪ Megújuló energia rendszer kapacitás növekedése; MW
Megújuló technológiák előállítása ▪ Értékesített megújuló technológia kapacitása
Ingatlanok energiahatékony korszerűsítése
▪ Éves megspórolt energia fogyasztás (akár fajlagos); kWh
▪ Éves ÜHG kibocsátás csökkenése/elmaradása; CO2 ekvivalens tonna
Fenntartható közlekedés
▪ Járművek száma
▪ Járművek éves futott km
▪ Szállított utasok száma
▪ Szállított áru mennyisége; tonna
Hulladékkezelés
▪ Hulladék feldolgozás hatékonysága, %
▪ Feldolgozott hulladék mennyisége, tonna
Vízkezelés
▪ Felhasznált/kezelt víz mennyisége, m3
Meglevő technológiák, termelési folyamatok,
ingatlanok energiahatékonyságának növelése
▪ Éves megspórolt energia fogyasztás (akár fajlagos); kWh
▪ Éves ÜHG kibocsátás csökkenése/elmaradása; CO2 ekvivalens tonna
Energiahatékonyabb új technológiák,
termelési folyamatok, ingatlanok beszerzése /
építése
▪ Éves megspórolt energia fogyasztás (akár fajlagos);
▪ Éves ÜHG kibocsátás csökkenése/elmaradása; CO2 ekvivalens tonna
Hatályos: 2024. november 15. napjától
102
1. számú függelék - TSC rendelet 1. számú melléklet
Technikai vizsgálati kritériumok azon feltételek meghatározásához, amelyek mellett egy konkrét
gazdasági tevékenység az éghajlatváltozás mérsékléséhez lényegesen hozzájárulónak minősül,
valamint annak meghatározásához, hogy az adott gazdasági tevékenység nem sérti-e jelentősen az
egyéb környezeti célkitűzéseket
1.A. függelék AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ
ÁLTALÁNOS DNSH-KRITÉRIUM
I. Kritériumok
A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e függelék II. szakaszában található
táblázatban felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével
azonosították az alábbi lépésekben:
a. a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e függelék II. szakaszában felsoroltak közül
mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható
élettartama alatt;
b. amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e függelék II. szakaszában felsorolt egy vagy több fizikai
éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok
jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével;
c. az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése.
Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható
élettartamával, oly módon, hogy:
a. a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb
megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el;
b. minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati
előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban
lévő összes jövőbeli forgatókönyvet
110
, és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak
éghajlati előrejelzéseket.
Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon
alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb
tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási
Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel
111
, a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú
112
vagy fizetős modellekkel.
110
A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú
reprezentatív koncentrációs pályáit.
111
Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi
Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által
rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/.
112
Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
103
A meglévő fizikai eszközöket használó meglévő tevékenységek és új tevékenységek esetében a gazdasági szereplő
olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat („alkalmazkodási megoldások”) alkalmaz legfeljebb öt éven át, amelyek
csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb azonosított fizikai éghajlati kockázatokat.
Ennek megfelelően kidolgozásra kerül az e megoldások végrehajtására vonatkozó alkalmazkodási terv.
Az újonnan épített fizikai eszközöket használó új tevékenységek és meglévő tevékenységek esetében a gazdasági
szereplő integrálja azokat az alkalmazkodási megoldásokat, amelyek csökkentik a tervezés és az építés idején az
adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb azonosított fizikai éghajlati kockázatokat, és azokat a
működés megkezdése előtt megvalósítja.
A megvalósított alkalmazkodási megoldások nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a
kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az
éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; összhangban állnak a helyi,
ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási stratégiákkal és tervekkel; és a lehetséges mértékben mérlegelik a
természetalapú megoldásokat
113
, vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára
114
támaszkodnak.
II. Az éghajlattal kapcsolatos veszélyek osztályozása
115
Hőmérséklettel
kapcsolatos
Széllel kapcsolatos Vízzel kapcsolatos Felszínborítással
kapcsolatos
Krónikus
Változó hőmérséklet
(levegő, édesvíz,
tengervíz)
Változó szélmintázatok Változó
csapadékmintázatok és -
típusok (eső, jégeső, hó/jég)
Parti erózió
Hőstressz Csapadék- vagy hidrológiai
változékonyság
Talajromlás
Hőmérséklet-ingadozás Az óceánok savasodása
Talajerózió
Permafroszt olvadás Sósvízbetörés Talajfolyás
Tengerszint-emelkedés
Vízhiány
Akut
Hőhullám Ciklon, hurrikán, tájfun Aszály Lavina
Hideghullám/fagy Vihar (ideértve a hó-,
por- és homokvihart is)
Erőteljes csapadék (eső,
jégeső, hó/jég)
Földcsuszamlás
Kontrollálatlan
vegetációtűz
Tornádó Árvíz (tengerparti, illetve
folyó, esővíz, talajvíz által
okozott)
Talajsüllyedés
Gleccsertavak hirtelen
kiöntése
113
A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak,
egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a
megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb
természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú
megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását
támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec. europa.eu/research/environment/index.cfm?pg=nbs).
