SZÁLLÍTÓIHITEL-BIZTOSÍTÁS
TELJESÍTÉS UTÁNI IDŐSZAKRA
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
S módozat
Érvényes: 2025. október 20-tól
Érvényes: 2025. október 20-tól S
2
A Biztosító vállalja, hogy a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett biztosítási
események közvetlen és kizárólagos következményeként előálló kárt a biztosítási
szerződésben meghatározott feltételek szerint a Biztosított részére megfizeti.
I. rész
Értelmező rendelkezések
A Szerződő Felek a jelen Általános szerződési feltételek keretében az alábbi értelmező
rendelkezéseket veszik alapul:
1. Biztosító:
Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság
1065 Budapest VI. Nagymező u. 46-48.
2. Biztosított:
Az a külkereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet, vagy szolgáltatásexport
esetén az exportirányú külkereskedelmi szerződés alapján a szolgáltatás teljesítésében
résztvevő belföldi gazdálkodó szervezet, amely a Biztosítóval a jelen Általános szerződési
feltételek szerinti biztosítási szerződést megkötötte.
3. Adós:
A biztosítási szerződés alapjául szolgáló külkereskedelmi szerződés szerinti külföldi állami
vagy magánvevő, illetve a biztosított követelés teljesítéséért szerződést biztosító
mellékkötelezettséget (kezesség, garancia) vállaló külföldi jogi személy, amely a fizetés
kötelezettje;
a) állami adós: a központi kormányzat, a jegybank (mint szuverén adósok), továbbá a
regionális és a helyi önkormányzat, illetve az irányításuk alatt álló minden olyan
szervezet, amely a szervezet székhelye szerinti állam joga alapján sem jogi, sem
közigazgatási úton nem nyilvánítható fizetésképtelennek;
b) magánadós minden olyan szervezet, amely nem tartozik az állami adósok körébe. A
magánadósra az állami adósra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni akkor, ha a
kötelezettségeiért állami adós, mint kezes vagy garantőr vállal kötelezettséget.
4. Kárfizetési türelmi idő:
A kárfizetési türelmi idő annak megállapítására szolgál, hogy a kár a biztosítási esemény
következtében valóban bekövetkezett-e, és ha igen, tartósan fennáll-e. A szükséges
kárenyhítési intézkedéseket elsődlegesen a kárfizetési türelmi idő alatt kell elvégezni. A
kárfizetési türelmi idő a kár bekövetkeztétől számított 90 (kilencven) nap. Az ettől eltérő
esetek a Kötvényben kerülnek rögzítésre. A Biztosító hozzájárulásával indokolt esetben, a
Biztosított kérelmére kármegelőzési, kárenyhítési intézkedések megtétele céljából sor
kerülhet a kárfizetési türelmi idő meghosszabbítására. Kárfizetési türelmi idő nem kerül
alkalmazásra magánadós fizetésképtelensége folytán bekövetkezett biztosítási
eseményeknél, illetve a kétoldalú kormányközi adósság átütemezési megállapodások
esetében.
5. Kárveszély:
Minden olyan tény vagy körülmény, amely biztosítási esemény bekövetkeztével fenyeget,
és amely tényről, körülményről a Biztosított tudomást szerzett, vagy kellő gondosság
tanúsításával ismernie kellett.
Érvényes: 2025. október 20-tól S
3
Kárveszélynek minősül különösen:
a) az Adós az exportirányú külkereskedelmi szerződés alapján fennállófizetési
feltételek módosítását kéri: fizetési haladékot vagy átütemezést kér; ebben az esetben
a kárveszély mindaddig fennáll, míg a haladék megadására vagy az átütemezésre
(beleértve a kétoldalú kormányközi átütemezési megállapodás megkötését is) - a
Biztosító előzetes írásbeli hozzájárulása mellett – sor nem kerül, feltéve, hogy a
kárveszély egyéb esete nem áll fenn;
b) az Adós nem kívánja az exportirányú külkereskedelmi szerződésben foglalt
kötelezettségeinek teljesítését vagy a kötelezettségeinek teljesítésének folytatását;
c) az Adós (magánadós) ellen csőd-, vagy felszámolási eljárást kezdeményeztek vagy
az Adós (állami adós) ellen adósságrendezési eljárást indítottak;
d) az Adós bármely kifizetése felfüggesztéséért bírósághoz fordult vagy arra a
bíróságtól engedélyt kapott;
e) az Adós egyezségi ajánlatot tett a Biztosított számára;
f) végrehajtási eljárás indult az Adós ellen;
g) az Adós vagyonára elkobzást, foglalást, zár alá vételt stb. rendeltek el.
Minden olyan egyéb, az a)-g) pontokban nem meghatározott kedvezőtlen tartalmú tény vagy
körülmény, amely a Biztosított és az Adós között fennálló biztosított exportirányú
külkereskedelmi szerződés kapcsán kárt okozhat. A Biztosított jogosult a fenti körülmények
vonatkozásában a Biztosítóval egyeztetést folytatni, annak érdekében, hogy a X. rész 4. c.)
pont szerinti kárveszély fennállására vonatkozó kötelezettségét is teljesíthesse.
6. Haladéktalan teljesítési kötelezettség:
A jelen Általános szerződési feltételek használatában a kötelezettségek teljesítésének
határidejére vonatkozó „haladéktalanul” kifejezés a kötelezettségek 3 (három) munkanapon
belüli teljesítését jelenti a bejelentendő adat, tény, körülmény, információ Biztosított általi
tudomásszerzésétől számított naptól kezdődően, vagy amikor arról a Biztosított az adott
helyzetben általában elvárható gondos magatartása/eljárása mellett tudomást szerezhetett.
7. Kárviselési hányad:
A Biztosító által teljesített (az önrésszel csökkentett) kárfizetés és a Biztosított által
bejelentett – a befolyásokkal, jóváírásokkal és egyéb, a kárfizetés összegét befolyásoló
tételekkel módosított – teljes kár aránya.
8. Nem biztosított követelés:
A Biztosítottnak a biztosított követeléssel egyidejűleg ugyanazon Adóssal szemben fennálló,
ugyanazon exportirányú külkereskedelmi szerződésből eredő és a Biztosító által nyújtott
biztosítással nem fedezett követelése (így különösen a II. rész 2. pont szerinti kizárások alá
eső követelések).
9. Egyéb Érintett Fél:
Az Adós és minden olyan személy – ide nem értve a Biztosítottat - akivel a Biztosító a
biztosítási szerződéssel kapcsolatban jogviszonyba lépett vagy kíván lépni, így különösen a
társbiztosított, a kárfizetés engedményese, valamint a kárfizetés elzálogosítása esetén a
zálogjogosult.
10. OECD Megállapodás:
A hivatalosan támogatott exporthitelek irányelveiről szóló OECD megállapodás.
Érvényes: 2025. október 20-tól S
4
11. Kormányrendelet:
A Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a
Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem-piacképes kockázatú biztosítások
feltételeiről szóló 312/2001. (XII. 28.) Kormányrendelet, mely a Biztosító által az állam
készfizető kezessége mellett vállalható biztosítások, viszontbiztosítások tárgyát, a
biztosítási eseményeket, valamint e biztosítások és viszontbiztosítások feltételeit és
részletes szabályait, valamint az országok piacképesség szempontjából történő besorolását
tartalmazza.
12. Korrupciós Cselekmény:
Akár Magyarországon, akár külföldön elkövetett minden olyan cselekmény, amely kimeríti
a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: a Btk.) XXVII.
fejezetében (A korrupciós bűncselekmények) szereplő bűncselekmények tényállásait.
13. Nemzetközi Szankció:
Szankciós Hatóság által meghozott, alkalmazott, illetve végrehajtott pénzügyi és vagyoni
korlátozó intézkedés, gazdasági, kereskedelmi vagy egyéb korlátozás, valamint az
embargó.
14. Szankciós Hatóság:
(a) az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa;
(b) az Európai Unió (ide nem értve az egyes tagállamokat, azok saját tagállami szerveit,
testületeit);
(c) az Amerikai Egyesült Államok (ide nem értve az egyes szövetségi államokat, azok saját
állami szintű szerveit, testületeit);
(d) az Egyesült Királyság;
(e) a fenti (a)-(d) bekezdések bármelyikének kormányai és hivatalos intézményei,
ügynökségei vagy szervei, beleértve az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának
Külföldi Eszközöket Ellenőrző Hivatalát (OFAC-ot) is.
