Az EXIMBANK Környezetvédelemi és Szociális Politikája

KÖRNYEZETI ÉS SZOCIÁLIS HATÁSOK ÉRTÉKELÉSÉNEK   FOLYAMATA

A bank környezeti és szociális szempontú értékelést alkalmaz azokra az állami háttérrel finanszírozott új projektekre, vagy meglévő projekt bővítéséhez, felújításhoz, cseréjéhez, stb. kapcsolódó beszállítási ügyletekre, amelyeknél az exporthitel futamideje a 2 évet meghaladja. A környezeti értékelés a következő lépésekben történik.

Előszűrés – a projekt azonosítása, a tekintetben, hogy az eljárás alá esik -e. Az előszűrés az üzletkötés korai fázisában, az ajánlatkéréskor történik.

Szűrés – az ügylet azonosítása, a szűrőkritériumok alapján történik. Célja, hogy az ügylet besorolásához elégséges információval szolgáljon. A szűrés eszközei a szűrőkritériumok listája és a Környezeti Vizsgálati Kérdőív (szükség esetén követő kérdésekkel kiegészítve).

Besorolás – a projekt osztályozása két főkategóriába (új vagy meglévő létesítmény) és három (A, B, C) környezeti és szociális kockázati kategória kerül besorolásra, úgymint kockázatos, kisebb mértékben kockázatos, nem kockázatos projekt.

Értékelés – az egyes kategóriáknál eltérő mélységű információkon alapul. A legszenzitívebb körbe, A kategóriába tartozó projekt biztosításágának elbírálásához az ügyfélnek Környezeti és szociális hatáselemzést  kötelező benyújtani a környezeti hatásokról, illetve dokumentumokat az azokat mérséklő, kompenzáló, stb. intézkedésekről. A kevésbé szenzitív, B kategóriájú projekteknél eseti alapon kérhet az Exim Környezeti és Szociális Hatástanulmányt, és Környezeti Szociális kérdőív  kitöltése alapján történik az előzetes minősítés.

A döntés komplex értékelésen alapul, mely során a bank befogadja (feltétel nélkül vagy a feltételekhez kötött módon) az ügyletet, ha a kritériumoknak megfelel. A nemzetközi ajánlás szerint a bank akkor nem fogadhatja be az üzletet, ha a projekt megvalósítása nem felel meg a célország műszaki szabványainak, előírásainak, illetve a mértékadó fejlett nemzetközi szabványoknak (amelyik a szigorúbb), vagy a megvalósítása súlyos környezeti és szociális hatást eredményez, illetve a helyreállítási, kárenyhítési, kompenzációs intézkedések nem ellensúlyozzák a káros környezeti hatásokat.

Monitoring: Alapesetben minden „A” kategóriás projektfinanszírozású ügyletre vonatkozóan az utólagos monitoring jelentések időszakos megküldése szükséges az ügyfél részéről.
Minden további esetben egyedi elbírálás szerint monitoring jelentés beküldés kerülhet meghatározásra, amely a projekt környezeti és szociális hatásainak utólagos követését jelenti. Amennyiben a befogadásnál feltételként kikötésre került a projekt monitoring, akkor az ügyfélnek a meghatározott időközönként a környezeti és szociális hatásról monitoring jelentést kell adnia mindaddig, amíg a bank kockázatban áll.

Kitöltés: Jelölje meg a projektre jellemző mezőt.
Megjegyzés: A világos mezőkhöz tartozó kritériumok esetén további szűrés szükséges.

Fentiek alapján azon ügyletek, amelyek kívül esnek az első három szűrőfeltételen (vagyis 2 év alatti és projekthez nem kapcsolódó áru/szolgáltatás, illetve nem hadászati és mezőgazdasági alaptermékek (élőállat, gabona stb.) exportja nem kerülnek besorolásra sem, mivel „K” jelzéssel ellátva mentesülnek a környezeti és szociális eljárás valamennyi további lépése alól (azaz a környezeti kérdőívet sem kell kiküldeni, mert nincs szűrés, átvilágítás, értékelés).

*Az SDR aktuális EUR és USD árfolyama az IMF honlapján elérhető. **ECA (Export Credit Agency)=exporthitel ügynökség. ***IFI (International Financial Institution) =nemzetközi pénzintézet.