114
Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a
Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM/2013/0249 final).
115
Ez a táblázat nem teljes körű felsorolást ad az éghajlattal kapcsolatos veszélyekről, és csupán tájékoztató jellegű felsorolást
tartalmaz azokról a legelterjedtebb veszélyekről, amelyeket mindenképpen figyelembe kell venni az éghajlati sérülékenység- és
kockázatértékelés során.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
104
1.B. függelék: A VÍZ ÉS A TENGERI ERŐFORRÁSOK FENNTARTHATÓ HASZNÁLATÁRA ÉS
VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS DNSH-KRITÉRIUMOK
A vízminőség megőrzésével és a vízhiány elkerülésével kapcsolatos környezetkárosodási kockázatokat
az (EU) 2020/852 rendelet 2. cikkének 22. és 23. pontjában meghatározott jó vízminőségi állapot és jó
ökológiai potenciál elérése céljából, a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel
116
és az
annak értelmében a potenciálisan érintett víztestre vagy víztestekre az érdekelt felekkel konzultálva
kidolgozott vízhasználati és -védelmi gazdálkodási tervvel összhangban azonosítják és kezelik.
Ha a 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel
117
összhangban környezeti hatásvizsgálatra
került sor, és az a 2000/60/EK irányelvvel összhangban tartalmazza a vízre gyakorolt hatások vizsgálatát,
a vízre gyakorolt hatások további vizsgálatára nincs szükség, amennyiben az azonosított kockázatok
kezelése megtörtént.
116
Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek
meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.). Harmadik országokban folytatott tevékenységek esetében a hatályos nemzeti
joggal vagy a jó vízminőségi állapot és a jó ökológiai potenciál elérésére vonatkozó egyenértékű célkitűzéseket szolgáló
nemzetközi előírásokkal összhangban, egyenértékű eljárási és anyagi jogi szabályok révén, azaz az érdekelt felekkel konzultálva
kidolgozott olyan vízhasználati és -védelmi gazdálkodási terv révén, amely biztosítja, hogy 1. a tevékenységeknek a
potenciálisan érintett víztest vagy víztestek azonosított állapotára vagy ökológiai potenciáljára gyakorolt hatása értékelésre
kerüljön és 2. elkerülhető legyen a jó állapot/ökológiai potenciál romlása vagy akadályozása, vagy ha ez nem lehetséges, 3. azt
igazolja a nem aránytalanul költséges/műszakilag megvalósíthatatlan jobb környezeti alternatívák hiánya, minden gyakorlati
lépésre sor kerül a víztest állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatás mérséklése érdekében.
117
Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre
gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 26., 2012.1.28., 1. o.).
Hatályos: 2024. november 15. napjától
105
1.C. függelék: A VEGYI ANYAGOK HASZNÁLATÁT ÉS JELENLÉTÉT ILLETŐEN A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS
MEGELŐZÉSÉRE ÉS CSÖKKENTÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS DNSH-KRITÉRIUMOK
A tevékenység nem eredményezi az alábbiak gyártását, forgalomba hozatalát vagy használatát:
a) az (EU) 2019/1021 európai parlamenti és tanácsi rendelet
118
I. vagy II. számú mellékletében felsorolt,
önmagukban, keverékekben vagy árucikkekben előforduló anyagok, kivéve a nyomokban nem
szándékosan előforduló szennyező anyagokat;
b) az (EU) 2017/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkében meghatározott higany és
higanyvegyületek, ezek keverékei és a hozzáadott higanyt tartalmazó termékek
119
;
c) az 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
120
I. vagy II. számú mellékletében felsorolt,
önmagukban, keverékben vagy árucikkekben előforduló anyagok;
d) a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv
121
II. számú mellékletében felsorolt,
önmagukban, keverékekben vagy árucikkekben előforduló anyagok, kivéve, ha teljes mértékben teljesül
az említett irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében foglalt követelmény;
e) az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
122
XVII. számú mellékletében felsorolt,
önmagukban, keverékekben vagy árucikkekben előforduló anyagok, kivéve, ha teljes mértékben
teljesülnek az említett mellékletben meghatározott feltételek;
f) az 1907/2006/EK rendelet 57. cikkében foglalt kritériumoknak megfelelő és az említett rendelet 59.
cikkének (1) bekezdésével összhangban azonosított, önmagukban, keverékekben vagy árucikkekben
előforduló anyagok, kivéve, ha felhasználásuk bizonyítottan nélkülözhetetlen a társadalom számára;
g) az 1907/2006/EK rendelet 57. cikkében foglalt kritériumoknak megfelelő, önmagukban, keverékekben
vagy árucikkekben előforduló egyéb anyagok, kivéve, ha felhasználásuk bizonyítottan nélkülözhetetlen
a társadalom számára.