15. Korlátozó Intézkedés Hatálya Alatt Álló Személy az, aki/amely valamely
Nemzetközi Szankció hatálya alatt áll, így különösen:
a) az Egyesült Államok illetékes minisztériuma, illetve hatósága által meghozott valamely
Nemzetközi Szankció hatálya alatt álló (ideértve a "Specially Designated Nationals And
Blocked Persons", illetve "Foreign Sanctions Evaders" listán szereplő) személyek,
illetőleg egy vagy több ilyen személy által legalább ötven százalékban (50%) tulajdonolt
személyek; vagy
b) az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintett (az
EU konszolidált szankciós listáján szereplő) személyek, illetve (i) egy vagy több ilyen
személy által többségileg (50%+1) tulajdonolt vagy ellenőrzött személyek, vagy (ii)
ilyen személy nevében vagy irányítása szerint eljáró személy; továbbá
c) ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel
érintett személyek;
d) az Egyesült Királyság illetékes hatóságai által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedéssel érintett személyek;
e) olyan országban, vagy területen van székhelye, engedélye vagy annak állampolgára
(lakosa), amely országra vagy területre átfogó nemzetközi szankciók vonatkoznak
(korlátozás nélkül beleértve Burma / Mianmar, Észak-Korea, Kuba, Irán, Szudán és
Szíria, valamint Venezuela, továbbá Ukrajna megszállt területei, ideértve Krímet, és a
Luhasznki és Donyetszki Régióikat, figyelembe véve azonban az időmúlás
Érvényes: 2025. október 20-tól S
5
következében felmerülő változásokat is) (azaz átfogó nemzetközi szankciók alatt álló
országok/területek).
II. rész
A biztosítás tárgya
1. A biztosítás tárgya a Biztosítottnak a külföldi adóssal szembeni, exportirányú
külkereskedelmi szerződésből származó követelése.
2. A jelen Általános szerződési feltételek alapján a Biztosító nem vállal fedezetet és kizárja
szolgáltatását :
a) a kötbérből, a szerződéses bírságból, a késedelmi kamatból és a kártérítésből eredő
követelésekre;
b) a számviteli bizonylattal nem igazolható költségekre;
c) a közvetett károkra, ideértve az elmaradt hasznot is;
d) azokra a károkra, amelyek a biztosított vagy a külkereskedelmi szerződés
teljesítésében résztvevők nem szerződés szerinti teljesítéséből származnak;
e) azokra a károkra, amelyek más biztosítóval kötött biztosítási szerződés fedezetet
nyújtott;
f) pénzügyi befektetésekre.
g) arra a biztosítási szerződésre, amelynek alanya (Biztosított) Korlátozó Intézkedés
Hatálya Alatt Álló Személy vagy azzá válik.
A jelen Általános szerződési feltételek bármely más ellenkező értelmű rendelkezése ellenére, a
Biztosító nem köteles bármilyen követelés kifizetésére vagy bármilyen juttatás nyújtására,
ideértve fedezetet vállalni, vagy jelen Általános szerződési feltételek szerint szolgáltatást
nyújtani, továbbá a Biztosító köteles a jelen Általános szerződési feltételek alapján a kártérítést
elutasítani, ha az ilyen fedezet nyújtása, az ilyen követelés kifizetése vagy az ilyen juttatás
és/vagy szolgáltatás nyújtása vagy kártérítés kifizetése a Biztosító részéről Nemzetközi
Szankció megsértését vagy megkerülését jelentené, vagy az egyébként Nemzetközi Szankcióba
ütközne.
III. rész
A biztosítási szerződés
1. A biztosítási szerződés megkötésének lényeges feltétele, hogy
a) az OECD Megállapodás hatálya alá eső ügyletek esetében a Biztosító a Biztosított által
a Biztosítási ajánlatban megadott adatok alapján megállapítja, hogy az exportirányú
külkereskedelmi szerződéshez kapcsolódó exporthitelnyújtás tartalmilag megfelel a
szerződéskötés időpontjában hatályos, OECD Megállapodásban foglaltaknak;
b) a Biztosított és az Adós között közvetlen vagy közvetett tulajdonosi kapcsolat, illetve
személyi összeférhetetlenség, valamint egyéb érdekeltségi viszony nem állhat fenn
kivéve, ha ahhoz a Biztosító írásban előzetesen hozzájárult. (Személyi
összeférhetetlenség áll fenn, ha a jelen pontban érintettek közvetlen vagy közvetett
tulajdonosai, vezető tisztségviselői, egyéb vezető állású munkavállalói, a tulajdonosi
ellenőrzést ellátó szerveinek tagjai részben vagy egészben azonos személyek; egyéb
érdekeltségi viszony áll fenn: ha a Biztosított és az Adós egymásban a Polgári
Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2.§-a szerint e
befolyással rendelkezik)
c) az ügylet megfelel az OECD „Vesztegetésről és hivatalosan támogatott
exporthitelekről” szóló Ajánlásában (OECD/LEGAL/0447) foglaltaknak, így különösen
Érvényes: 2025. október 20-tól S
6
a biztosítási ügyletben résztvevők (Biztosított és az Egyéb Érintett Felek) írásban
nyilatkoznak arról, hogy nem vettek részt az ügylettel kapcsolatos Korrupciós
Cselekményben és nincs tudomásuk Korrupciós Cselekményről;
d) az „OECD Tanácsának a Hivatalosan támogatott exporthitelekkel és környezeti és
társadalmi átvilágítással kapcsolatos közös megközelítésről” szóló Ajánlásának hatálya
alá tartozó ügylet esetén a megfelelően elvégzett környezeti célú átvilágítás, valamint az
annak keretében készített környezeti hatástanulmány vagy környezeti és társadalmi
hatástanulmány alapján a biztosított ügylet nem minősül a környezetre nézve károsnak,
és az emberi jogokra tekintettel hátrányosnak.
e) a Biztosító lefolytatta az „OECD Tanácsának a Fenntartható hitelezési gyakorlatokról és
hivatalosan támogatott exporthitelekről” szóló Ajánlásának hatálya alá tartozó ügyletek
esetén az Ajánlásban előírt eljárásokat;
f) a Biztosított által a Biztosítási ajánlatban megadott adatok alapján a Biztosító
megállapítja, hogy az exportirányú külkereskedelmi szerződéshez kapcsolódó
exporthitelnyújtás a szerződéskötés időpontjában tartalmilag megfelel a Tanács 98/29
számú: a közép- és hosszú lejáratú fedezettel rendelkező ügyletek exporthitel-
biztosításával kapcsolatos főbb rendelkezések összehangolásáról szóló EK irányelv
rendelkezéseinek.
2. A Biztosított a Biztosítási ajánlatát a Biztosító által előírt formanyomtatványon nyújtja be.
A biztosítási szerződés a Biztosító és a Biztosított írásbeli megállapodásával jön létre. A
biztosítási szerződés részét képezi a Kötvény, és az adott Kötvény kiadásának feltételeként
előírt írásbeli biztosítotti nyilatkozatok, a jelen Általános szerződési feltételek, a Biztosítási
ajánlat, a Kondíciós lista valamint a Biztosító Üzletszabályzata. Abban az esetben, ha a
Kötvény, az Általános szerződési feltételek, Kondíciós Lista eltér az Üzletszabályzattól, úgy
az előbbiek rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni. A biztosítási szerződés részét képező
dokumentumokban rögzített feltételek alkalmazása a fenti sorrendet követi. A biztosítási
szerződés részét képező egyes dokumentumok fogalmi meghatározását a Biztosító
Üzletszabályzata tartalmazza.