Besorolás

Környezeti és szociális kategóriák jellemzői:

• A kategória: jelentős potenciális környezeti és szociális (ideértve a kötelezően előírt mértékadó szabványok értelmezése szerinti szociális hatásokat is, /továbbiakban: környezeti hatások/) negatív hatások, szenzitív szektor, vagy hely, a telephelyén túlnyúló hatás. Továbbá „A” kategóriába sorolhatók azon ügyletek, amelyek érzékeny szektorhoz tartoznak vagy érzékeny területre ill. annak közelébe esnek.
• B kategória: kisebb potenciális környezeti és szociális hatás, ezek lokalizálhatók, helyreállítás lehetséges, illetve „bizonytalan”, hogy van-e káros környezeti hatása.
• C kategória: minimális vagy nulla potenciális környezeti és szociális hatás.

A besorolás rugalmasan változhat az eredeti kategóriához képest (átminősítés), amennyiben az információk köre, mélysége, ütemezése szükségessé teszi, az ügylet sajátosságait eseti alapon mérlegelve.

Környezeti és szociális kockázati kategóriákhoz rendelt (alap-) információk köre:

A kategória: Környezeti és Szociális Vizsgálati Kérdőív és KSzHT, EJHT
(Környezeti és Szociális hatástanulmány,  Emberi jogi hatástanulmány  – amennyiben szükséges)
B kategória: Környezeti és Szociális Vizsgálati Kérdőív
(eseti alapon KSzHT – Környezeti és Szociális hatástanulmány )
C kategória: nincs átvilágítás (eseti Környezeti és Szociális Vizsgálati Kérdőív)

Ügylet illetve projekt értékeléshez bekérhető további dokumentumok:

– Megvalósíthatósági tanulmány,
– Környezetvédelmi és szociális intézkedési terv, annak ütemezése,
– Környezeti és szociális hatások összefoglalója,
– Műszaki leírás,
– Projekt leírás,
– Jogerős műszaki, környezetvédelmi engedély/ek,
– Közmeghallgatási jegyzőkönyv,
– Áttelepítési terv,
– Mérési, rekultivációs tervek (zaj, levegő, talaj, hulladék víz stb.),
– Kulturális és élővilágvédelmi tanulmány,
– Vészhelyzet kezelési, tűzvédelmi ill. havária terv,
– Munkavédelmi és Egészségvédelmi terv,
– Üvegházgáz kibocsátás számítása;
– Monitoring jelentés, annak ütemezése,
– Tevékenységhez kötődő aktuális nemzetközi és hazai szabványok, eljárások listája,
– egyéb, az ügyletre vonatkozó releváns dokumentumok.

Szűrés (Kérdőív)

Az ügyfélnek az A vagy B kategóriába sorolt ügylet esetén Környezeti és Szociális Vizsgálati Kérdőívet  kell a lehető legrövidebb időn belül kitöltetnie, a biztosítás ajánlati ill. indikatív ajánlat benyújtása előtti szakaszban. A kérdőív záró bekezdése értelmében a bank kiegészítő információkat kérhet be, amennyiben a Környezeti és Szociális Hatáselemzés  azt szükségessé teszi.

A kérdőív hétoldalas. Az 1. oldalon található kérdések az ügyfélre, a projektre,a 2-5.oldalon a környezeti és szociális hatások mértékére vonatkoznak. A 6. oldalon a környezetterhelést és környezet igénybevételt hatásviselők szerint, a projekt életciklusának szakaszaihoz rendelten kell megjelölni. (Célja a környezeti hatások (ok) időbeli felmerülése, és így az esetleges befogadási feltételek meghatározása, illetve további információk bekérése.) A kérdőívben foglaltak valódiságáról nyilatkoznia kell a kitöltőnek.

Átvilágítás (benchmarkok/standardok)

A bank a környezeti és szociális hatások értékelésénél döntően az ügyfél felelősségébe tartozó információkra támaszkodik, azonban az ügyféltől független információkat is beszerezhet, ha szükségesnek ítéli (pl. finanszírozótól, más biztosítótól, zöldszervezettől stb.). Amennyiben saját kapacitása kevés, a biztosító a környezeti és szociális kockázatok értékeléséhez külső szakértőt vesz igénybe.