118
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1021 rendelete (2019. június 20.) a környezetben tartósan megmaradó szerves
szennyező anyagokról (HL L 169., 2019.6.25., 45. o.).
119
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/852 rendelete (2017. május 17.) a higanyról és az 1102/2008/EK rendelet
hatályon kívül helyezéséről (HL L 137., 2017.5.24., 1. o.).
120
Az Európai Parlament és a Tanács 1005/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) az ózonréteget lebontó anyagokról (HL L
286., 2009.10.31., 1. o.).
121
Az Európai Parlament és a Tanács 2011/65/EU irányelve (2011. június 8.) egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus
berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról (HL L 174., 2011.7.1., 88. o.).
122
Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról,
értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK
irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi
irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről. (OJ L 396,
2006.12.30, 1. o.).
Hatályos: 2024. november 15. napjától
106
1.D. függelék: A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG ÉS AZ ÖKOSZISZTÉMÁK VÉDELMÉRE ÉS HELYREÁLLÍTÁSÁRA
VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS DNSH-KRITÉRIUMOK
A 2011/92/EU irányelvvel
123
összhangban környezeti hatásvizsgálatot (KHV) vagy szűrést végeztek.
124
Amennyiben KHV-ra került sor, a környezet védelméhez szükséges mérséklő és kompenzációs
intézkedéseket végrehajtották.
A biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeken (beleértve a védett területek Natura 2000
hálózatát, az UNESCO világörökségi helyszínek hálózatát és a kiemelt biodiverzitású területeket,
valamint egyéb védett területeket) vagy azok közelében található helyszínek/műveletek kapcsán adott
esetben megfelelő értékelésre
125
került sor, és annak következtetései alapján elvégezték a szükséges
mérséklő intézkedéseket
126
.
123
Az az eljárás, amelynek révén az illetékes hatóság megállapítja, hogy a 2011/92/EK irányelv II. számú mellékletében felsorolt
projektek esetében szükséges-e környezeti hatásvizsgálat elvégzése (az irányelv 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően).
124
Harmadik országokban folytatott tevékenységek esetében az egyenértékű hatályos nemzeti joggal vagy a KHV vagy szűrés
elvégzésére vonatkozó nemzetközi előírásokkal összhangban, például az IFC 1. sz. teljesítményszabványa: A környezeti és
társadalmi kockázatok értékelése és kezelése (Assessment and Management of Environmental and Social Risks).
125
A 2009/147/EK és a 92/43/EGK irányelvvel összhangban. Harmadik országokban folytatott tevékenységek esetében az
egyenértékű hatályos nemzeti joggal vagy azon nemzetközi előírásokkal összhangban, amelyek a természetes élőhelyek és a
vadon élő állatok és növények védelmét célozzák és előírják (1) szűrési eljárás végzését annak meghatározására, hogy adott
tevékenységhez szükséges-e a védett élőhelyekre és fajokra gyakorolt lehetséges hatások megfelelő értékelése; (2) ilyen
megfelelő értékelés végzését, ha annak szükségességét a szűrés meghatározza, például az IFC 6. sz. teljesítményszabványa: A
biológiai sokféleség megőrzése és az élő természeti erőforrások fenntartható kezelése (Biodiversity Conservation and
Sustainable Management of Living Natural Resources). A biológiai sokféleség megőrzése és az élő természeti erőforrások
fenntartható kezelése (Biodiversity Conservation and Sustainable Management of Living Natural Resources).
126
Megállapítást nyert, hogy ezek az intézkedések biztosítják, hogy a projekt, terv vagy tevékenység ne gyakoroljon jelentős
hatást a védett terület természetmegőrzési céljaira.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
107
1.E. függelék: A VÍZELLÁTÓ BERENDEZÉSEKRE
127
VONATKOZÓ MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK
1. Az áramlási sebességet 3 – 0/+ 0,2 bar standard referencianyomáson, illetve az alacsony nyomásra
korlátozott termékek esetében 0,1 – 0/+ 0,02 standard referencianyomáson kell rögzíteni.
2. A 1,5 – /+ 0,2 bar alsó nyomásnál az áramlási sebesség ≥ a rendelkezésre álló legnagyobb áramlási
sebesség 60 %-a.
3. A keverős zuhanyzók referencia-hőmérséklete 38 ± 1 °C.
4. Ha az áramlásnak 6 L/percnél kisebbnek kell lennie, a 2. pontban meghatározott szabálynak kell
megfelelnie.
5. Csaptelepek esetében az EN 200 szabvány 10.2.3. szakaszában leírt eljárást kell követni, a következő
kivételekkel:
a) olyan csapok esetében, amelyek nem csak kisnyomású használatra korlátozódnak: alternatívaként
mind a meleg, mind a hideg bemenő víznél 3 – 0/+ 0,2 bar nyomást kell alkalmazni;
b) olyan csapok esetében, amelyek csak kisnyomású használatra korlátozódnak: mind a meleg, mind a
hideg bemenő víznél 0,4 – 0/+ 0,02 bar nyomást kell alkalmazni, és teljesen ki kell nyitni az
áramlásszabályozót.