IV. rész
A biztosítási események
Biztosítási események az alábbi események, amelyek következtében a Biztosítottat az
exportirányú külkereskedelmi szerződésből eredően a kockázatviselés időtartama alatt kár
érheti:
1. a) magánadósnak minősülő Adós fizetésképtelensége;
(i) az Adós csődje, amennyiben azt jogerős bírósági vagy más hatósági határozat
állapítja meg;
(ii) az Adóssal szemben a bíróság a felszámolási eljárást elrendelte;
(iii) az Adós kifizetéseit hivatalosan felfüggesztették, vagy azokra fizetési
moratóriumot rendeltek el;
(iv) az Adós vagyonára vezetett végrehajtás vagy más kényszerintézkedés történt,
amelynek eredményeképpen nem vagy nem teljes egészében folyt be a
Biztosított követelése az exportirányú külkereskedelmi szerződésben
meghatározott pénznemben, vagy azzal egyenértékűen az Adós helyi
pénznemében;
(v) az Adós országának jogrendszere szerinti pénzügyi rendezési eljárás más esetei
állnak elő;
Érvényes: 2025. október 20-tól S
7
b) az Adós vagy kezese fizetési késedelme.
2. a) a Biztosító vagy a Biztosított országán kívüli harmadik ország kormányának, illetve más
állami hatóságának olyan intézkedése, amely megakadályozza az exportirányú
külkereskedelmi szerződés teljesítését (például beviteli tilalom);
b) általános moratórium elrendelése akár az Adós, akár olyan harmadik országnak a
kormánya által, amelyen keresztül az exportirányú külkereskedelmi szerződésre
vonatkozóan a fizetések lebonyolódnak;
c) a Biztosító országán kívül bekövetkezett olyan politikai események, gazdasági
nehézségek, törvényhozási vagy adminisztratív intézkedések (ide nem értve a
Nemzetközi Szankciókat), amelyek megakadályozzák vagy késleltetik az exportirányú
külkereskedelmi szerződésre vonatkozó kifizetések átutalását;
d) az Adós országaiban hozott olyan rendelkezés, amely az Adós által helyi valutában
teljesített fizetéseket a tartozás megfizetésének tekinti, annak ellenére, hogy – az
árfolyamváltozás következtében – az ilyen fizetések az exportirányú külkereskedelmi
szerződés devizanemére történő átváltással az átutalás időpontjában már nem fedezik a
követelés összegét;
e) a Biztosító vagy Biztosított országának kormánya által hozott, a külkereskedelmi
forgalmat akadályozó intézkedések (például kiviteli tilalom), ideértve az Európai Unió
intézkedését is (ide nem értve a Nemzetközi Szankciókat), feltéve, hogy az intézkedés
miatt bekövetkező károk vonatkozásában nem kerül sor kártalanításra, vagy egyéb
kompenzációra;
f) a Biztosító országán kívüli olyan vis maior események (így különösen háború,
polgárháború, lázadás, zendülés, forradalom és hasonló jellegű politikai események,
természeti és nukleáris katasztrófák, járvány) amelyek megakadályozzák az
exportirányú külkereskedelmi szerződés Adós általi teljesítését, amennyiben annak
kockázatait másként nem biztosították;
3. A biztosítási események bekövetkeztének időpontja:
a) a IV. rész 1. a), valamint a IV. rész 2. a)-e) pontok esetében a vonatkozó intézkedések,
illetve határozatok hatálybalépésének, jogerőre emelkedésének napja;
b) a IV. rész 1. b) pont esetében az Adós fizetési esedékességének időpontja, amennyiben
addig nem következik be az esedékesség szerinti fizetés
c) a IV. rész 2. f) pont esetében az a nap, amelyen adott vis maior esemény miatt az
exportirányú külkereskedelmi szerződés teljesítése lehetetlenné vált; a pénz-, illetve
átutalási forgalom az Adós vagy az exportirányú külkereskedelmi szerződés szerinti
teljesítés országával megszakadt.
A biztosítási esemény bekövetkezésének az időpontját a Biztosított köteles hitelt
érdemlő módon igazolni a Biztosítónak.
A kár bekövetkeztének időpontja az exportirányú külkereskedelmi szerződés szerinti fizetési
esedékesség(ek) időpontja, amennyiben eddig az időpontig az esedékesség szerinti fizetés nem
következik be. Amennyiben az exportirányú külkereskedelmi szerződésből eredő követelés egy
összegben esedékessé válik (pl.: felszámolási eljárás elrendelése), akkor a kár bekövetkeztének
időpontja az a nap, amikor a követelés lejárttá válik.
V. rész
A kockázatviselés tartama, a kockázatviselés felfüggesztése, a biztosítási szerződés
időbeli hatálya, a biztosítási szerződés megszűnésének esetei
Érvényes: 2025. október 20-tól S
8
1. A Kockázatviselés tartama
a) A Biztosító kockázatviselésének kezdete az a nap, amikor a Biztosított szerződéses
kötelezettségeinek teljes körű teljesítése alapján az ellenértékre jogosult, feltéve, hogy a
biztosítási és az exportirányú külkereskedelmi szerződésben előzetesen kikötött feltételek
teljesülnek.
Ha az exportirányú külkereskedelmi szerződés feltételei szerint a Biztosított a kiszállított
termékek, illetve szolgáltatások értékének megfelelő fix és meghatározott ellenértékre
jogosult, a Biztosító által nyújtott fedezet az egyes részteljesítések, illetve kiszállítások
napján lép hatályba.
b) A Biztosító kockázatviselése a követeléseknek az exportirányú külkereskedelmi
szerződés szerinti esedékességeinek időpontjában vagy a biztosítási esemény
bekövetkeztével szűnik meg.
c) A Biztosító kockázatviselésének feltétele, hogy a Biztosított a biztosítási díjat a Biztosító
számlájára befizesse. A biztosítási szerződés hatálybalépésének feltétele a biztosítási
díjnak a biztosítási kötvényben rögzített feltételek szerinti teljes - vagy részletekben történő
díjfizetés esetén - annak első részletének a megfizetése; a biztosítási díj megfizetésének
minősül a Biztosító számláján történő jóváírása. A biztosítási szerződés hatálybalépésének
napja a Biztosító kockázatviselésének kezdő napja.
d) Több részteljesítés/kiszállítás esetén a folytatólagos kockázatviselésekre az első
részteljesítésre/kiszállításra irányadó szabály vonatkozik, azzal, hogy a további
részteljesítések/kiszállítások esetén az egyes részteljesítésekhez/kiszállításokhoz
kapcsolódó feltételek teljesültek, továbbá, hogy az egyes
részteljesítésekhez/kiszállításokhoz kapcsolódó biztosítási díjak meg nem fizetése a
biztosítási szerződés megszűnését vonja maga után.
2. A kockázatvállalás felfüggesztése
A Biztosító fenntartja magának a jogot arra, hogy újabb kockázatot ne vállaljon, amennyiben
tudomására jut, hogy:
a) az Adós vagyoni, pénzügyi, gazdasági helyzetében vagy az Adós országának politikai
és gazdasági helyzetében jelentős negatív változás következik be a biztosítási szerződés
megkötésének időpontjához képest, vagy
b) az exportirányú külkereskedelmi szerződés résztvevői közül bármelyik (Biztosított,
Egyéb Érintett Fél) az exportirányú külkereskedelmi szerződéssel vagy a biztosítási
szerződéssel kapcsolatban Korrupciós Cselekményt követ el, vagy a Biztosító részéről
ennek megalapozott gyanúja merül fel az említett ügyleteket érintő, Korrupciós
Cselekménnyel kapcsolatos bármilyen hatósági vagy bírósági eljárás megindulása
miatt, vagy
c) az I. rész 5. pontban meghatározott kárveszély áll fenn vagy
Érvényes: 2025. október 20-tól S
9
d) az a) - c) pontokban meg nem határozott olyan körülmény vagy esemény bekövetkezése
a biztosítási szerződés megkötését követően, mely a biztosítási kockázat jelentős
növekedést jelentheti a Ptk. 6:446.§
1
alapján.
Amennyiben a Biztosító élni kíván ezzel a jogával, erről értesíti a Biztosítottat. Az
értesítésben megjelölt jogkövetkezmények (további fedezetbevételek felfüggesztése) nem
vonatkoznak az értesítés kézhezvételét követő második munkanapig történt Biztosított
általi teljesítések fedezetbevételére, illetve azon teljesítésekre, amelyekre a Biztosító
kockázatviselése már megkezdődött.