A szenzitív szektorokra és területekre az OECD Ajánlása az irányadó (lásd a Szenzitív szektorok és szenzitívnek tekintendő területek  listáját).
A célországi műszaki szabványoknak, engedélyeknek, előírásoknak való megfelelés minimumfeltétel. Amennyiben ez nem teljesül, nem fogadható be az ügylet. A környezeti és szociális hatásokat a célországi szabványok mellett más nemzetközi szabványokkal, környezeti , és szociális és emberi jogi iránylevekkel, egyezményekkel is össze kell vetni.

A mértékadó nemzetközi szabvány kiválasztása az ügylet jellegétől függ, a következők szerint:

• Főszabály szerint az ú.n. „ 10 World Bank Safeguard Policies ” előírásokat, szabvány-készletet kell alkalmazni, mérlegelve, hogy azok közül az adott ügyletre mely előírások relevánsak.
• A csak magánszektorra korlátozódó projekt, vagy (az OECD Megállapodás szerinti) projektfinanszírozás esetén az ún. „ IFC Performance Standard ” előírásokat, szabvány-készletet kell alkalmazni, mérlegelve, hogy azok közül az adott ügyletre mely előírások relevánsak.
• Az olyan ügyletnél, ahol regionális intézmény a finanszírozó, a régió Fejlesztési Bankjának releváns standardjait lehet alkalmazni.
• Olyan egyéb, a fentieknél szigorúbb előírásokat tartalmazó nemzetközi szabvány is alkalmazható, mely az adott ügyletre releváns, így pl. az EU szabványai.
• Olyan szektorba tartozó ügylet, amelyre nincs Világbanki szabvány, más, nemzetközileg elismert szektor-specifikus szabványok is alkalmazhatók. Kiemelten a vízi erőművek környezeti hatásainak értékelése esetében, a vonatkozó Nyilatkozat ajánlásait is figyelembe kell venni.
• Befektetés biztosítási ügylet esetében a mértékadó nemzetközi szabvány az ú.n. IFC Performance Standard szabvány-készlet és a „MIGA’s Environmental Guidelines and Policies” Irányelvek együttesen alkalmazandók, mérlegelve, hogy abból az adott ügyletre mely előírások relevánsak.

Értékelés/Döntés

Az A kategóriába eső ügyletnél a kötelező KSzHT alapján történik az értékelés, mely Környezeti és Szociális Hatáselemzésként bekerül az ügylet dokumentációjába. A környezeti és szociális hatások szerinti befogadhatóságra történő javaslattételnél (esetleges feltételek, kikötések stb.), a rendelkezésre álló teljes információbázis felhasználásra kerül.

A B kategóriába tartozó ügyleteknél a Környezetvédelmi és Szociális Vizsgálati Kérdőív kérdéseire adott válaszok kiértékelésén alapulóan, illetve az esetleges követő kérdések, pótlólagos információk felhasználásával készül el a Környezeti és Szociális Hatáselemzés.

A bank az értékelés eredménye alapján, azzal összhangban dönt az ügylet befogadásáról, vagy az esetleges feltételekről, kikötésekről. Ha a bekért információ elégtelen, feltételesen függőben maradhat a döntés a további információk kiértékeléséig.

A környezeti hatások “monitoring”-ja

Azon ügyleteknél, ahol a káros környezeti és szociális hatást megállapították, és a bank helytállását attól teszik függővé, hogy a környezeti kárenyhítési, helyreállítási, kompenzációs stb. kötelezettségeinek a projekt megvalósítója miként fog eleget tenni, az Exim ellenőrzi, hogy az ügyfél által vállalt monitor eljárás működjön.

Továbbá a minden „A” kategóriás projektfinanszírozású ügylet esetén az utólagos monitoring jelentések időszakos megküldése szükséges.

Amennyiben a befogadásnál feltételként kikötésre került a projekt monitoring, akkor az ügyfélnek meghatározott időközönként a környezeti és szociális hatásról monitoring jelentést kell adnia, mindaddig, amíg a biztosító kockázatban áll.

Környezeti vészhelyzet esetén további információ is szükséges lehet. Ha a monitor előrejelez valamely káros hatást vagy vészhelyzetet, a biztosító az érintetteket felszólíthatja a megfelelő intézkedések megtételére.