127
Uniós szabványokra való uniós szintű hivatkozás biztosított a termékek műszaki előírásainak értékeléséhez: EN 200 –
„Egészségügyi szerelvények. Egyedi csapok és kombinált csapok 1-es és 2-es típusú vízellátó rendszerekhez. Általános műszaki
előírás”; EN 816 – „Egészségügyi szerelvények. Automatikus elzárószelepek PN 10”; EN 817 – „Egészségügyi szerelvények.
Mechanikus keverő csaptelepek (PN 10). Általános műszaki előírások”; EN 1111 – „Egészségügyi szerelvények. Hőfokszabályzós
keverő csaptelepek (PN 10). Általános műszaki előírások”; EN 1112 – „Egészségügyi szerelvények. 1-es és 2-es típusú vízellátó
rendszerek egészségügyi szerelvényeinek zuhanycsatlakozói. Általános műszaki követelmények”; EN 1113 – „Egészségügyi
szerelvények. 1-es és 2-es típusú vízellátó rendszerek egészségügyi szerelvényeinek zuhanytömlői. Általános műszaki
követelmények”, beleértve a tömlő hajlítási ellenállásának vizsgálati módszerét; EN 1287 – „Egészségügyi szerelvények.
Kisnyomású, hőfokszabályozós keverő csaptelepek. Általános műszaki előírások”; EN 15091 – „Egészségügyi szerelvények. Az
egészségügyi szerelvények elektronikus nyitása és zárása”.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
108
2. számú függelék - MNB fenntartható ingatlan beruházás feltételei
(EU Taxonómiának megfelel)
zvt-annex 4.xlsx
Hatályos: 2024. november 15. napjától
109
3. számú függelék - MNB fenntartható ingatlan beruházás feltételei
KKV adós esetében (EU Taxonómiának nem felel meg)
zvt-annex 5.xlsx
Hatályos: 2024. november 15. napjától
110
4. számú függelék - MNB fenntartható ingatlan beruházás feltételei
nagyvállalati adós és projektfinanszírozás esetében (EU
Taxonómiának nem felel meg)
zvt-annex 6.xlsx
Hatályos: 2024. november 15. napjától
111
5. számú függelék - A 3.2.6. pontban található fenntartható
agráriumhoz kapcsolódó Környezeti célkitűzéseket szolgáló
beruházások:
o Szénmegkötés és üvegházgáz-kibocsátás csökkentése (1. kategória)
❖ szántóterületek:
➢ gyeptelepítés (Legalább 3 őshonos fűfajból és más gyepalkotó fajból álló
gyepkeverék telepítése) a gazdaság szántóterületének 5%-án
➢ tavaszi vetésű növények esetén talajtakarás biztosítása (legalább három
fajtából álló) takarónövénnyel, vagy tarló fennhagyással legalább
február 28-ig, a szántóterület legalább 50%-án.
➢ az üzem szántóterületének 20%-án talajépítő növények (ideiglenes gyep,
pillangósvirágú szálastakarmányok vagy ezek keverékének) termesztése
➢ mulcs-hagyó tarlóápolás - a betakarított elővetemény
tarlómaradványának fennhagyása legalább 35%-os fedettségben,
megfelelő tarlóápolás elvégzése mellett
➢ forgatás vagy talajmunka nélküli művelésmód (minimum művelés, no-
till/direktvetés) alkalmazása az üzem szántóterületének legalább 50%-án
(minimum művelés esetén 50%, no-till művelés esetén 20%)
➢ agroerdészeti rendszer létrehozása: szántó területen fás kultúra
telepítése sávokban
❖ gyepterületek:
➢ A terület legalább 10, legfeljebb 15%-át kaszálásonként változó helyen
kaszálatlanul kell hagyni.
➢ Szakaszváltó (rotációs) legeltetési módszer alkalmazása.
➢ Legelő fásítása: 100 (őshonos fajtákból összeállított) fa hektáronként.
o Talajvédelem, talajerózió csökkentése (2. kategória)
❖ szántóterületek:
➢ Szintvonalakkal párhuzamos sávos vetéssel nagyméretű tábla felosztása
kisebb egységekre, sávok lejtőhossza min. 35 m, max. 120 m
➢ Erózióvédelmi célú őshonos fajú sövény, vagy fás sávok kialakítása vagy
rőzsefonat vagy talajfogó gát, vízfolyás mentén, vagy barázdás vagy
árkos erózió kialakulásának helyén
➢ Vízfolyások, csatornák és állóvizek partvonalával közvetlenül érintkező
táblák esetén a partvonallal érintkezően legalább 12 méter szélességű
(őshonos fajokból létrehozott) füves mezsgye vagy fásítás létesítése és
fenntartása a tábla partvonallal érintkező teljes hosszában, amelyen
nem szabad növényvédőszert, mű- és szervestrágyát kijuttatni.