A b) és d) pont szerinti esetek további esetleges jogkövetkezményeit a jelen Általános
szerződési feltételek XI. rész 1. g)- h) pontjai tartalmazzák.
3. A biztosítási szerződés időbeli hatálya:
A biztosítási szerződés határozott időtartamra jön létre, amely a biztosítási szerződés
megkötésének napjától kezdődik és a biztosított exportirányú külkereskedelmi
szerződésből eredő követelések teljes megtérüléséig, vagy a követeléseknek más okból
történő teljes megszűnéséig, vagy a biztosított követeléseknek az igazolható módon történő
behajthatatlanságáig tart.
4. A biztosítási szerződés megszűnése
4.1. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei:
4.1.1. A biztosítási szerződés az alábbi esetekben szűnik meg:
- határozott idő lejárta,
- felmondás,
- közös megegyezéssel történő megszüntetés,
- lehetetlenülés,
- érdekmúlás.
4.1.2. A biztosítási szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a Biztosító
kockázatviselése a megszűnéstől függetlenül kiterjed azon biztosított követelésekre,
melyek tekintetében a Biztosító kockázatviselése a megszűnést megelőzően már
megkezdődött.
4.1.3. A biztosítási szerződés bármely okból történő megszűnését követően mind a
Biztosítót, mind a Biztosítottat terhelik a biztosítási szerződésből eredő azon jogok és
kötelezettségek, melyek a biztosított exportirányú külkereskedelmi szerződésből eredő
követelések Adóssal szembeni érvényesítésével, valamint a kármegtérülések és a behajtási
költségek Biztosító és a Biztosított általi megosztásával kapcsolatosak.
4.2. A biztosítási szerződés felmondásának szabályai:
1
1
6:446. § [A biztosítási kockázat jelentős növekedése]
(1) Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról,
és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt
napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
(2) Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül
nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a
következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.
Érvényes: 2025. október 20-tól S
10
4.2.1. A határozott idejű biztosítási szerződés Biztosító által történő egyedi
(rendkívüli) felmondásának eseteit és a felmondás módját a Biztosító Üzletszabályzata és
a Ptk. tartalmazza.
4.2.2. Szerződő Felek a biztosítási szerződést - az Üzletszabályzatban és a Ptk.-ban a
Biztosító részére biztosított felmondási eseteken túl - rendes felmondással nem
szüntethetik meg.
4.3. Érdekmúlás, lehetetlenülés:
4.3.1. Ha a Biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény
bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a
biztosítási szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik. A biztosítási szerződés
megszűnése vagy hatálybalépésének elmaradása esetén az addig esetlegesen a Biztosítónak
megfizetett díjat a Biztosított részére vissza kell téríteni.
4.3.2. Ha a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény
bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a biztosítási szerződés
vagy annak megfelelő része megszűnik. A biztosítási szerződés megszűnésének időpontja
egybeesik a biztosítási esemény lehetetlenné válásának vagy a biztosítási érdek
megszűnésének az időpontjával. A biztosítási díj visszatérítésének szabályait a VI. rész
tartalmazza.
VI. rész
A biztosítási díj
1. A Biztosító a biztosítási díjtételeit az alábbi feltételeket alapul véve határozza meg:
• az OECD Megállapodás rendelkezéseinek figyelembevételével az Adós székhelye
szerinti ország kockázati besorolása,
• az Adós (amennyiben az ügyletbe bevonásra kerül: a kezes/garantőr) minősítése,
• az önrészesedés mértéke,
• a teljes kockázati időszak (kölcsönhasználati idő hossza + törlesztési idő hossza)
• a törlesztés feltételei,
• a felszámított díjnak tükröznie kell a Biztosító által a Kötvényben vállalt
kockázatokat, így figyelembe veszi a Kötvényben rögzített záradékokat, speciális
kiegészítő feltételeket.
2. A biztosítási díjat a Biztosított forintban, vagy az exportirányú külkereskedelmi szerződés
devizanemében fizetheti. A díjfizetés pénzneme a Kötvényben kerül meghatározásra.
Forintban történő fizetés esetén a biztosítási díj Forint összegének kiszámításához
alkalmazott árfolyam a Kötvényben kerül rögzítésre.
3. A díjfizetés módja:
a) az egy összegben történő (up-front) díjfizetés esetén a biztosítási szerződés
hatálybalépéséhez a Kötvényben meghatározott teljes biztosítási díj az első
kiszállítás/részteljesítés időpontjáig vagy az első kiszállítással/részteljesítés
fedezetbevételének időpontjával egyidejűleg, de legkésőbb a Biztosító által kiállított
számla szerinti esedékességkor fizetendő;
b) kiszállításonként, részteljesítésenként történő díjfizetés esetében az egyes biztosítási
díjrészletek a Biztosító által kiállított díjszámla szerinti esedékességkor fizetendőek. A
Érvényes: 2025. október 20-tól S
11
biztosítási díjrészlet összege növekszik az első fedezetbevételtől az aktuális
kiszállításhoz, részteljesítéshez kapcsolódó számla kiállításának napjáig eltelt
kamatidőszakra eső kamat összegével, amit a biztosítási szerződés megkötésének
időpontjában érvényes, a díjfizetés pénznemére vonatkozó, OECD irányelvek szerint
meghatározott diszkont ráta figyelembevételével, folyamatos kamatozást és 360
(háromszázhatvan) napos évet alapul véve kell számítani.
A díjfizetés módja a Kötvényben kerül rögzítésre.
4. A biztosítási díj vetítési alapja az exportirányú külkereskedelmi szerződésből származó
tőkekövetelés összege.
5. Amennyiben
- a végső kockázatot jelentő Adós személyének változása következtében az adóskockázat
a Biztosító megítélése szerint növekszik, vagy
- a biztosítási szerződés tárgyát képező követelés összege növekszik, vagy
- a kölcsönhasználati idő és/vagy a törlesztési terv változása következtében a biztosítási
díjtétel növekszik, akkor a kockázat növekedésével arányosan növelt díj illeti meg a
Biztosítót.
Az erre vonatkozó biztosítási díjat a Biztosító úgy határozza meg, hogy a módosítás előtti
és utáni törlesztési ütemterv alapján kiszámítja az ügylet súlyozott átlagos futamidejének
eredeti és módosított értékét. Meghatározza a módosított törlesztési ütemtervnek és az
ügylet kockázati szintjének megfelelő díjtételt érvényes díjszámítási rendszerével
összhangban. Az eredeti és a módosított feltételekre számított díjelőírás különbözete adja
a megfizetendő többletdíjat. Az elmaradt kamatok tőkésítése növeli a fennálló tőke
összegét.
A fenti módon számított díjkülönbözetet legkésőbb az átütemezés, illetve a biztosítási
szerződés módosítás hatálybalépéséig kell megfizetni a Biztosító részére a díjról kiállított
számlán szereplő esedékesség napján.
6. a) Amennyiben
- a biztosított követelés a biztosítási szerződés hatálya alatt megszűnik,
- vagy a kölcsönhasználati idő és/vagy a törlesztési terv változása következtében
a biztosítási díjtétel csökken,
a Biztosított díjvisszatérítésre jogosult.
A Biztosított köteles a biztosított követelés megszűnéséről, illetve a kölcsönhasználati idő
és/vagy törlesztési terv változásról a Biztosítót írásban tájékoztatni, a tudomására jutást
követő legkésőbb 30 (harminc) napon belül.
Amennyiben a díjvisszatérítés szükségessé teszi a biztosítási szerződés módosítását, a
biztosítási szerződés módosuló feltételeit, beleértve az esetleges díjvisszatérítés miatt
módosuló biztosítási díjtömeget is, a Szerződő Felek kötvénymódosításban rögzítik.
Amennyiben a biztosított követelés előtörlesztés okán történő megszűnésére a
kereskedelmi szerződés szerinti teljesítések lezárultát követő időpontban kerül sor, a
befolyt díj 30 %-a (harminc százaléka) mindenképpen megilleti a Biztosítót, a fennmaradó
rész a díjvisszatérítés alapja. A díjvisszatérítés alapja és a díjvisszatérítési arány
szorzataként adódik a díjvisszatérítés összege. A díjvisszatérítési arány a módosítás előtti,
illetve a módosult tőketörlesztési ütemezések alapján számított átlagos súlyozott futamidők
Érvényes: 2025. október 20-tól S
12
arányában kerül meghatározásra. A díjvisszatérítés előfeltétele a biztosított hitel teljes
megtérülése, ami a biztosítási szerződés érdekmúlás okán történő megszűnését
eredményezi. Ez esetben a biztosítási szerződés, illetve annak megfelelő része az
érdekmúlás napjával megszűnik. A díjvisszatérítés a biztosítási szerződés megszűnését
követő 30 (harminc) napon belül esedékes.
b) Amennyiben a Kötvényben rögzített teljes tervezett követelésre a biztosítás díja egy
összegben, teljes mértékben kiegyenlítésre került, de egy adott részteljesítés hiányában arra
vonatkozóan nem keletkezett követelés, és ennek következtében a Biztosító által fedezetbe
vett követelés összege alacsonyabb, mint a Kötvényben rögzített követelés teljes eredeti
összege, akkor a követelés különbözeti összegére jutó díj 100 %-a (száz százaléka)
visszajár a Biztosítottnak.
Amennyiben a díjvisszatérítés szükségessé teszi a biztosítási szerződés módosítását, a
biztosítási szerződés módosuló feltételeit a Szerződő Felek kötvénymódosításban rögzítik.
A díjvisszatérítés a kötvénymódosítás aláírását követő 30 (harminc) napon belül esedékes.
A kötvénymódosítás a visszatérítendő biztosítási díj megfizetésének napján lép hatályba.
7. Amennyiben a Biztosított díjvisszatérítésre válik jogosulttá, annak pénzneme minden
esetben megegyezik a díjfizetés pénznemével.
8. Ha a Biztosított a biztosítási díjat annak esedékességekor nem fizeti meg, a Biztosító – a
következményekre történő figyelmeztetés mellett – a Biztosítottat 30 (harminc) napos
póthatáridő tűzésével írásban felhívja a teljesítésre. Amennyiben a hátralékos díjat a
Biztosító felszólításának elküldésétől számított 30 (harminc) napon belül nem fizették meg,
a szerződés az eredeti esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a
Biztosító a díjkövetelést bírósági úton érvényesíti.
9. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos egyéb költségeket a mindenkori Kondíciós lista
tartalmazza.
VII. rész
Az önrészesedés
A Biztosítottat a Biztosító által megállapított kár összegéből önrészesedés terheli. Az
önrészesedés mértéke 5 % (öt százalék), az ettől eltérő esetek a Kötvényben kerülnek rögzítésre.
VIII. rész
A kárigény érvényesítése
1. A biztosítási esemény bekövetkeztének és a kár összegének bizonyítása a Biztosított
kötelezettsége. A kárigényt a Biztosított a biztosítási esemény következtében előálló kár
bekövetkeztét követő 15 (tizenöt) napon belül köteles írásban bejelenteni a Biztosítónak.
2. A kárigény elbírálásához a Biztosítottnak be kell nyújtania a hiánytalanul kitöltött
kárbejelentési lapot, a biztosítási esemény bekövetkeztére, a kár összegszerűségére
vonatkozó bizonyítékokat, valamint a kármegelőzéssel, a biztosítékok érvényesítésével
kapcsolatos kötelezettségek teljesítését igazoló dokumentumokat.
Érvényes: 2025. október 20-tól S
13
3. A IV. részben felsorolt biztosítási események a kárigény benyújtása során az alábbi
alapdokumentumokkal igazolhatók:
a) a IV. rész 1. a) pont esetén: a magánadós, kezes, garantőr csődjéről/felszámolásáról
szóló jogerős bírósági határozat; vagy egyéb - a magánadós/kezes országának joga
szerinti fizetésképtelenségi eljárás elrendelését alátámasztó - hatósági döntést
tartalmazó dokumentum
b) a IV. rész 1. b) pont esetén: a nemfizetés banki igazolása; esedékességkori bankkivonat
vagy a számlavezető bank igazolása;
c) a IV. rész 2. a) pontja esetén:
– az Adós kormányának vagy harmadik ország kormányának nyilatkozata, illetve az
illetékes magyar külképviselet, vagy Magyarország Külgazdasági és
Külügyminisztériumának ilyen értelmű igazolása, értesítése, vagy
– más elfogadható bizonyíték;
d) a IV. rész 2. b) pont esetén:
– az Adós vagy kezese országának vagy harmadik országnak a központi bankja, vagy
a Magyar Nemzeti Bank által adott értesítés, igazolás az általános moratóriumra
vonatkozóan, vagy
– más elfogadható bizonyíték;
e) a IV. rész 2. c) pont esetén:
– az adott ország kormányának nyilatkozata, illetve az illetékes magyar külképviselet,
vagy Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának ilyen értelmű
igazolása vagy értesítése, vagy
– az Adós országának vagy harmadik országnak a központi bankja, vagy a Magyar
Nemzeti Bank által adott értesítés, igazolás, vagy
– más elfogadható bizonyíték;
f) a IV. rész 2. d) pont esetén:
– az Adós országának központi bankja vagy a Magyar Nemzeti Bank által adott
értesítés, igazolás, vagy
– más elfogadható bizonyíték;
g) a IV. rész 2. e) és f) pontok esetén:
– az adott ország kormányának nyilatkozata, illetve az illetékes magyar külképviselet,
vagy Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának ilyen értelmű
igazolása vagy értesítése, vagy
– a biztosítási eseményt hitelesen alátámasztó hatósági igazolás,
– vagy más elfogadható bizonyíték.
IX. rész
Kárrendezés
1. A kárfizetés alapja a biztosítási esemény következtében az exportirányú külkereskedelmi
szerződés szerinti esedékesség(ek) időpontjában fennálló követelés(ek) összege, valamint az
esetleges kárfizetési türelmi időre járó az exportirányú külkereskedelmi szerződés szerinti
(ügyleti) kamat mértéke alapján számított összeg.
2. A kár megállapításának időpontja:
a) fizetésképtelenség esetén a biztosítási esemény bekövetkeztének napja, vagy a tényleges
kár bekövetkeztének (fizetési esedékesség) napja, attól függően, hogy melyik a későbbi
időpont;
b) fizetési késedelem, valamint a IV. rész 2. a)-f) pont szerinti biztosítási események esetén
a Kárfizetési türelmi idő lejáratának napja.
Érvényes: 2025. október 20-tól S
14
3. A kár összegét csökkentő tételek:
a) az Adós vagy az Adóssal kötött megállapodás alapján harmadik fél által minden, a
biztosított exportirányú külkereskedelmi szerződésből származó követelésekhez
kapcsolódóan teljesített fizetés,
b) a Biztosított által eszközölt, illetve elfogadott beszámítások, valamint a Biztosított
által adott engedmények;
c) a biztosított követeléshez kapcsolódóan az Adós által teljesített késedelmi
kamatfizetések összege,
d) a biztosított követelésekhez kapcsolódó biztosítékok érvényesítéséből a Biztosított
részére befolyt összegek.