➢ Tavaszi vetésű növények esetén talajtakarás biztosítása (legalább
három fajtából álló) takarónövénnyel, vagy tarló fennhagyással
legalább február 28-ig, a szántóterület legalább 50%-án.
➢ Erózióvédelmi célú növénysávok kialakítása (amennyiben MEPAR által
erózióveszélyesként jelölt területről van szó, akkor szintvonal mentén
kialakítva):
Hatályos: 2024. november 15. napjától
112
• táblaszegélyeken (ott, ahol a lefolyás koncentrálódik) min. 9 m
szélességben
• táblákon belül szintvonalak mentén, illetve erózióveszélyes
helyek mentén (min. 9 m szélességben), pl.: barázdás vagy árkos
erózió kialakulásának helyén
❖ gyepterületek:
➢ A terület legalább 10, legfeljebb 15%-át kaszálásonként változó helyen
kaszálatlanul kell hagyni.
➢ Vízzel telített talajon mindennemű gépi munkavégzés tilos.
➢ Őshonos fajokból sövény vagy mezővédő erdősáv telepítése a tábla
szegélyeken.
o Talaj szervesanyag tartalmának növelése (3. kategória)
❖ szántóterületek:
➢ Forgatás vagy talajmunka nélküli művelésmód (minimum művelés, no-
till/direktvetés) alkalmazása az üzem szántóterületének legalább 50%-án
(minimum művelés esetén 50%, no-till művelés esetén 20%)
➢ Mulcs-hagyó tarlóápolás - a betakarított elővetemény
tarlómaradványának fennhagyása legalább 35%-os fedettségben,
megfelelő tarlóápolás elvégzése mellett
➢ Tavaszi vetésű növények esetén talajtakarás biztosítása (legalább
három fajtából álló) takarónövénnyel, vagy tarló fennhagyással
legalább február 28-ig, a szántóterület legalább 50%-án.
➢ 5 év alatt legalább 1 alkalommal szerves trágya kijuttatása az 59/2008
(IV.29.) FVM rendelet betartásával, vagy szerves trágya, pelletált szerves
trágya, komposzt, komposzttea kijuttatása (a 36/2006 FVM rendelet
szerint meghatározott) vagy a talajéletet serkentő mikrobiológiai
készítmények (szabadonélő nitrogénmegkötő baktériumokat
(Azotobacter, Azospirillium, Rhizobium fajokat tartalmazó
készítmények), gyökérzóna baktériumokat tartalmazó készítmények,
valamint a tarlóbontó készítmények) kijuttatása.
➢ A vetésszerkezetben évente legalább 15% szálas pillangós
takarmánynövény, valamint legalább 5% zöldugar tartása.
❖ gyepterületek:
➢ A terület legalább 10, legfeljebb 15%-át kaszálásonként változó helyen
kaszálatlanul kell hagyni.
➢ Táblánként minimálisan 6 méter szélességű kaszálatlan területet kell
kialakítani.
➢ Legelő fásítása: 100 (őshonos fajtákból összeállított) fa hektáronként
(pontosításra kerül).
➢ Őshonos fajokból sövény vagy mezővédő erdősáv telepítése a tábla
szegélyeken (pontosításra kerül).
o Vizek mennyiségi és minőségi állapotának javítása, kiemelten a vízvisszatartáson
keresztül (4. kategória)
❖ szántóterületek:
Hatályos: 2024. november 15. napjától
113
➢ Területi vízvisszatartást szolgáló vízi létesítmények kialakítása,
fejlesztése a mélyfekvésű, vízvisszatartásra alkalmas területeken a vizek
összegyülekezésének és azok minél hosszabb ideig történő
megmaradásának biztosításával, időszakos vagy állandó nyílt vízfelület
létrehozásával.
➢ Vízfolyások, csatornák és állóvizek partvonalával közvetlenül érintkező
táblák esetén a partvonallal érintkezően legalább 12 méter szélességű
(őshonos fajokból létrehozott) füves mezsgye vagy fásítás létesítése és
fenntartása a tábla partvonallal érintkező teljes hosszában, amelyen
nem szabad növényvédőszert, mű- és szervestrágyát kijuttatni.
➢ A mélyfekvésű területeken megjelenő többletvizek visszatartása (a vizek
el nem vezetése), illetve a területek visszanedvesítése.
➢ Agrotechnológiai eljárások, amelyek a talaj vízbefogadó és megtartó
képességét javítják:
• középmély lazítás elvégzése a kötelezettségvállalási időszak
első 5 éve alatt két alkalommal
• tavaszi vetésű növények esetén talajtakarás biztosítása
(legalább három fajtából álló) takarónövénnyel, vagy tarló
fennhagyással legalább február 28-ig, a szántóterület legalább
50%-án.