4. A Biztosító a Biztosított által benyújtott, igazoltan felmerült, és a Biztosító által elfogadott
kárigény alapján kárfizetési kötelezettségét a Kárfizetési türelmi idő lejártát követő 30
(harminc) napon belül, fizetésképtelenség esetén a kárelbíráláshoz szükséges utolsó irat
beérkezését követő 30 (harminc) napon belül teljesíti, feltéve, hogy a Biztosított a X. rész
5. és 8. pontjában foglalt kötelezettségeinek eleget tett, a biztosított követelés
átruházásához szükséges megállapodás aláírásra került és a Biztosító mentesülésének
feltételei nem állnak fenn.
a) Amennyiben a Biztosított a követelés átruházásához szükséges megállapodás általa
aláírt példányát a jelen pontban rögzített határidőig nem küldi meg a Biztosító
részére, a Biztosító a kárfizetési kötelezettségét a követelés átruházására vonatkozó,
Biztosított által aláírt megállapodás kézhezvételétől számított 10 (tíz) munkanapon
belül teljesíti.
b) Amennyiben a Kárfizetési türelmi idő lejártáig a Biztosított a kárelbíráláshoz
szükséges valamennyi dokumentumot nem adta át, akkor a Biztosító kárfizetési
kötelezettsége a kárelbíráláshoz szükséges utolsó irat beérkezését követő 30
(harminc) napon belül áll be. feltéve, hogy a biztosított követelés átruházásához
szükséges megállapodás aláírásra kerül és a Biztosító mentesülésének feltételei nem
állnak fenn.
c) A biztosított követelés egészének egyösszegű azonnali esedékessé válása esetén a
Biztosító jogosult:
ca) a kárt a biztosított exportirányú külkereskedelmi szerződés törlesztési
ütemtervében meghatározott eredeti esedékességek szerint megállapítani és annak
ütemezése szerint kifizetni azzal, hogy ilyen esetben a kárfizetés összege maximum
a biztosított exportirányú külkereskedelmi szerződés törlesztési ütemtervében ‒ az
egy összegű esedékessé válást megelőzően meghatározott ‒törlesztő részletek (tőke
és esetleges ügyleti kamat) összege lehet vagy
cb) a kár egyik részét egyösszegben megállapítani és kifizetni, míg a másik részét, a
biztosított exportirányú külkereskedelmi szerződés törlesztési ütemtervében
meghatározott eredeti esedékességek szerint ‒ a ca) pont szerinti módon ‒
megállapítani és kifizetni, amennyiben a biztosított ügylet vagy a kárügy jellemzői
azt indokolják, vagy
cc) a teljes kárt egyösszegben megfizetni
A ca) pontban nevesített ütemezett kárfizetés esetén a Biztosító a kárfizetést az eredeti
esedékességek napját követő 30 (harminc) napon belül teljesíti, feltéve, hogy a Biztosító
mentesülésének feltételei nem állnak fenn. A kár azon részére, mely a cb) pont alapján
egyösszegben kerül kifizetésre a IX. 4. a.)-b) pontokban foglaltak alkalmazandók.
5. A Biztosító és Biztosított közötti elszámolási szabályok
Érvényes: 2025. október 20-tól S
15
5.1. Amennyiben az Adóssal szemben csak biztosított követelés áll fenn, a biztosított
követelésekkel kapcsolatos kármegelőzési, kárenyhítési, kárbehajtási költségeit,
ráfordításait a Biztosító és a Biztosított a kárviselési hányad arányában viseli, feltéve,
hogy azokat a Biztosító jóváhagyta. E költségek és ráfordítások közé tartoznak például
a bírósági eljárási költségek és a kár minimalizálása vagy elkerülése érdekében
felmerült egyéb jogi költségek, de nem tartoznak ide a kárigény jogalapjának vagy
összegszerűségének igazolásával összefüggő, azaz a kárigény érvényessége
megállapításának költségei.
5.2. Ha ugyanazon Adóssal szemben biztosított és nem biztosított követelés is fennáll, a
kármegtérülést, valamint a kármegelőzési, kárenyhítési, behajtási költségeket és
ráfordításokat a Biztosított és a Biztosító abban az esetben köteles egymással a
biztosított és nem biztosított hányad arányában elszámolni, amennyiben a Biztosító és
a Biztosított egy jogi eljárás keretében érvényesítik mind a biztosított, mind a nem
biztosított követelésüket az Adóssal szemben.
5.3.Amennyiben a Biztosító és a Biztosított nem egy eljárás keretében érvényesítik az
Adóssal szemben a biztosított és nem biztosított követelést, akkor:
a) abban az esetben, ha a nem biztosított követelés esedékessége korábbi, mint a
biztosított követelés esedékessége, a megtérülést az Adós rendelkezései szerint,
ennek hiányában pedig először a nem biztosított követelésre kell elszámolni,
b) ha a biztosított követelés esedékessége korábbi, mint a nem biztosított követelés
esedékessége, úgy a megtérülést először a biztosított követelésre kell
elszámolni,
c) ha a biztosított és nem biztosított követelés egy időben esedékes, úgy a
kármegtérülést a biztosított és nem biztosított hányad arányában kell
megosztani.
Amennyiben a Biztosító és a Biztosított nem egy eljárás keretében érvényesítik az
Adóssal szemben a biztosított és nem biztosított követelést, akkor a biztosított
követelésekkel kapcsolatos kármegelőzési, kárenyhítési, behajtási költségeket a
Biztosított a kárviselési hányad arányában köteles viselni.
5.4. Jelen Általános szerződési feltételek IX. és X. részeiben foglalt elszámolási szabályok
alkalmazásában:
a. az Adós által a kárfizetés előtt és a kárfizetést követően a biztosított követelés
után járó késedelmi kamatra történő teljesítéseinek elszámolása,
b. a kármegtérülés, a kármegelőzési, kárenyhítési, behajtási költségek és
ráfordítások megosztása, valamint
c. az átruházási és átutalási kötelezettségek
tekintetében a biztosított követeléshez kapcsolódó késedelmi kamatot, mint a biztosított
követelés járulékát biztosított követelésként kell figyelembe venni függetlenül attól,
hogy a jelen Általános szerződési feltételek II. rész 2.a.) pontja alapján a biztosítás a
késedelmi kamatra nem terjed ki
6. A Biztosító a kárfizetést a Kötvényben rögzített pénznemben teljesíti – ezen pénznem
eltérhet a biztosítási díj pénznemétől. Forintban történő kárfizetés esetén a Biztosító
kárfizetés összegét, a kárfizetési türelmi idő lejártának, ennek hiányában a követelés
esedékességének napján az ügyletet lebonyolító hitelintézet által az adott devizára
alkalmazott vételi árfolyamon , ennek hiányában a Magyar Nemzeti Bank hivatalos
devizaárfolyamán állapítja meg.
Érvényes: 2025. október 20-tól S
16
X. rész
A Biztosított kötelezettségei
1. A Biztosított köteles a biztosítási szerződés megkötésekor a kockázatviselés szempontjából
lényeges minden olyan körülményt a Biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie
kellett. Ennek keretében a Biztosított köteles a Biztosító által feltett kérdésekre a
valóságnak megfelelő válaszokkal a közlési kötelezettségének eleget tenni. A Biztosított
köteles a biztosítási szerződés megkötésekor közölt adatokban bekövetkező lényeges
változásokat a Biztosítónak bejelenteni.
2. A Biztosított köteles gondoskodni arról, hogy – a Biztosító Üzletszabályzatában rögzítettek
szerint – az exportirányú külkereskedelmi szerződés tárgyát képező áru valamint az építési,
szerelési, technológiai szerelési, tervezési és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások esetén
az áru magyar származását igazoló kamarai szervek által kibocsátott dokumentumok a
kárigény benyújtásakor a Biztosító rendelkezésére álljanak.
3. A Biztosított köteles a Kötvényben előírt mértékű előlegfizetés megtörténtéről
megbizonyosodni a Biztosított bankjának igazolása alapján.
4. Jelentési kötelezettsége keretében a Biztosított köteles a Biztosítónak a tudomására jutást
követően haladéktalanul írásban bejelenteni
a) a követelés keletkezését és a törlesztési ütemtervet;
b) a követelés, valamint kármegtérülés címén befolyt összegeket;
c) az I. rész 5. pont szerinti Kárveszélyt;
d) a biztosítási esemény bekövetkeztét;
e) a IX. rész 3) pontban foglaltak szerint a kárfizetés előtt befolyt összegeket;
f) a III. rész 1. b) pontban foglaltakra vonatkozó esetleges változásokat;
g) a III. rész 1. c) pont szerinti korrupció-ellenes nyilatkozatban rögzítettekhez képest
bekövetkezett bármilyen változást.
5. A Biztosított köteles a tudomásszerzést követően haladéktalanul értesíteni a Biztosítót ha
bármikor tudomást szerez arról, hogy a Biztosított maga, vagy az Adós, vagy Egyéb
Érintett Fél Nemzetközi Szankció célpontjává válik, vagy ha a külkereskedelmi szerződés,
vagy a biztosított követelés, továbbá ezekkel kapcsolatosan bármely pénzeszköz átvétele,
vagy kifizetése rá vagy a Biztosítóra vonatkozó bármely Nemzetközi Szankció tényleges
vagy lehetséges megsértését jelenti, az adott személy vagy szervezet célponttá válásáról,
valamint a tényleges vagy lehetséges jogsértésről és annak okairól.