• mulcs-hagyó tarlóápolás - a betakarított elővetemény
tarlómaradványának fennhagyása legalább 35%-os
fedettségben, megfelelő tarlóápolás elvégzése mellett
• forgatás vagy talajmunka nélküli művelésmód (minimum
művelés, no-till/direktvetés) alkalmazása az üzem
szántóterületének legalább 50%-án (minimum művelés esetén
50%, no-till művelés esetén 20%)
❖ gyepterületek:
➢ Időszakos vizes élőhelyek létrehozása a területen megjelenő
többletvizek visszatartásával, illetve a területek visszanedvesítésével.
➢ Legelő fásítása: 100 (őshonos fajtákból összeállított) fa hektáronként
(pontosításra kerül).
➢ Őshonos fajokból sövény vagy mezővédő erdősáv telepítése a tábla
szegélyeken (pontosításra kerül).
o Biodiverzitás és ökoszisztémák javítása és védelme (5. kategória)
❖ szántóterületek:
➢ Terménydiverzitás növelése a vetésszerkezetben legalább 20%
rovarbeporzású szántóföldi növény termesztése (pl. őszi vagy tavaszi
Hatályos: 2024. november 15. napjától
114
bükköny, pohánka, mézontófű, bíborhere, mustár, olajretek,
édeskömény, pillangós növények stb.)
➢ Őshonos évelő vadvirág fajkeverékek vetése, amennyiben vetésük
minimum 0,5 hektár egybefüggő területen valósul meg és fenntartásuk
minimum 3 éves (magszórás+kaszálás kombinálásával).
➢ Növényvédőszer-mentes, legalább 3 őshonos fajból vagy virágzó
lágyszárú fajokból álló apróvadvédelmi vagy méhlegelő szegély
létesítése és fenntartása a szántóterület legalább 25%-án, legalább 6 m
szélességben és 50 m hosszúságban a kötelezettségvállalási időszak
alatt. Ezeken a területeken madárodú és T-ülőfák szakszerű kihelyezése
a vonatkozó előírások alapján.
➢ A szántóterületek 10%-ának megfelelő összterület az alábbi
intézkedések kombinációjából:
• őshonos fajú mezővédő erdősáv, amely min. három fasorból és
egy cserjesorból áll
• táblaszegély - méhlegelő, vadlegelő (min. 9 m szélességben,
egyben min. fél hektár)
• füves, cserjés sávok kialakítása (min. 9 méter szélességben,
egyben min. fél hektár)
• partvonallal közvetlenül érintkező táblák esetén a partvonallal
érintkezően legalább 12 méter szélességű (őshonos fajokból
létrehozott) füves mezsgye vagy fásítás létesítése és fenntartása
a tábla partvonallal érintkező teljes hosszában, amelyen nem
szabad növényvédőszert, mű- és szervestrágyát kijuttatni.
• MePAR-ban rögzített vizes élőhely létrehozása és/vagy az
élőhely ökológiai állapotának fenntartása
• parlagon hagyott földterület - a pihentetés időszaka alatt
gondoskodni kell a talaj takarásáról zöldugar létesítésével vagy a
tarlómaradványok fennhagyásával
❖ gyepterületek:
➢ Gyepek kaszálásának időzítése és diverzifikálása (a területek szakaszos
levágása, a terület egy részén, alternáló jelleggel), amely alkalmazkodik
a gyep méhlegelőként való működéséhez.
➢ A terület legalább 10, legfeljebb 15%-át kaszálásonként változó helyen
kaszálatlanul kell hagyni.
➢ Táblánként minimálisan 6 méter szélességű kaszálatlan területet kell
kialakítani.
➢ Szakaszváltó (rotációs) legeltetési módszer alkalmazása.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
115
6. számú függelék - EXIM társadalmi hatásvizsgálati ellenőrző
lista
128
A kérdőív az EXIM Zöld Keretrendszer keretén belül, a taxonómiai rendelet 17. cikkében foglalt DNSH
kritériumok figyelembevételével, valamint ugyanezen rendelet 18. cikkében megállapított minimális
biztosítékokkal összhangban készült, a jelentős károkozás elkerülésének (Do no significant harm, DNSH)
felmérése érdekében.
Az alábbi kérdések megválaszolásánál az EU Taxonómia 3. cikkének (c) pontjában részletezett MSS
kritériumokhoz való illeszkedés érdekében az OECD Guidelines for Multinational Enterprises and the UN
Guiding Principles on Business and Human Rights irányelveit és definícióit szükséges figyelembe venni.