6. A Biztosított köteles haladéktalanul értesíteni a Biztosítót akkor is, ha az Adós - az Adósra,
vagy a külkereskedelmi szerződésre vagy a biztosított követelésre vonatkozó Nemzetközi
Szankció adta lehetőségeken belül (ideértve a Nemzetközi Szankció és/vagy Szankciós
Hatóság által biztosított általános vagy egyedi engedélyeket/mentesítéseket is) számára,
mint Biztosított számára fizetést teljesített.
7. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége keretében a Biztosított köteles
a) Kárveszély, illetve biztosítási esemény bekövetkezte esetén leállítani a további
teljesítéseket, kivéve, ha azok folytatásához a Biztosító előzetesen írásban hozzájárult
(a hozzájárulás megszerzése nem szükséges az V. rész 2. pontja szerint a
Érvényes: 2025. október 20-tól S
17
kockázatvállalás felfüggesztéséről szóló Biztosító általi kiértesítés kézhezvételét követő
második munkanapig történt Biztosítotti teljesítésekre vonatkozóan;
b) a Biztosító előírásai szerint eljárni; az e körben adott utasításainak eleget tenni, továbbá
az adott helyzetben általában elvárható módon megtenni mindazokat az intézkedéseket,
amelyek a biztosítékok felhasználását (érvényesítését) szolgálják (a Kárfizetési türelmi
idő lejártát követően is) még abban az esetben is, ha a biztosítékok fennállását nem a
Biztosító írta elő a Biztosított számára;
c) a biztosított követelés tekintetében a fizetési haladék nyújtása, egyezségkötés, fizetési
átütemezéssel kapcsolatos megállapodások megkötése, vagy más kármegelőzési,
kárenyhítési intézkedés előtt a Biztosító írásbeli hozzájárulását beszerezni;
d) a nem biztosított követelések vonatkozásában a fizetési haladék nyújtása,
egyezségkötés, fizetési átütemezéssel kapcsolatos megállapodások megkötése, vagy
más kármegelőzési, kárenyhítési intézkedés előtt a Biztosító írásbeli hozzájárulását
beszerezni abban az esetben, ha a Biztosított és a Biztosító az Adóssal szembeni
biztosított és nem biztosított követelésüket ugyanazon jogi eljárás keretében
érvényesítik (IX. rész 5.2. pont), vagy ha a Biztosító és a Biztosított nem egy eljárás
keretében érvényesítik az Adóssal szemben a biztosított és nem biztosított követelést és
a biztosított és nem biztosított követelések esedékességének időpontja egybe esik (IX.
rész 5.3. c. pont).
e) megtett intézkedéseiről és azok eredményéről a Biztosítót folyamatosan tájékoztatni.
8. A Biztosított köteles az exportirányú külkereskedelmi szerződés módosításához,
felmondásához valamint az exportirányú külkereskedelmi szerződésből eredő követelés,
illetve a biztosítási szerződés szerinti kárfizetés jogának harmadik személyre történő
engedményezéséhez, illetőleg megterheléséhez a Biztosító előzetes írásbeli hozzájárulását
megszerezni.
A Biztosított az önrészesedés mértékének megfelelő kockázatot csak a Biztosító előzetes
írásbeli engedélyével háríthatja át, illetve terhelheti meg. Amennyiben a Biztosított az
önrészesedés mértékének megfelelő összeget a Biztosító előzetes engedélyével óvadék
keretében áthárítja, az óvadék érvényesítéséből befolyó összeg vonatkozásában a X. rész
9. pontban meghatározott átutalási kötelezettsége nem áll fenn.
9. Az Adóssal szemben esetlegesen kezdeményezett vagy elrendelt csőd-, felszámolási vagy
egyéb fizetésképtelenségi eljárásról, valamint végelszámolásról a Biztosított a tudomásra
jutást követően köteles a Biztosítót haladéktalanul tájékoztatni, az Adóssal szembeni
biztosított követelésállományát a pénzügyi rendezési eljárásba határidőn belül hivatalosan
bejelenteni. A biztosított követelések pénzügyi rendezési eljárásba való bejelentése a
Biztosított feladata mindaddig, amíg a biztosított követelés(ek) a X. rész 8. pont szerint át
nem száll(nak) a Biztosítóra.
10. Átruházási kötelezettsége keretében a Biztosított köteles
a) a kárfizetéssel egyidejűleg az ügylettel kapcsolatos lejárt biztosított követelését a
megállapított kár összegének (a kifizetésre kerülő kártérítés önrésszel növelt
összegének) erejéig ideértve a biztosított követelés késedelmi kamatait és a követelés
fedezetéül szolgáló biztosítékokat is – a követelés érvényesítésének jogával együtt a
Biztosítóra, mint az állam megbízottjára engedményezni. Az átruházási kötelezettség –
a kárfizetés önrésszel növelt összegén túl – kiterjed a kárigény bejelentés összegéből a
biztosítási szerződés rendelkezései szerint levont biztosított követelésekre is;
Érvényes: 2025. október 20-tól S
18
b) az Adóst és az a) pont szerinti biztosítékok kötelezettjeit az átruházás megtörténtéről
értesíteni, amennyiben a Biztosító a Biztosítottat erre az átruházási kötelezettsége
keretében írásban utasítja;
c) a b) pont szerinti értesítés(ek) másolatát a Biztosítóhoz eljuttatni;
d) a Biztosító által kért nyilatkozatokat megtenni.
11. Átutalási kötelezettsége keretében a Biztosított köteles a kárfizetést követően a biztosított
ügylethez kapcsolódóan bármilyen jogcímen befolyt összegeket – beleértve a késedelmi
kamatot és a biztosított ügylethez kapcsolódó biztosítékok érvényesítéséből származó
összegeket valamint a IX. rész 5.2. szerinti megtérülésből a Biztosítót arányosan megillető
részt, és a IX. rész 5.3. pont szerint a Biztosítót a megtérülés sorrendje alapján megillető
összegeket is - haladéktalanul átutalni a Biztosítónak figyelembe véve a jelen Általános
szerződési feltételek IX. rész 5. pontjaiban foglaltakat.
12. A Biztosított köteles lehetővé tenni a Biztosító, illetve megbízottja a Biztosított
könyveinek, levelezésének, üzleti feljegyzéseinek a biztosítási jogviszonnyal
összefüggésben vagy a kárigény összegére vonatkozó részébe teljes körűen betekintsen.
Köteles továbbá az erre vonatkozó iratokból a Biztosító kérésére másolatot rendelkezésre
bocsátani.
13. A Biztosított a Biztosító által kért formában köteles írásban nyilatkozni Korrupciós
Cselekménnyel, valamint az exportirányú külkereskedelmi ügylet környezetvédelmi
vonatkozásaival kapcsolatban, valamint beszerezni és a Biztosító részére átadni az Adós és
az Egyéb Érintett Felek korrupció-ellenes nyilatkozatát.
14. A Biztosítottat a biztosítási szerződésből eredő fizetési kötelezettségeinek késedelmes
teljesítése esetén a Ptk. szerinti késedelmi kamat terheli, ide nem értve a biztosítási díjnak
késedelmes megfizetését, melynek jogkövetkezményeit a VI. rész 8. pontja tartalmazza.
15. A Biztosított köteles az érintett exportszerződéseiben megjeleníteni:
a) az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó
intézkedésekről szóló 833/2014/EU Rendelet 12g – 12gb. cikkei értelmében az
Oroszországba történő újrakivitelt és az oroszországi felhasználásra történő újrakivitelt
tiltó szerződéses záradékokat (ún. No Russia Clauses).
b) a belarusz helyzetre és Belarusznak az Ukrajna elleni orosz agresszióban való
részvételére tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló 765/2006/EK 8g. cikke
értelmében a Fehéroroszországba történő újrakivitelt és a Fehéroroszországi
felhasználásra történő újrakivitelt tiltó szerződéses záradékokat (ún. No Belarus
Clauses).