TÁRSADALMI ÉS EMBERI JOGI HATÁSOKRA VONATKOZÓ MINIMUM BIZTOSÍTÉKOK
a) Készült társadalmi hatástanulmány (vagy azzal egyenértékű dokumentum, jelentés, stb.) az érintett
emberekre gyakorolt hatások felmérése érdeklében:
☐ Igen
☐ Nem
b) Kijelentem, hogy adott projekt nem gyakorol káros hatást a projekt által érintett emberekre:
☐ Igen
☐ Nem
c) Kijelentem, hogy adott projekt megvalósítása során figyelembe vettük a káros emberi jogi hatások
megelőzésére vagy mérséklésére irányuló erőfeszítéseket:
☐ Igen
☐ Nem
d) Kijelentem, hogy a kapcsolódó emberi jogi és társadalmi hatások felülvizsgálata céljából a következő
fő emberi jogi és társadalmi tényezőket figyelembe vettük:
- érintett közösségek: beleértve tájékoztatást, valamint panasztételi mechanizmust stb.
- őslakosok, veszélyeztetett csoportok
- adott személyek fizikai sértetlenségét
- gyermekmunka
- kényszermunka
- diszkrimináció
- foglalkozás-egészségügy
128
Minden olyan cél esetében alkalmazandó, amikor EU Taxonómia TSC rendelet I. számú melléklet szerinti DNSH vizsgálat kötelező (A.
Nemzetközi standardok és taxonómiák alapján kiválasztott ügyletek)
Hatályos: 2024. november 15. napjától
116
- vállalati panasztételi mechanizmus
☐ Igen (kérem sorolja fel a fő tényezőket):
☐ Nem
e) Kijelentem, hogy adott projekt kapcsán rendelkezem eljárásokkal annak biztosítására, hogy a projekt
során vállalt kötelezettségekre vonatkozó szabályokat a projekt megvalósulását követően betartsák:
☐ Igen
☐ Nem
Kérem röviden mutassa be a folyamatot:
DOKUMENTUMOK BENYÚJTÁSA
A kérdőívre adott válaszok hitelességének alátámasztásaként szükséges a kapcsolódó dokumentáció
(hatásvizsgálatok, azzal egyenértékű dokumentumok, egyéb tanulmányok) EXIM részére történő
benyújtása.
Annak érdekében, hogy az EXIM meggyőződjön arról, hogy adott tevékenység megfelel a jelentős
károkozás elkerülése elvének (DNSH), azaz, hogy a taxonómiai rendelet hatálya alá tartozó hat
környezetvédelmi célkitűzés tekintetében nem okoz jelentős kárt, valamint teljesíti a minimális
biztosítékokban foglalt alapvető előírásokat, úgy további információ kérhető be.
Hatályos: 2024. november 15. napjától
117
7. számú függelék - Eximbank környezeti és társadalmi
hatásvizsgálati ellenőrző lista
A kérdőív az Eximbank Zöld Keretrendszer keretén belül, a taxonómiai rendelet 17. cikkében foglalt
környezeti hatásvizsgálati kritériumok figyelembevételével, valamint ugyanezen rendelet 18. cikkében
megállapított minimális biztosítékokkal összhangban készült, a jelentős károkozás elkerülésének
felmérése érdekében. Minden olyan cél esetében alkalmazandó, amikor nincs EU Taxonómia TSC
rendelet I. számú melléklet szerinti DNSH vizsgálat (B. Nemzeti szabályozások és MNB irányelvek alapján
kiválasztott ügyletek), továbbá nincs külön MNB ellenőrző lista. A lista az EXIM által került kialakításra a
DNSH elvárások alapján, a DNSH megfelelést nem helyettesíti. A lista nem képezi részét az MNB
tőkekövetelmény-kedvezmény programja keretén belül megfogalmazott elvárásoknak.
1. AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS MÉRSÉKLÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ ÁLTALÁNOS ESG
129
-KRITÉRIUM
☐ Nem releváns
a) Kijelentem, hogy adott tevékenység nem károsítja jelentősen az éghajlatváltozás mérséklését, mert
nem vezet jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz:
☐ Igen
☐ Nem
2. AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ ÁLTALÁNOS ESG-
KRITÉRIUM
☐ Nem releváns
a) Kijelentem, hogy adott tevékenység szempontjából nem került azonosításra lényeges fizikai éghajlati
kockázat, vagyis nem áll fenn sem krónikus, sem akut éghajlatvédelmi veszély:
☐ Igen
☐ Nem
3. A VÍZ ÉS A TENGERI ERŐFORRÁSOK FENNTARTHATÓ HASZNÁLATÁRA ÉS VÉDELMÉRE VONATKOZÓ
ÁLTALÁNOS ESG-KRITÉRIUMOK
☐ Nem releváns
a) Kijelentem, hogy adott tevékenység nem károsítja jelentősen a vízi és tengeri erőforrások fenntartható
használatát és védelmét és nem káros a – felszíni vagy a felszín alatti – víztestek jó állapotára vagy jó
ökológiai potenciáljára vagy a tengeri vizek jó környezeti állapotára:
☐ Igen
☐ Nem
b) Készült környezeti hatásvizsgálat, amely az a 2000/60/EK
130
irányelvvel összhangban tartalmazza a
vízre gyakorolt hatások és kockázatok vizsgálatát:
☐ Igen
☐ Nem
129
Az ESG az angol Environmental, Social és Governance szavak rövidítése. Célja, hogy a pénz- és tőkepiaci szereplők a fenntarthatóság
szempontjából objektíven ítélhessék meg a gazdálkodó szervezetek (cégek, vállalatok, országok) tevékenységét.