XI. rész
A Biztosító mentesülése, kizárások, korlátozások
1. Mentesül a Biztosító a kárfizetési kötelezettség alól, ha
a) a Biztosított a biztosítási szerződés megkötéséhez valótlan vagy megtévesztő adatokat
közölt, kivéve, ha a Biztosított bizonyítja, hogy a Biztosítónak tudomása volt arról, hogy
az adatok valótlanok vagy megtévesztők, vagy azok nem befolyásolják a Biztosító által
vállalt kockázat mértékét, vagy nem hatottak közre a biztosítási esemény
bekövetkeztében;
Érvényes: 2025. október 20-tól S
19
b) a Biztosított a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségeit szándékosan vagy
súlyosan gondatlanul megszegi és
ba) ezzel okozati összefüggésben következik be a kára,
bb) ennek következtében a Biztosító kockázatvállalásának vagy kártérítési kötele-
zettségének mértéke megnő vagy a kockázat növekedésének mértéke nem
állapítható meg;
c) a kár közvetve vagy közvetlenül az alábbi okok miatt következik be:
i) a Biztosított vagy a nevében eljáró személy cselekménye vagy mulasztása;
ii) olyan rendelkezés, előírás a biztosított exportirányú külkereskedelmi
szerződésben vagy bármely, a Biztosító által előírt, a bankgaranciával, egyéb
biztosítékokkal kapcsolatos dokumentumokban, amely a Biztosított
igényérvényesítési jogait oly módon korlátozza; hogy az a követelés
érvényesítésére vagy végrehajtására vonatkozó bármely peren kívüli, peres, vagy
nemperes eljárás megindítását kizárja, korlátozza, illetve melynek
eredményeképp az Adós vagy a biztosíték kötelezettje a tartozás megfizetése alól
részben vagy egészben mentesül.
iii) a biztosítási szerződés megkötését követően a Biztosított és az Adós között
létrejött olyan megállapodás, amely a követelés kifizetését késlelteti vagy
megakadályozza;
iv) a Biztosított, az alvállalkozók, társvállalkozók, más szállítók nem teljesítik a
szerződésben foglalt kötelezettségeket, feltéve, hogy ez nem a IV. rész 2. a)–f)
pontjaiban meghatározott biztosítási események következménye;
d) a Biztosított a biztosított ügylethez kapcsolódóan jogerős bírósági ítéletben
megállapított bűncselekményt vagy jogerős bírósági ítéletben vagy hatósági
határozatban megállapítottan jogszabálysértést követ el;
e) a Biztosított a Biztosító előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül halasztást, részletfizetést
engedélyezett az Adósnak, követelését részben vagy egészben elengedte; a követelés
kifizetését megakadályozza;
f) a Biztosított Kárveszély, illetve a biztosítási esemény bekövetkezte ellenére a teljesítést
tovább folytatja, kivéve, ha annak folytatásához a Biztosító írásban hozzájárult, illetve
az V. rész 2. pont utolsó bekezdése szerinti eseteket. A Biztosító mentesülése ebben az
esetben csak a Kárveszély vagy a biztosítási esemény bekövetkezte utáni teljesítés
összegére és a szerződéses (ügyleti) kamatokra vonatkozik;
g) a Biztosított az OECD „Vesztegetésről és hivatalosan támogatott exporthitelekről”
szóló Ajánlásában (OECD/LEGAL/0447) előírtak szerint nyilatkozott, állításai
azonban nem feleltek meg a valóságnak, illetve a Biztosított, valamint a nevében eljáró
személyek időközben váltak érintetté Korrupciós Cselekményben az adott biztosított
ügylet, vagy biztosítási szerződés kapcsán;
h) a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt bármely időpontban a Biztosított és az
Adós között közvetlen vagy közvetett tulajdonosi kapcsolat, személyi
összeférhetetlenség, vagy a Ptk. 8:2.§ szerinti egyéb érdekeltségi viszony állt vagy áll
fenn a Biztosító előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül.
2. Amennyiben a kárfizetést követően derül ki, hogy a Biztosító mentesülésének valamely
esete állt fenn, a Biztosított köteles visszafizetni a kifizetett kár összegét a kárfizetés
pénznemében, a Ptk. szerinti késedelmi kamatokkal együtt.
3. Az alkalmazott kizárásokat a II. rész 2. pontja tartalmazza. A jelen Általános szerződési
feltételek alapján a Biztosító nem vállal fedezetet és kizárja szolgáltatását arra a biztosítási
Érvényes: 2025. október 20-tól S
20
szerződésre, amelynek alanya (Biztosított) Korlátozó Intézkedés Hatálya Alatt Álló Személy
vagy azzá válik.
4. A jelen szerződési feltételek bármely más ellenkező értelmű rendelkezése ellenére, a
Biztosító nem köteles bármilyen követelés kifizetésére vagy bármilyen juttatás nyújtására,
ideértve fedezetet vállalni, vagy jelen szerződési feltételek szerint szolgáltatást nyújtani,
továbbá a Biztosító köteles a jelen szerződési feltételek alapján a kártérítést elutasítani, ha
az ilyen fedezet nyújtása, az ilyen követelés kifizetése vagy az ilyen juttatás és/vagy
szolgáltatás nyújtása vagy kártérítés kifizetése a Biztosító részéről Nemzetközi Szankció
megsértését vagy megkerülését jelentené, vagy az egyébként Nemzetközi Szankcióba
ütközne.
5. Ha az Adós a biztosított exportirányú külkereskedelmi szerződés alapján a követelés
jogalapját vagy összegszerűségét vitatja, a Biztosító – a vitatott összegre vonatkozóan –
mindaddig elhalasztja a kárfizetést, amíg a vitát az exportirányú külkereskedelmi
szerződésben kikötött választottbíróság, ennek hiányában az irányadó jog szerinti bíróság
jogerős ítélete vagy határozata le nem zárja a Biztosított javára. A Biztosító a kárfizetést a
választottbíróság vagy bíróság jogerős ítéletének vagy határozatának kézhezvételétől
számított 30 (harminc) napon belül teljesíti.
6 A Biztosító szolgáltatásának korlátozásával kapcsolatos egyéb rendelkezéseket az I. rész 4.
pontja, a III. rész 1. és 2. pontja, az V. rész 3. és 4. pontja, a VII. rész, valamint a IX. rész 1.
és 3. pontja tartalmazza.
7. További korlátozásokat tartalmazhat a Kötvény is.
XII. rész
Kármegtérülés
1. Amennyiben az Adóssal szembeni kizárólag biztosított követelés áll fenn, akkor a
kárkintlévőség megtérülése esetén a megtérült összeg és behajtási költségek – feltéve, hogy
azokat a Biztosító jóváhagyta – a kárviselési hányad arányában kerülnek megosztásra a
Biztosító és a Biztosított között. A kármegtérülés elszámolása a kárfizetés pénznemében –
forintban történt kárfizetés esetén a megtérülés napján érvényes, az ügyletet lebonyolító
hitelintézet által alkalmazott deviza vételi árfolyamon – történik. Amennyiben a az ügyletet
lebonyolító hitelintézet nem jegyez árfolyamot, akkor az MNB által a megtérülés napján
hivatalosan jegyzett deviza árfolyam kerül meghatározásra.
2. Ha ugyanazon Adóssal szemben biztosított és nem biztosított követelés is fennáll, , a
kármegtérülést, valamint a behajtási költségeket és ráfordításokat a IX. rész 5.2.-5.4. pontja
szerinti módon kell elszámolni, figyelembe véve a biztosítási önrészt is.
XIII. rész
Elévülés
1. A Biztosított kárigényének (VIII. rész) elévülési ideje a kár bekövetkeztétől számított 1 (egy)
év.
Érvényes: 2025. október 20-tól S
21
2. A Biztosító megtérítési igényének (XI. rész 2. pont) elévülési ideje 3 (három) év, melynek
kezdő időpontja a kárfizetést követő nap.
XIV. rész
A biztosítási szerződésben nem szabályozott kérdésekben, a Magyar Export-Import Bank
Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi
XLII. Törvény, a Kormányrendelet és a Ptk. az irányadó.
XV. rész
Perilletékesség
A biztosítási szerződésből eredő esetleges vitás kérdések eldöntésére a Polgári perrendtartásról
szóló törvény általános hatásköri és illetékességi szabályai az irányadóak.