130
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=LEGISSUM:l28002b
Hatályos: 2024. november 15. napjától
118
4. A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁGRA VALÓ ÁTTÉRÉSRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ESG-KRITÉRIUMOK
☐ Nem releváns
a) Kijelentem, hogy adott tevékenység nem károsítja jelentősen a körforgásos gazdaságot (beleértve a
hulladékkeletkezés megelőzését és a hulladék-újrafeldolgozást is):
☐ Igen
☐ Nem
b) Kijelentem, hogy adott tevékenység nem okoz jelentős hatékonysági problémákat az anyagok
felhasználásában vagy a természeti erőforrások közvetlen vagy közvetett felhasználásában:
☐ Igen
☐ Nem
c) Kijelentem, hogy adott tevékenység nem járul hozzá jelentősen a hulladékkeletkezéshez, -égetéshez:
☐ Igen
☐ Nem
d) Kijelentem, hogy adott tevékenység nem okoz hosszú távú hulladékártalmatlanítási problémákat és
nem okoz jelentős és hosszú távú kárt a környezetben:
☐ Igen
☐ Nem
5. A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS MEGELŐZÉSÉRE ÉS CSÖKKENTÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ESG-
KRITÉRIUMOK
☐ Nem releváns
a) Kijelentem, hogy adott tevékenység nem gátolja jelentősen a szennyezés megelőzését és csökkentését
és nem növeli jelentősen a levegőbe, a vízbe vagy a talajba történő szennyezőanyag-kibocsátást:
☐ Igen
☐ Nem
6. A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG ÉS AZ ÖKOSZISZTÉMÁK VÉDELMÉRE ÉS HELYREÁLLÍTÁSÁRA VONATKOZÓ
ÁLTALÁNOS ESG-KRITÉRIUMOK
☐ Nem releváns
a) Kijelentem, hogy adott tevékenység nem károsítja vagy gátolja jelentősen a biológiai sokféleség és az
ökoszisztémák védelmét és helyreállítását:
☐ Igen
☐ Nem
b) Kijelentem, hogy adott tevékenység nem káros az élőhelyek és fajok – többek között az uniós
érdekeltségű élőhelyek és fajok – védettségi helyzetére:
☐ Igen
☐ Nem
Hatályos: 2024. november 15. napjától
119
7. TÁRSADALMI ÉS EMBERI JOGI HATÁSOKRA VONATKOZÓ MINIMUM BIZTOSÍTÉKOK
a) Készült társadalmi hatástanulmány (vagy azzal egyenértékű dokumentum, jelentés, stb.) az érintett
emberekre gyakorolt hatások felmérése érdeklében:
☐ Igen
☐ Nem
b) Kijelentem, hogy adott projekt nem gyakorol káros hatást a projekt által érintett emberekre:
☐ Igen
☐ Nem
c) Kijelentem, hogy adott projekt megvalósítása során figyelembe vettük a káros emberi jogi hatások
megelőzésére vagy mérséklésére irányuló erőfeszítéseket:
☐ Igen
☐ Nem
d) Kijelentem, hogy a kapcsolódó emberi jogi és társadalmi hatások felülvizsgálata céljából a következő
fő emberi jogi és társadalmi tényezőket figyelembe vettük:
- érintett közösségek: beleértve tájékoztatást, valamint panasztételi mechanizmust stb.
- őslakosok, veszélyeztetett csoportok védelmét
- érintett személyek fizikai sértetlenségét
- gyermekmunka tilalmát
- kényszermunka tilalmát
- diszkrimináció elkerülését
- foglalkozás-egészségügyi szempontokat
- vállalati panasztételi mechanizmus működtetését
☐ Igen (kérem húzza alá a fő tényezőket):
☐ Nem
e) Kijelentem, hogy adott projekt kapcsán rendelkezem eljárásokkal annak biztosítására, hogy a projekt
során vállalt kötelezettségekre vonatkozó szabályokat a projekt megvalósulását követően betartsák:
☐ Igen
☐ Nem
DOKUMENTUMOK BENYÚJTÁSA
A kérdőívre adott válaszok hitelességének alátámasztásaként szükséges a kapcsolódó dokumentáció
Eximbank részére történő benyújtása
131
.
131
Eximbankkal történt előzetes egyeztetés alapján meghatározott dokumentumok, pl. projekt megvalósíthatósági tanulmány,
létesítményjegyzék, kivitelezési terv, zöld célhoz kapcsolódó speciális hatósági engedélyek, környezetvédelmi tanulmány, energiahatékonysági
beruházás esetén energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet által a hitelfelvevő részére bocsátott, az energiamegtakarítási előzetes
felmérés stb., szükség szerint.